Ez volt a 20. század legnagyobb tudományos átverése, 40 év után derült fény a csalásra

Olvasási idő kb. 3 perc

Még a tudósokat is megtévesztette az a hamis ősemberlelet, amit egykor a majmok és az emberek közötti hiányzó láncszemnek hittek. A szándékos csalás több mint 40 éven át vezette félre a kutatókat. Az átverés nemcsak elismert tudósok hírnevét rontotta, hanem az emberi evolúció megértésében elért eredményeket is visszavetette.

Az 1911-ben és 1912-ben az angliai Piltdownban felfedezett Piltdown-embert kezdetben úttörő jelentőségű fosszílialeletként ünnepelték. A maradvány egy koponya egy részét, egy állkapocscsontot és több fogat tartalmazott, amelyeket egy korai emberi ős bizonyítékaként értelmeztek. Sokak számára ezek az ősleletek jelentették a régóta keresett hiányzó kapcsolatot az ember és a majmok között. Meglétének olyannyira megörültek, hogy elnevezték „a legkorábbi angol embernek”.

A tudomány emberei is ünnepelték a hiányzó láncszem megtalálását

Egy amatőr régész, Charles Dawson azt állította, hogy felfedezte a hiányzó láncszemet a majom és az ember között, miután emberszerű koponya egy részére bukkant a pleisztocén kavicságyakban, az angliai Piltdown falu közelében.

Charles Dawson 1912-ben Piltdownban
Fotó: Picture Post / Getty Images Hungary

Dawson levelet írt a leletről Arthur Smith Woodwardnak, a Természettudományi Múzeum akkori régészeti vezetőjének. Ezt követően Dawson és Smith Woodward együtt kezdtek dolgozni, és további felfedezéseket tettek azon a területen, ahol a leletek előkerültek. 

Találtak egy fogsort, egy állcsontot, több koponyatöredéket és primitív eszközöket, amelyekről azt feltételezték, hogy ugyanahhoz az egyénhez tartoztak, amelyhez a csontmaradványok.   

Miután Smith Woodward rekonstruálta a koponyatöredékeket, a régészek azt feltételezték, hogy a lelet egy 500 ezer évvel ezelőtti emberi ősé lehet. Felfedezésüket a Földtani Társaság 1912-es ülésén jelentették be. Beszámolójukat többnyire jóhiszeműen elfogadták.

Négy évtized múlva lelepleződött az átverés

1949-ben azonban az új kormeghatározási vizsgálat eredménye megváltoztatta a tudományos véleményt a maradványok koráról. Úgynevezett fluortesztek segítségével felfedezték, hogy a Piltdown-maradványok mindössze 50 ezer évesek. Ez a felfedezés felülírta annak lehetőségét, hogy a Piltdown-ember lenne a kapcsolódási pont az emberek és a majmok között, hiszen abban az időben, amikorra az újabb vizsgálatok után datálták, az emberek már Homo sapiensként éltek.

A Piltdown-ember rekonstruált koponyája: 40 évig nem átverés, hanem tudományos tény volt
Fotó: Peter Purdy / Getty Images Hungary

Ezt követően az Oxfordi Egyetem biológiai antropológusa és emberi anatómus professzora közösen tovább tesztelte a Piltdown-leleteket, hogy meghatározhassák a pontos korát. Eredményeik azt mutatták, hogy a koponya- és állkapocstöredékek valójában két különböző fajtól származtak, egy embertől és egy majomtól, valószínűleg egy orangutántól.

A mikroszkóp alatt látható karcolások a fogak felületén egyértelműen azt bizonyították, hogy a fogakat úgy reszelték le, hogy azok emberi fogaknak látszódjanak.

Azt is felfedezték, hogy a Piltdown lelőhelyről származó leletek többségét mesterségesen festették meg, hogy hasonlítsanak az ottani kőzetekhez. A szemfogon lévő fekete bevonatról kiderült, hogy nem vastartalmú, mint ahogy azt gondolták, hanem egy festékszerű anyag.

A tudósok 1953 őszén hivatalosan is bejelentették, hogy a Piltdown-koponya viszonylag friss eredetű, és egy férfi és egy orángután maradványaiból áll
Fotó: Maurice Ambler / Getty Images Hungary

Mindebből a tudósok arra következtettek, hogy a Piltdown-ember nem más, mint egy ravasz tudományos csaláshoz kreált hamisítvány.

Hivatalosan 1953. november 23-án jelentették ki a tudósok, hogy az 1912-ben talált állkapocs- és szemfog egy félrevezető, „szándékos hamisítvány”. Charles Dawson, a szenzációs leletek „megtalálója” egyébként 1916-ban vérszegénység következtében meghalt, halála után a felfedezésének valódiságát Arthur Smith Woodward védelmezte a leghevesebben.

A londoni Természettudományi Múzeumban ma is számos dokumentumot, leletet, levelezést és fényképet őriznek a Piltdown-emberrel kapcsolatban, továbbá sok múzeumi kiadvány is megjelent a Piltdown-történet kapcsán.

Egy hobbit méretű ősi emberfaj felfedezése nagy vitát kavart a tudósok körében, ám nemrég újabb bizonyítékot találtak arra, hogy valóban léteztek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.