Az egykori századfordulós villákra a kommunista pártelit is szemet vetett, Kádár János és a vezérkara nyári pihenőhelye lett Balatonaliga. A rendszerváltást követően lassú enyészetnek induló épületek közül három élvez helyi védettséget.
Már az 1910-es években megkezdődtek az építkezések a balatonaligai fürdőtelepen. Ekkoriban mintegy negyven villát húztak fel, hogy a korszak nemes családjai számára vízparti pihenőhelyént szolgáljanak. A királyság és a Horthy-éra idején a villák és az üdülőtelep folyamatosan bővült, majd a kommunista párt lefoglalta a területet.
A Balaton Budapesthez közeli részén álló, díszes, tóparti épületek élettel teltek meg a századfordulót követő évtizedekben. Amikor a trianoni döntés követően elvesztek a tengerparti lehetőségek, egyre többen választották a Balatont nyaralóhelyként. A vasúthálózat is bővült ekkoriban annak érdekében, hogy minél gyorsabban megközelíthető legyen az elit, majd a közemberek számára is avízpart.
A korszak legjobbjai dolgoztak a parti villákon
Balatonvilágos átalakult. Míg a Klára-telepen, a mai Rákóczi utca környékén felhúzott villák jellemzően a magasabb társadalmi státuszú polgárok és a köztisztviselők tulajdonában álltak, addig Alsótelepen, a mai Zrínyi utca környékén inkább tanárok, vasutasok, és mérnökök nyaraltak családjukkal.
Az átfogó építési tervet Olgyay Aladár és Olgyay Viktor készítették. Az ő terveik szerint épült fel bauhaus stílusban 1943-tól két szállóépület Csongor és Tünde néven, a háborús építőanyag-hiány ellenére több mint száz luxusnyaraló a Monte Carlónak nevezett területen, illetve a községház, amelyet később étteremmé alakítottak, és a magyar kommunista pártelit számára szolgált szórakozóhelyül.
„Olgyayék épülete a racionalitáson túl, magán hordozza a ’30-as évek modernjének finom eleganciáját. Ez megnyilvánul a homlokzat diszkréten megmozdított tömegelemeinek könnyedségén, a nyílászáró osztás játékosságában, a filigrán fém üvegtartó szerkezetekben, a karcsú beton/műkő tartó oszlopokban, és a lépcsőkorlátoktól a burkolatokig, minden részletében végiggondolt, egyszerű és harmonikus designban"
– írja doktori disszertációjában Hurták Gabriella, a terület kutatója.
A kitelepítések után kerültek a villák kommunista kézre
A második világháború után megjelent a parton az Államvédelmi Hatóság (ÁVO). A villák tulajdonosait és a környező házakban, a nyaralótelepen élő több száz családot kitelepítették, a területet lezárták. 1948-ban átvette a pártvezetés, és fokozatosan átalakította saját használatára. Komoly biztonsági rendszert húztak fel a pártüdülők köré, fegyveres őrök és vöröskatonák vigyázták az itt üdülő Rákosi Mátyás és közvetlen kollégái mindennapjait.
Az '56-os forradalmat követően az ő helyét Kádár János és köre vette át, Rákosi egykori villájába senki sem költözött be, szájhagyomány útján terjedt csupán, melyik tartozott egykor hozzá. Kádár saját épületet választott magának.
A fokozatosan kiépülő, szigorúan őrzött komplexum kialakítása megfelelt a párthierarchiának: az Aliga 1 nevű területen a megyei pártvezetők, nagyobb gyárak, állami cégek vezetése kapott beutalót.
Aliga 2-n a pártvezetés alsóbb szintű tagjai nyaralhattak, még innen is csak pluszellenőrzés után lehetett bejutni az Aliga 1-be, vaskerítés és őrbódék gondoskodtak arról, hogy ne zavarja meg senki a vezetők nyugodt pihenését.
A villák szocialista birtokosait fegyveresek óvták.
A nyaralókat egyenként is fenyősor óvta a kíváncsi tekintetek és a tó felől érkező esetleges imperialista rendbontók elől. Rákosi és Kádár mellett Gerő Ernő, Szakasits Árpád, Rajk László és Aczél György is kiválaszthatta magának a legtetszetősebb épületet.
Saját konyhakerttel is rendelkezett a párt üdülőkomplexuma, a helyben termesztett zöldségek és gyümölcsök mellett virágkertészet gondoskodott arról, hogy a villák mindig díszesek legyenek. Motorcsónakon szállították a bort, az egykori községházában kialakított kertmoziban pedig olyan filmeket is élvezhettek az üdülők, amiket a szocialista blokk mozijai nem mutathattak be sehol máshol. A mozitól nem messze, fegyveresek védelmét élvezve, saját kis szigetén pecázott Kádár, ha villáját elhagyta egy időre, akkor is őrök kísérték. Egykor itt pihent a Castro-villában a névadó kommunista vezér is, de Gagarin és Hruscsov is vendégeskedett a környéken. Kissé távolabb pedig Biszku Béla áldozott hobbija oltárán, főnökével ellentétben ő nem a horgászatot, hanem a vizisízést kedvelte.
Kádár imádta a Balatont
1989 előtti időkben több pártüdülő is létezett a Balatonnál, ezek közül az aligai villatelep volt a legjelentősebb. Ötven hektár erdő, tíz hektáros strand, két kilométer hosszú partszakasz várta Aliga villái közé a válogatott, politikailag megfelelő, nyaraló tömegeket. Mindez már magántulajdonban van, a rendszerváltást követően egyik fele népszerű szórakozóhellyé vált Club Aliga néven. A múlt században felcsillanó modernitás első szikrái,
az egykori villák és bauhaus építmények sorsa pedig a lassú enyészeté lett.
Bár villaként emlegetjük Kádár János épületét, a nép egyszerű fiaként reprezentáló kommunista pártvezető nyaralóját a külcsín tekintetében a visszafogottság jellemezte. Nem a szecesszió vagy a historizáló építőművészet egykori példánya, hanem a rendszer szellemiségébe sokkal inkább illő bauhausé. Letisztult, egyszerű vonalvezetésén azonban felsejlik egykori tervezőjének zsenialitása. Enteriőrje az egyszerű külsővel szöges ellentétben állt, itt üzemelték be az ország első színes televízióját, és légkondícionálót is elhelyeztek annak érdekében, hogy Kádár és felesége kényelmesen élvezhesse a nyári napokat.
Mára a természet szinte teljesen visszafoglalta a környéket, a falakon zöldell a mindent beborító növényzet. A Kádár-villa az urbexesek Mekkája lett, de vezetett túrákon is bejárható a környék.
A Kádár-villa zöldbe borult
A gazdátlanság nyomot hagyott rajta, akárcsak a villatelep többi épületén, a házak jelentős része a 2010-es évekre súlyosan megrongálódott, a bútorokat ellopták, eltüzelték, az ablakokat kitörték. Az Aliga 2 pártüdülői, az egykori századfordulós nemesi villák és a szocialista jellegű komplexumok védettsége megszűnt, hamarosan indul a bontás. A tervek szerint Aliga 2 területét értékesítik, itt épül majd fel az Aligaliget.
Védett marad azonban a Castro-villa, a Kádár-villa, valamint az Olgyay-tervezésű étterem – ez a három helyszín helyi védettséget élvez, ahogy a terület teljes egészének zöldfelülete is.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan nyaraltunk a hetvenes-nyolvanas években, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
