Ballagások a szocializmusból: így ünnepeltek a diákok anno

Olvasási idő kb. 2 perc

Manapság, amikor már bölcsődéből is ballagnak a gyerekek, egészen más jelentősége van az általános iskolai vagy középiskolai ballagásnak, mint egykor, amikor sokkal megismételhetetlenebb mérföldkövét jelentette ez egy fiatal életének.

A Gaudeamus igiturt szinte az emberemlékezet kezdete óta dalolják kisebb-nagyobb gyerekek, amikor búcsút mondanak az iskolának. A középiskolai tanulmányok megkezdése előtti búcsú az iskolától talán az első igazán komoly esemény egy a felnőtt lét felé bandukoló gyermek életében, de a középiskolai ballagás még jelentősebb életesemény.

Amikor ettől az alma matertől búcsúzik egy diák, előtte áll az érettségi, addigi életének feltehetően legkomolyabb szellemi próbatétele, valamint a felvételi, mellyel kapcsolatosan úgy is érezheti, ez dönt további élete alakulásáról. A 18. életévüket épp csak betöltött fiatalok fejében persze ritkán jelenik meg ilyenkor reális kép a felnőttkorról, de ekkor szembesülnek először azzal, hogy a közvélekedés által gondtalannak tartott évek a végükhöz értek.

A lenti képre kattintva megnyílik a galéria!

Galéria ikon

11

Galéria: Ballagások a szocializmusban
Fotó: Domokos József / FORTEPAN

A ballagások és az iskolák sem sokat változtak

A szimbolikus jelentőségű ballagási ünnepségeknek mindig is része volt az iskola bejárása, az ilyenkor bevett dalok éneklése – bár tény, a repertoár valamelyest változó, Ákostól az Ilyenek voltunk épp úgy belekerült, mint A Pál utcai fiúkból a Mi vagyunk a Grund. Bármit is daloljanak a kezükben virágcsokrokkal a folyosókon, gangokon és udvarokon menetelő diákok, a szülők ugyanúgy elérzékenyülnek ma is, mint ezelőtt 50 vagy 70 évvel. Persze ebben az elérzékenyülésben legalább annyira benne van a büszkeség, mint a felnőtt élet felé menetelő gyermek kezének elengedése.

A ballagások díszletei nem változtak sokat, a folyosók, osztálytermek, udvarok valamivel talán modernebbek lettek, de a tradíciók megmaradtak.

Mások ugyanakkor a frizurák, nem tupírozzák úgy a lányok a tincseiket, nem öltenek matrózblúzt, a fiúk pedig kevésbé festenek alulfizetett irodistának, mint a régi, komoly fotókon. De hiba lenne azt hinni, hogy a szocialista évek ballagásai csak a komoly, szinte komor ceremóniákról szóltak, amint erről galériánk is tanúskodik.

Ha szívesen nézegetnél képeket arról is, milyen volt iskolásnak lenni a hetvenes-nyolcvanas években, ezt a cikkünket ajánljuk!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.