Majdnem meghiúsult a normandiai partraszállás egy keresztrejtvény miatt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A második világháború alatt is szükség volt a hírekre, de a szórakozásra is, ezért a napilapok nagyon népszerűek voltak, pedig csak néhány oldalból álltak. Nagy-Britanniában az emberek ezekből értesülhettek arról, hogy mi történik a világ többi részén zajló összecsapásokban. De nemcsak a hírek érdekelték az embereket, hanem a keresztrejtvények is.

A második világháború idején még nem volt internet, így az emberek az újságokból, leginkább a napilapokból értesülhettek a háborúról és az összecsapások kimeneteléről. Azonban nemcsak az hírek miatt vásárolták az újságokat, hanem más érdekességek miatt is. Szinte minden újságban szerepeltek keresztrejtvények, és ezek nagyon népszerűek voltak, mivel segítettek „elütni” a légoltalmi óvóhelyeken töltött órákat. A kor egyik népszerű lapja a Daily Telegraph volt, és annak is a keresztrejtvénye.

A D-nap

1943 januárjában Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök találkozott, és megállapodtak az északnyugat-európai invázióban. Ennek a tervezése szinte azonnal megkezdődött, és kiterjedt kutatások után úgy döntöttek, hogy a védett normandiai partvidék a széles homokos partjaival a legjobb lehetőséget kínálja a meglepetésszerű támadásra, amely a D-napi partraszállás lett volna. A támadásnak maga Churchill adott kódnevet, ez lett az Overlord hadművelet.

Kódneveket használtak a D-nap titokban tartásához
Fotó: Johncairns / Getty Images Hungary

Dwight D. Eisenhower amerikai tábornokot 1943 decemberében az Overlord hadművelet főparancsnokává nevezték ki, a szárazföldi csapatok irányítását pedig a brit Bernard Law Montgomery tábornok vette át. Eisenhower 1944 májusának elején döntött úgy, hogy a D-nap 1944. június 5-én lesz. A meglepetés erejének maximalizálása és a veszteségek minimalizálása érdekében a hadművelet minden aspektusára, így a partraszállás helyére és pontos időpontjának megóvására is hatalmas biztonsági intézkedéseket tettek. Egy amerikai vezérőrnagyot még le is fokoztak és hazaküldtek, amiért egy koktélpartin találgatni merte az invázió időpontját.

Egy rejtvény leplezte le őket majdnem

Amikor 1944 májusában az MI5, a brit kémelhárító szolgálat néhány tagja a Telegraph keresztrejtvényének megfejtésével múlatta a szabadidejét, észrevették, hogy a keresztrejtvényben olyan létfontosságú kódnevek jelentek meg, amelyeket minden idők leghatalmasabb tengeri támadásának elrejtése érdekében fogadtak el. Észrevették, hogy az egyik feladványra – „Az USA egyik állama” – adott válasz az, hogy Utah, egy másik feladványra adott válasz pedig Omaha volt. Ezeket a neveket adták a szövetségesek azoknak a normandiai strandoknak, ahol az amerikai erőknek a D-napon partra kellett szállniuk.

Egy másik válasz, amely abban a hónapban a keresztrejtvényben szerepelt, a Mulberry volt. Így hívták azt az úszó kikötőt, amelyet a La Manche csatornán keresztül kellett vontatni, hogy az inváziós erők ellátóhajóit befogadja. A Neptun, egy másik válasz, a hadművelet haditengerészeti támogatásának kódnevére utalt.

Információ lett volna a németeknek?

Az MI5-ban megkongatták a vészharangokat. A keresztrejtvényt vajon arra használták, hogy a németeknek fülest adjanak? Két tisztet azonnal elküldtek ahhoz a férfihez, aki összeállította a keresztrejtvényt. Leonard Dawe egy 54 éves tanár volt. A tisztek azt akarták megtudni tőle, hogy miért ezt az öt szót választotta a keresztrejtvény megfejtéséhez.

Dawe felháborodottan kérte ki magának, hogy miért ne választhatta volna azokat a szavakat. Végül sikerült meggyőznie az MI5-ot, hogy nem tudott a közelgő D-napi invázióról, az egész pedig csak egy fatális véletlen volt.

Keresztrejtvény okozott pánikot a második világháborúban
Fotó: GeorgePeters / Getty Images Hungary

Valóban véletlen volt?

Dawe egy ideig a Strand School igazgatói tisztségét töltötte be, amely a londoni King's College része volt. Az iskolát 1939-ben evakuálták Dél-Londonból vidékre, Surrey területére. A fiúkat és a tanárokat pedig szintén vidéken szállásolták el.

Dawe a Daily Telegraph számára rejtvényeket állított össze, és gyakran előfordult, hogy behívta a 6. osztályosokat, és szavakat kért tőlük, amelyeket beilleszthetett a lapba. Abban az időben az amerikai erők szétszóródtak Surrey-ben, és valószínűleg a fiúk hallották ezeket a kódolt szavakat, és ártalmatlanul továbbadták őket.

A második világháború végén a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák emberek és tárgyak árnyékait hagyták a földön és az épületeken. A következő cikkünkben eláruljuk, hogy miért történt mindez. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.