Megy még a vaktérkép? Mutasd meg!

Olvasási idő kb. 1 perc

Emlékszel még, amikor városok helyét kellett bejelölni egy üres Magyarország-térképen? Most ennél egy picit egyszerűbb lesz a dolgod: „csak” fel kell ismerned a vaktérképen, melyik várost jelöli a pont.

Az iskolástananyag fontos, ám sokak által nem kedvelt része volt, amikor vaktérképen be kellett jelölni különböző dolgokat: érclelő helyeket, hegységeket, folyókat, városokat. Most egy ilyen feladattal teheted próbára magad: mutasd meg, mennyire jól ismered a magyar városok elhelyezkedését!

Az értékelésért görgess lejjebb!

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Salgótarján
Szentendre
Dunaújváros
2. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Salgótarján
Miskolc
Veszprém
3. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Miskolc
Kecskemét
Dunaújváros
4. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Szeged
Békéscsaba
Pécs
5. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Székesfehérvár
Veszprém
Siófok
6. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Sopron
Győr
Szombathely
7. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Pécs
Miskolc
Szombathely
8. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Salgótarján
Nyíregyháza
Debrecen
9. kérdés
Melyik város jelöli a piros pont?
Sopron
Pécs
Szombathely
10. kérdés
Melyik várost jelöli a piros pont?
Sopron
Győr
Dunaújváros
/ találat - ez %
Összes kvíz

Értékelés:

0–4 pont: Érdemes volna még tanulmányoznod a magyar városokat. Talán képről jobban felismered őket?  

5–7 pont: Nem rossz eredmény, de azért van még hova fejlődni. 

8–10 pont: Gratulálunk! Vajon a városok népességét is ennyire jól ismered?

Ha még mindig nem elég a városos kvízekből, kattints ide, és tedd próbára magad ezzel is! 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.