Balesetek a légzsák előtti időkből – galéria

Olvasási idő kb. 1 perc

Autóbalesetek nem csak ma történnek, a régmúlt fotói egyértelműen arról árulkodnak, hogy sosem voltunk híján a közlekedési karamboloknak.

Tíz-, húsz-, sőt közel százéves fotók árulkodnak arról, hogy ütközni mindig tudott a magyar.

Balesetek azóta vannak, amióta autóban ülünk

Mióta világ a világ, pontosabban mióta autóba ült a világ, azóta balesetek történnek. Nemrégiben az Index írt arról a felmérésről, amelyben ismertették, egy magyar autó hány kilométereként szenved balesetet. A carVertical járműtörténeti adatszolgáltató cég kutatást végzett Magyarországon, hogy kiderítse,

Idézőjel ikon

átlagosan hány kilométert tesz meg egy autó, míg bekövetkezhet egy káresemény.

A cég 2021 és 2023 közötti adatai szerint 2021-ben hazánkfiai a járműveikkel átlagosan 167 574 kilométert tettek meg, mielőtt baleseteztek.

Egy évvel később már csökkent a kilométer-mennyiség egy-egy közlekedési szerencsétlenség előtt, 2023-ban pedig még tovább.

Tavaly 149 244 kilométert autóztak egy-egy karambol előtt, amely nem mást jelent, minthogy ma már gyakrabban szenvednek balesetet az autók.

Noha pontos számadatokat nem tudunk azzal kapcsolatban, hogy 70-100 évvel ezelőtt mennyi közúti baleset történt az utakon, de az biztos, hogy eleink sem voltak híján belőle.

Beszéljenek helyettünk a képek, amelyeket a fotóra kattintva nyithatsz meg.

Galéria ikon

8

Galéria: Szerencsétlenül járt autók az 1900-as években
Fotó: Bolvári László / FORTEPAN

Ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen járgányokkal repesztettünk a nyolcvanas években, akkor mutatunk neked egy másik galériát is telis-tele régi fotókkal!

Feminashop termékajánló
Ajánló ID:
A cikk a hirdetés után folytatódik: nem
Feminashop termékajánló
Ajánló ID:
A cikk a hirdetés után folytatódik: nem

dfsdafsdfs

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.