Október vége felé már nemigen találunk friss gyümölcsöt a kertünkben a kései körtén, birsalmán és a még érésben lévő naspolyán kívül. Ezért aztán a boltok polcairól vagyunk kénytelenek válogatni, s amit legelőször bezacskózunk, az a banán. Lehet, hogy ezek az utolsó ilyen évek, ugyanis a gyümölcs épp eltűnik a Föld színéről.
Szegény banánra az utóbbi években rájárt a rúd. Először a Panama-kór, majd a Sigatoka-betegség tizedelte meg az állományt, most pedig újra a gombás megbetegedés mér hatalmas csapást az exportált banánok felére.
A világ piacain minden második banán a Cavendish fajtából kerül ki. Azért lett ez a legnépszerűbb, mert elődjét, a Gros Michelt pont egy gombafertőzés, a Panama-kór irtotta ki. Most úgy néz ki, a korábban a gombafertőzésnek ellenálló Cavendish banánok is tönkremennek, mivel a betegség időközben mutálódott (ezt nevezik Panama TR4-nek).
Így tűnik el a banán a világból
Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten, Ausztráliában és Közép-Amerikában a Cavendish banánok már mind bajban vannak. A talajban terjedő gomba a növények vízfelvevő rendszerét támadja meg, a levelek sárgulni, barnulni kezdenek, a szár belülről elrothad, a növény elpusztul. Ez nekünk ugyan főként kényelmi kérdés, hiszen banán nélkül is elég gyümölcshöz jutunk, de a melegebb éghajlaton élőknek a banán alapvető élelmiszerük.
Lehet, hogy van remény?
A tudósok persze nem nyugszanak bele abba, hogy a banánnövények eltűnnek örökre. Egy TR4-rezisztens Cavendishen dolgoznak, ami egy genetikailag módosított változat kifejlesztésével történik. A Queenslandi Műszaki Egyetem kutatócsoportja szintén a Cavendish banán genetikailag módosított változatát, a QCAV-4-et fejleszti. Egyetlen bökkenő van ezzel kapcsolatban: a gondot okozó betegség újramutálódhat, azaz hiába végezzük ki a TR4-et, újabb és újabb gombás betegségek üthetik fel a fejüket.
