A tudós első feleségének listát írt arról, hogy mit tehet és mit nem tehet meg: a matematikusnő legfőbb feladata az lett volna, hogy rendben tartsa férje dolgozószobáját és ruháit.
Szapioszexuális. Ez a fogalom jelöli manapság azt, ha valaki leginkább az intellektust tartja vonzerőnek; azaz, ha választottja mellett nem a külső megjelenés vagy a belső értékek miatt dönt, hanem az illető esze, tehetsége vagy bölcsessége nyűgözi le. A kivételes intellektuális képességek azonban nem minden esetben párosulnak érzelmi intelligenciával: gondoljunk csak a narcisztikus Picassóra, a bántalmazó Modiglianira, vagy Albert Einsteinre, aki képtelen volt bensőséges szeretetkapcsolatot kialakítani.
Az első szerelem
A Nobel-díjas tudós, aki megismertette a világot a relativitáselmélettel, a magánéletében valószínűleg igencsak nehéz természetű lehetett. A tudós és felesége, a matematikus-fizikus Mileva Maric házassága az 1910-es években megromlott. Amikor Mileva várandós volt második fiukkal, Einstein szerelmes levelet írt első barátnőjének, Marie Wintelernek, akivel 1897-ben szakított: „Minden szabad percemben szívből jövő szeretettel gondolok rád, és olyan boldogtalan vagyok, amilyen csak egy férfi lehet” – írta.
Lista a feleségnek
Einstein egyre több időt töltött másod-unokatestvérével, Elsával, akinek Mileva féltékeny természetéről és depressziójáról panaszkodott. Házasságuk 1914-ben mélypontra jutott; Einstein ekkor úgy gondolta, hogy ha készít egy listát azokról a szabályokról, amelyeket feleségének be kell tartania, talán még együtt tudnak maradni. A listán szerepelt többek között, hogy
- Maric felelős azért, hogy Einstein szobájában rend legyen,
- naponta háromszor kell ételt felszolgálnia a tudós szobájában,
- rendben kell tartania férje ruháit és intézni a szennyese mosását,
- nem használhatja férje dolgozószobáját.
Mindezekért cserébe azonban Mileva túl sok mindenre nem számíthatott. Mint az a lista további részéből kiderült,
- abba kell hagynia a beszédet, amikor a férje kér tőle valamit,
- nem várhatja el a férjétől, hogy az otthon üljön vele,
- azt sem várhatja el, hogy kettesben sétáljanak vagy utazzanak valahová,
- le kell mondania minden olyan személyes kapcsolatról, amely nem elengedhetetlenül szükséges,
- nem várhat tőle intimitást,
- semmiféle szemrehányást nem tehet neki,
- kérésre tiltakozás nélkül hagyja el a hálószobát vagy a dolgozószobát (amit ugye nem használhat),
- semmilyen formában ne bírálja a gyerekek előtt.
Mileva Maric kezdetben próbált szexista férje kedvére tenni, később azonban nála is betelt a pohár. Elhagyta Einsteint, és Berlinből Zürichbe költözött két fiával, Alberttel és Eduarddal. Házasságuk 1919-re végképp megromlott, ekkor elváltak. Egyes történészek úgy vélik, hogy a korai években Maric segítette Einstein munkáját, és a tudós ezért cserébe ajánlotta fel neki a Nobel-díj bevételét.
Sőt, állítólag egyszer azt nyilatkozta, hogy „szükségem van a feleségemre, mert ő megoldja helyettem az összes matematikai problémát”.
Einstein három hónappal később feleségül vette Elsát, aki két lányt, Margot-t és Ilsét vitt a házasságba. Elsának sem volt könnyű dolga a tudós mellett, bár listát nem kapott: elsődleges feladata az volt, hogy távol tartsa elfoglalt férjétől a nem kívánt látogatókat, de a Potsdam melletti nyaralójuk építésével kapcsolatos feladatok is rá hárultak. Einstein maga „kényelmi szövetség”-ként írta le ezt a kapcsolatot.
A titkárnő és a többiek
A relativitáselmélet megalkotója nem volt a hűség mintaképe: többször hangoztatta, hogy a monogámia ellentétes a férfiak természetével. Második házasságkötése után nem sokkal viszonyt kezdett titkárnőjével, a nála húsz évvel fiatalabb Betty Neumannal, és arról fantáziált, hogy hármasban fognak együtt élni. De nem Betty volt az egyetlen: az 1920-as évek közepétől 1933-as amerikai emigrációjukig számtalan kapcsolata volt. Például Margarete Lebachhal, akiről azt írta levelében Elsa lányának, Margot-nak, hogy a nők közül valójában csak hozzá kötődik, de ő „ártalmatlan és tisztességes, és nem jelenthet veszélyt az isteni világrendre”. Vagy Estella Katzenellenbogennel, egy német műgyűjtő és galériatulajdonos nővel; továbbá mostohalánya barátnőjével, Ethel Michanowskival (aki állítólag Angliába „üldözte” a tudóst), de tudunk még két Toni nevű nőről is.
Einstein, a munkamániás
Amikor – már Amerikában – Elsa megbetegedett, Einstein együttérzés helyett a munkába menekült, ráadásul az is kiderült, hogy eredetileg nem is Elsát, hanem a lányát, Ilsét szerette volna feleségül venni. Úgy tűnik hát, hogy Einstein nem volt képes hosszú és stabil érzelmi kapcsolat kialakítására egyetlen nővel sem, de ezt nem élte meg hiányosságként: úgy vélte, az erkölcs nem isteni eredetű, hanem emberek hozták létre, rá pedig ez nem vonatkozik. Mentségére legyen mondva, hiányosságát idővel maga is felismerte: „Csodálom apádat, hogy egész életében egyetlen nővel maradt. Ez olyan vállalkozás, amelyben kétszer is kudarcot vallottam” – írta élete végén egy fiatal ismerősének.
