Ezen a tengerparton soha ne fürödj, ha életben akarsz maradni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Noha veszélyes tengerpartokból van épp elég széles e világban, egy közelébe merészkedni különösen kockázatos. Bár a helyet a világ egyik legkülönlegesebb és legváltozatosabb partvidékének tartják, jobb, ha meg sem közelítjük.

A festői szépségű Gansbaai sokak képzeletét megmozgatja, és hazudnánk, ha azt mondanánk, csak azért, mert gyönyörű. E nagyjából 20 ezer főt számláló dél-afrikai halászváros ugyanis nem másért izgalmas, mint hogy ez a világ fehércápa-fővárosa. Így érthető, miért is kapott helyet a világ legveszélyesebb tengerpartjainak listáján.

Mindent tudnak a félelmetes ragadozókról

A Dynefontein-hegység lábánál, Hermanus és Pearly Beach között található, a libák öbleként ismert Gansbaai a nevét réges-régen egy vad egyiptomi libanyájról kapta, amely állítólag a kikötő közelében lévő édesvízi szökőkútnál telepedett le. Az egyébként álmosnak tűnő, különös hangulatú város Fokföld egyik legcsodálatosabb és legváltozatosabb partvidéke, amely lakói egyszerre lélegeznek az őket körülvevő világukkal, no és sok olyan dolgot tudnak a nagy fehér cápákról, amelyekről még nemigen olvashattunk egyetlen könyvben sem.

A festői szépségű Gansbaait a világ nagy fehércápa-fővárosának tartják
Fotó: DewaldKirsten / Getty Images Hungary

A fókák miatt jöttek

fehér cápák jelenléte itt nem új keletű, hiszen egyedeiket már több mint 180 évvel ezelőtt is megfigyelték a terület vizeiben.

Úgy gondolják, hogy a False-öbölben található, a fókák könyörtelen, három évszázados mészárlásáról „híres” Seal Island vonzotta ide a ragadozókat.

Pontosabban a leölt emlősök teteméből szivárgó olaj és zsír, amelyek akkor kerültek a vízbe, amikor a fókákat hosszú köteleken húzták át a szigetről a csónakokhoz. Gyakori volt, hogy a szállítás során a cápák hosszú sorokban szedték ki a fókatetemeket, így volt, hogy szinte azok már el sem jutottak a halászhajókig.

A nagy fehér cápákat a fókák vonzották a területre
Fotó: Alberto Carrera / Getty Images Hungary

Észrevétlen közelségben

Az állandóan mozgásban lévő, nomád életet élő fehér cápáknak azóta is kedvelt helye a terület, ami nem is csoda: a parttól nagyjából 8 kilométerre található a Geyser-szikla, amely nem kevesebb mint 60 ezer medvefóka otthona. A szikla, valamint a Dyer-sziget között húzódó, nagyjából 150 méter széles csatorna – amelyet a cápák sikátorának is neveznek – tehát igazi kánaán a tenger egyik legveszedelmesebb ragadozóinak. Nem elég, hogy a terület tálcán kínálja számukra az étkezési lehetőségeket, olyan tökéletes a domborzata is, hogy a nagy fehér cápák könnyűszerrel, észrevétlenül, lesből tudnak támadni leendő áldozataikra.

Idézőjel ikon

Ellenárnyékoló álcázási képességeiket alaposan ki is használják, hiszen a felső, szürke színű oldalukkal tökéletesen olvadnak bele az óceánfenék árnyalatába, a felszínen úszó fókák így nem veszik észre őket.

A fehér cápák remekül álcázzák magukat, így könnyedén cserkészik be áldozataikat
Fotó: Alberto Carrera / Getty Images Hungary

Egy érintésnyire tőlük

Noha itt fürdőzni talán nem is a legbiztonságosabb tevékenység, merülni annál inkább. Aki ugyanis úgy dönt, hogy veszély ide vagy oda, ezeket az élőlényeket közelről is szeretné megfigyelni, az egy helyi túracsapatnak köszönhetően félelmetes, de biztonságos közelségbe kerülhet a tengeri ragadozóval – természetesen ketrecbe zárva. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.