Ezen a tengerparton soha ne fürödj, ha életben akarsz maradni

Olvasási idő kb. 2 perc

Noha veszélyes tengerpartokból van épp elég széles e világban, egy közelébe merészkedni különösen kockázatos. Bár a helyet a világ egyik legkülönlegesebb és legváltozatosabb partvidékének tartják, jobb, ha meg sem közelítjük.

A festői szépségű Gansbaai sokak képzeletét megmozgatja, és hazudnánk, ha azt mondanánk, csak azért, mert gyönyörű. E nagyjából 20 ezer főt számláló dél-afrikai halászváros ugyanis nem másért izgalmas, mint hogy ez a világ fehércápa-fővárosa. Így érthető, miért is kapott helyet a világ legveszélyesebb tengerpartjainak listáján.

Mindent tudnak a félelmetes ragadozókról

A Dynefontein-hegység lábánál, Hermanus és Pearly Beach között található, a libák öbleként ismert Gansbaai a nevét réges-régen egy vad egyiptomi libanyájról kapta, amely állítólag a kikötő közelében lévő édesvízi szökőkútnál telepedett le. Az egyébként álmosnak tűnő, különös hangulatú város Fokföld egyik legcsodálatosabb és legváltozatosabb partvidéke, amely lakói egyszerre lélegeznek az őket körülvevő világukkal, no és sok olyan dolgot tudnak a nagy fehér cápákról, amelyekről még nemigen olvashattunk egyetlen könyvben sem.

A festői szépségű Gansbaait a világ nagy fehércápa-fővárosának tartják
Fotó: DewaldKirsten / Getty Images Hungary

A fókák miatt jöttek

fehér cápák jelenléte itt nem új keletű, hiszen egyedeiket már több mint 180 évvel ezelőtt is megfigyelték a terület vizeiben.

Úgy gondolják, hogy a False-öbölben található, a fókák könyörtelen, három évszázados mészárlásáról „híres” Seal Island vonzotta ide a ragadozókat.

Pontosabban a leölt emlősök teteméből szivárgó olaj és zsír, amelyek akkor kerültek a vízbe, amikor a fókákat hosszú köteleken húzták át a szigetről a csónakokhoz. Gyakori volt, hogy a szállítás során a cápák hosszú sorokban szedték ki a fókatetemeket, így volt, hogy szinte azok már el sem jutottak a halászhajókig.

A nagy fehér cápákat a fókák vonzották a területre
Fotó: Alberto Carrera / Getty Images Hungary

Észrevétlen közelségben

Az állandóan mozgásban lévő, nomád életet élő fehér cápáknak azóta is kedvelt helye a terület, ami nem is csoda: a parttól nagyjából 8 kilométerre található a Geyser-szikla, amely nem kevesebb mint 60 ezer medvefóka otthona. A szikla, valamint a Dyer-sziget között húzódó, nagyjából 150 méter széles csatorna – amelyet a cápák sikátorának is neveznek – tehát igazi kánaán a tenger egyik legveszedelmesebb ragadozóinak. Nem elég, hogy a terület tálcán kínálja számukra az étkezési lehetőségeket, olyan tökéletes a domborzata is, hogy a nagy fehér cápák könnyűszerrel, észrevétlenül, lesből tudnak támadni leendő áldozataikra.

Idézőjel ikon

Ellenárnyékoló álcázási képességeiket alaposan ki is használják, hiszen a felső, szürke színű oldalukkal tökéletesen olvadnak bele az óceánfenék árnyalatába, a felszínen úszó fókák így nem veszik észre őket.

A fehér cápák remekül álcázzák magukat, így könnyedén cserkészik be áldozataikat
Fotó: Alberto Carrera / Getty Images Hungary

Egy érintésnyire tőlük

Noha itt fürdőzni talán nem is a legbiztonságosabb tevékenység, merülni annál inkább. Aki ugyanis úgy dönt, hogy veszély ide vagy oda, ezeket az élőlényeket közelről is szeretné megfigyelni, az egy helyi túracsapatnak köszönhetően félelmetes, de biztonságos közelségbe kerülhet a tengeri ragadozóval – természetesen ketrecbe zárva. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.