Ezért lett Cerberus és Xénia a neve az emberéleteket is követelő hőhullámoknak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hőhullámokat eddig egyszerűen kánikulának hívtuk, de nagyon úgy néz ki, hogy ez is megváltozik.

A nemzetközi és már a magyar hírekben is Cerberus névvel illetett, Európa déli részét érintő hőhullám az első, amelyről sokan név szerint hallanak. Nem az egyetlen ugyanakkor: Szicíliában Khárón, az alvilág révészének nevét kapta a 48 fokos hőséget hozó meleg, Sevilla városa pedig az Othello Jágójáról, a gyilkosról nevezte el a júniusban dúló forróságot, a júliusi hőség neve pedig Xénia.

Egy spanyol város döntött elsőként a meleg kapcsán

A rendszer ismerős lehet: a hurrikánoknak adnak hasonló módszerrel nevet Amerikában. Európában Sevilla városa döntött először úgy 2022-ben, hogy elnevez egy hőhullámot: ez a Zoé volt, a rendszer, amelyet vele bevezettek, pedig a néven túl is besorolta a hőhullámokat. A különböző fokozatba besorolt hőhullámokhoz különböző intézkedéseket is előírnak a spanyol városban – például szabadtéri hűtést vagy kórházi ágyak felszabadítását.

Idézőjel ikon

A hőhullámok elnevezésében is van logika: fordított ábécérendben haladnak, a Zoét Jágó (spanyolosan írva Yago), Xénia, Wenceslao és Vega követik.

Spanyolországban a hőhullám extrém meleget hozott
Fotó: Europa Press News / Getty Images Hungary

A spanyol város meg is indokolta, miért tartják fontosnak, hogy mostantól ne csak szimpla kánikuláról kegyen szó, hanem most épp Xéniáról. Az emberek így komolyabban vehetik elképzelésük szerint a hőhullámokat, hasonlóan kezelve azokat, mint ahogyan az amerikaiak tesznek a hurrikánokkal kapcsolatosan. 

A sevillaiak elképzelése szerint, ha a hőhullámnak neve is van, akkor azok, akiket leginkább veszélyeztet a forróság, valószínűbb, hogy betartják mindazt, amit tanácsolnak nekik.

Jó, ha meg tudjuk őket különböztetni egymástól

A Meteorológiai Világszervezet ugyanakkor nem tervezi, hogy hivatalosan is bevezesse ezt a névtani rendszert, bár elismerik a spanyolok erőfeszítéseit. A sevillai rendszerben olyan tényezőket vizsgál, mint a nappali maximális hőmérséklet, a páratartalom, az éjszakai hőmérséklet és az előző 30 nap hőmérséklete, amelyek mind kulcsfontosságú meghatározói egy hosszabb hőséges esemény várható egészségügyi hatásainak.

Van még egy indok, amely alátámasztja, hogy a hőhullámoknak saját neve legyen: régen, amíg évente vagy akár többévente egyszer volt igazán forró a hőmérséklet, a hőhullámok olyannyira ritkaságszámba mentek, hogy nem kellett nekik név. Most viszont mindennapjaink részévé váltak a globális felmelegedés eredményeképp. Az elnevezések segíthetnek abban, hogy az egyik hőhullámot az azt közvetlenül követő másiktól el tudjuk különíteni, és fel tudjunk készülni arra, hogy ismét egészséget veszélyeztető időjárási jelenség érkezik.

Idézőjel ikon

Tavaly a becslések szerint 62 ezer ember életét oltotta ki a kánikula

– azt egyelőre nem lehet tudni, milyen emberéletekben kifejezhető haszna lehet ennek a rendszernek.

A nagy melegben figyelj oda te is magadra!
Fotó: Europa Press News / Getty Images Hungary

Cerberus, a hőhullám, egy félreértés műve

Hogy kerül Pilátus a krédóba, azaz Cerberus az időjárás-jelentésekbe? Furcsa, de tény, hogy egy olasz időjárás-előrejelző oldal adta a nevet – nem is egy hőhullámnak, hanem egy anticiklonnak –, amit aztán valaki tévesen az olasz meteorológiai szolgálatnak tulajdonított. Ez a verzió futótűzként terjedt el, ma pedig már mindenféle forrásmegjelölés nélkül, összefoglaló néven Cerberusként hivatkoznak a cikkek az európai hőhullámokra.

Bármelyik nevén is nevezzük, az biztos, hogy a hőhullámok testünkre gyakorolt hatásai tagadhatatlanok: fontos, hogy megtegyél mindent annak érdekében, hogy ezeket minimalizálhasd.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.