Rossz szomszédság török átok – tartja a mondás. Ha a melletted, alattad, feletted lakó zajos, vagy szörnyű bűz árad a lakásából, az megkeseríti az életed. Jó hír, hogy nem kell tűrnöd, mutatjuk, hogyan lehet béke az otthonodban!
A szomszédjogot a polgári törvénykönyv szabályozza. A pontos megfogalmazás szerint mindenki köteles úgy gyakorolni a tulajdonjogát, hogy azzal szükségtelenül ne zavarjon másokat. Ha úgy érzed, hogy téged a szomszédod szükségtelenül zavar, akár birtokvédelmi pert is indíthatsz. Még egy kukorékoló kakas miatt is.
A tolatóradar is zavarhatja a szomszédot
Talán meglepő lehet, milyen esetekben indítottak pert szomszédok, de tény, hogy ezek a hangok és szagok valóban megkeserítették valaki életét. Dr. Izsák Orsolya szomszédjogra specializálódott ügyvéd egyik esetében valóban egy négy órakor kukorékoló kakas volt a főszereplő. A bíróság végül a felperesnek adott igazat, és kötelezte az alperest, hogy szüntesse be a jogsértő magatartást. Azaz a hangos kakas ólba került.
„A birtokvédelmi per során kérhető, hogy az illetőt tiltsák el a jogsértő magatartástól” – magyarázza a szakértő. De ugyanez vonatkozhat a vasárnap délutáni fűnyírásra vagy a rendszeresen, hangosan hallgatott zenére is. Ilyenkor nem a hang ereje vagy a terjedése a fő kérdés, hanem, hogy az milyen hatással van másokra. Született például elmarasztaló döntés az egyik élelmiszeráruház-lánc esetében is, ahol a hajnali órákban álltak be az áruszállító autók a bolt elé, amely fölött lakások vannak, és a lakókat zavarta a tolatóradar pittyegése.”
A csendháborítással kapcsolatban önkormányzati rendelet létezik, amely büntetőjogi tényállás. Sőt, a hangoskodás lehet kirívóan közösségellenes magatartás is, ha például a szomszédok rendszeresen hangosan veszekednek, vagy több kutyát tartanak, akik hangosan ugatnak.
„Valamennyi esetben fordulhatunk a jegyzőhöz, de csak akkor, ha a jogsértő magatartás egy éven belül áll fenn. Ha régebbi a probléma, akkor a polgári bíróságnál jelezhetjük a birtokháborítást, vagy a rendőrségnél a csendháborítást.”
Műszerrel mérik, hogy mennyire büdös
A híradásokban egyre-másra halljuk azokat a híreket, amikor lakók panaszkodnak a szomszéd lakásból áradó bűzre, amelyet hol a takarítás hiánya, hol a rengeteg házi kedvenc okoz. Azt hihetnénk, hogy az szubjektív kategória, hogy mi a büdös, pedig van lehetőség arra, hogy pontosan megállapítsák egy per során a bűz mértékét.
„Létezik olyan szagot vizsgáló eszköz, amely a szenzorjai segítségével képes megállapítani, hogy az adott szag mértéke zavaró tud-e lenni" – meséli dr. Izsák Orsolya. „Nem szükséges, hogy az emberi szervezetre káros legyen, de ha megállapítják, hogy a szag már túlmegy a tolerálható határon, akár a tevékenység beszüntetésére is kötelezhetik a szomszédot, illetve hogy gondoskodjon a szag megszüntetéséről. Volt már olyan esetem, amikor egy pékséget zártak be, mert a felette lakót zavarta a kelő tészta szaga, és a bíróság megállapította, hogy valóban zavaró mértékben érezhető az illat a lakásában. Ebben az esetben is a jegyzőhöz, illetve a polgári bírósághoz fordulhatunk, ám a rendőrségnek nem feladata, hogy megállapítsa, hogy történik-e birtokháborítás. Ugyanezek a lehetőségeink vannak, ha a folyosó végén lakó otthonából árad a bűz.”
Komoly probléma, ha a szomszéd gyűjtögető
A gyűjtögetők sokszor komoly veszélyt jelentenek a környezetükre, hiszen nem csak csúnya látvány – főleg, ha nem lakásában, hanem a kertjében hord össze mindent –, de előbb-utóbb az egészségre is veszélyes rágcsálók is megjelenhetnek.
„Ebben az esetben is a jegyzőhöz vagy a bírósághoz fordulhatunk, ám ez egy nehezebb kérdés, hiszen a zaj, a szag átjön a mi területünkre is, viszont ha a zárt lakásában vagy kertjében gyűjtöget, az nem közösségi téren van, tehát nem történik birtokháborítás. Sok társasházban előfordul, hogy a lakók cipősszekrényt, padot, de akár a kamrát is a folyosóra teszik – ezek közös területek, ezzel kapcsolatban kérhetünk jogorvoslatot” – magyarázza a szomszédjogra specializálódott ügyvéd.
A kertes házban lakóknál probléma lehet, ha a szomszéd fájának ága átlóg; ebben az esetben csak akkor szedhetjük le a gyümölcsöt, ha ő nem tartott rá igényt, és a zavaró ágat is csak akkor vághatjuk le, ha ő a kérésünk ellenére nem teszi.
„Létezik az úgynevezett földtámasz joga, ami a két telek határára vonatkozik, ilyen például, ha a szomszéd az egyik falához csak úgy tud hozzáférni – például, hogy beszínezze –, ha átjön a mi telkünkre. Ebben az esetben kötelesek vagyunk átengedni, viszont ezért kérhetünk anyagi juttatást. Ennek mértékét a jog nem határozza meg, de természetesen arányosnak kell lennie azzal, hogy például mennyi ideig tart a munka, amit a mi kertünkből végeznek” – tájékoztat dr. Izsák Orsolya.
Ha a birtokháborítás vagy csendháborítás miatt a hatósághoz fordulunk, a jegyző esetében kétszer 30 nap alatt lezajlik az ügy – ám a jegyzőhöz csak az egy éven belül keletkező problémákkal fordulhatunk –, míg ha a polgári bíróságra kerül az ügy, az akár másfél-két évig is eltarthat.
