Putty Lia elhagyta férjét és két kislányát a színészet kedvéért, de a hangosfilm megjelenésével mellőzöttnek érezte magát, és depresszióval küzdött.
1931-ben egy magyar származású színésznő banális baleset áldozata lett New Yorkban: a torkán akadt egy csirkecsont. Egyesek szerint színpadi mellőzöttsége miatt kezdett éhségsztrájkba, mások szerint meghiúsult házassági tervei miatt. Megint mások úgy vélik, depressziótól szenvedett, és üldözési mániája is volt: azt hangoztatta, meg akarják mérgezni, így szinte semmit nem evett. Akárhogy is történt, 1931. november 27-én éjjel egy csirkecsont a torkán akadt, s noha a kórházban sikerrel eltávolították, vérmérgezés alakult ki a testében, amibe végül 34 évesen belehalt.
Amikor Putty Lia néhány évvel korábban Amerikába érkezett, a hollywoodi film- és szépségipar alaposan kezelésbe vette a Berlinben már jelentős sikereket maga mögött tudó némafilmsztárt: lefogyasztották, plasztikai műtéteknek vetették alá, cserébe viszont sztárt faragtak belőle. Olyan híres lett, hogy még 1972-ben, a Cabaret című filmben is megemlítik: Sally Bowles olyan színésznő szeretne lenni, mint Lya de Putti. Putty Lia azonban „csak” a némafilmek sztárja volt: nem tudott igazán jól angolul, így a hangosfilm beköszöntével az ő karrierje is mélyrepülésbe kezdett.
16 évesen férjhez adták
Nem az amerikai út volt az első újrakezdés Putty Lia életében. A Kassához közeli Vécsén született, olasz apától és grófnő anyától. Rebellis természete miatt – tizenegy évesen elszökött otthonról, és beállt egy vándorcirkuszhoz, s innentől kezdve gyakran hangoztatta, hogy előadóművésznek készül – a család apácákhoz adta tanulni, de nem sikerült megzabolázni. Kis híján kicsapták, amikor az apácák kezébe került egy szerelmes levél, amit egy húszéves katonatiszt írt a 14 éves Amáliának. Arisztokrata származására való tekintettel kapott még egy esélyt, de szándékától, hogy előadóművész legyen, továbbra sem sikerült eltántorítani. Szülei ekkor újabb megoldást eszeltek ki: mindössze 16 éves volt, amikor férjhez adták a földbirtokos-főszolgabíró Szepessy Zoltánhoz.
A színészetért hagyta ott a családját
Esküvőjük jelentős társasági eseménynek számított, a mézesheteket a Riviérán, majd Rómában és Velencében töltötték. A férj rajongott Amáliáért, aki gyors egymásutánban, az első világháború éveiben két kislányt szült neki.
Az anyaszerep azonban nem tudta feledtetni régi színészi ambícióit.
Férjénél nem talált megértésre, így 1917-ben, húszévesen hátat fordított a családnak, és a fővárosba ment színészetet tanulni. Szepessyvel elváltak, a férfi munkába és alkoholba temetkezett, a lányokat leginkább a nagymama nevelte Gibárt községben lévő kastélyukban. Azt mondták nekik: édesanyjuk meghalt. „A gibárti kastély parkjában föl is állíttatott egy sírkövet, amelyre rávésette: »Itt nyugszik Szepessy Zoltánné, született Putty Lia. Élt 22 évet.« Ehhez a sírkőhöz vitte ki mindennap a leánykáit, hogy imádkozzanak elhunyt édesanyjuk sirhantja mellett” – számolt be a morbid gyakorlatról 1932-ben, Szepessy Zoltán halálának apropóján a Friss Újság.
A körülrajongott színésznő
A fővárosban Putty Lia elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, közben táncosnőként lépett fel a Royal Orfeumban. 1918-ban már egy némafilm egyetlen női szerepét is megkapta A császár katonái című alkotásban, erre felfigyelt Kertész Mihály is, aki sugalmazta a színésznőnek: adjon le néhány kilót, ha tényleg a népszerűség a szíve vágya. „Jó, de nagyon kövér. Le kell fogynia, ha filmszínésznő akar lenni” – mondta állítólag Kertész. Gáláns udvarlói akadtak, a művészvilág is befogadta, de Putty Lia nemzetközi sikerre vágyott. Nagyváradon, majd Bukarestben dolgozott, befolyásos rajongói voltak, de belekeveredett egyikük, egy tönkrement bankár öngyilkossági ügyébe, így azt tanácsolták neki: hagyja el az országot. Egyik tisztelője, a norvég követség munkatársa (a színésznő későbbi harmadik férje), Ernst Jahlke sietett a segítségére: hamis útlevelet szerzett Puttynak, aki ezúttal Berlint választotta.
Némafilmek sztárja
Az egzotikus, fekete szemű magyar színésznő hamar népszerű lett a német fővárosban. Nappal a filmgyárban statisztált, éjjelente pedig a nagy hírű Scalában szerepelt. Itt felfigyeltek rá, és szerződtették a Hindu síremlék című némafilmben a táncosnőszerepére. Ezután egyre-másra jöttek a némafilmszerepek. Közben Pola Negri, a némafilm koronázatlan királynője Amerikába szerződött, így Putty Liának egyre jobb lehetőségei adódtak. A kritikusok ódákat zengtek róla Magyarországon is: „Pompás párductest, fénylő fekete haj, keleties arcvonások, különös fényt árasztó szempár, őrjítően szép érzéki száj. A keze keskeny, és micsoda lábak! Ő a szépek szépe, az ezüstvászon és a szerelem királynője.” Már életében könyv jelent meg róla: Váró Andor Lia címmel jelentette meg a munkát.
Putty Lia Amerikában
Közben ismét férjhez ment: választottja Ludwig Christensen volt, de nem sokáig lehettek együtt: a férfi, akihez a színésznőt inkább baráti, mintsem szenvedélyes szálak fűzték, szívinfarktusban elhunyt. Putty Lia nem sokáig gyászolta: éppen Nizzában pihente ki egy forgatás fáradalmait, amikor távirat érkezett: Zukor Adolf hívta Amerikába. 1926 februárjában meg is érkezett egy óceánjárón, és még abban az évben három filmet készített. A Sátán keservei című némafilmben félmeztelenül is megjelent a filmvásznon (persze csak a film európai változatában), és a továbbiakban is rendszerint a végzet asszonyát alakította. Egy idő után úgy érezte, beskatulyázták. Szeretett volna pozitív szerepkörben is feltűnni, s ennek érdekében még plasztikai műtétre is vállalkozott: megműttette az orrát, de az áttörés még így sem sikerült. Az általa alakított nőtípus kezdett kimenni a divatból, ráadásul a húszas évek végétől kezdve a hangosfilm felé terelődött a figyelem, amelyben Putty behozhatatlan hátránnyal indult az amerikai színésznőkkel szemben.
Különös balesetek
Putty Lia mindeközben évek óta hiába igyekezett, hogy lányaival felvegye a kapcsolatot:
volt férje minden próbálkozását meghiúsította, leveleit és ajándékcsomagjait felbontatlanul küldte vissza.
1926-tól kezdve furcsa balesetek is érték: még Berlinben történt, hogy „kiesett” földszinti lakása ablakából (legalábbis későbbi magyarázata szerint, mivel a korabeli újságok arról cikkeztek, hogy a színésznő szerelmével veszekedett az eset előtt, és önként ugrott ki). Kar- és lábtörést szenvedett, de túlélte. 1927 novemberében ismét Berlinben tartózkodott, amikor lezuhant a lépcsőn, és „lábával bezúzta az alacsonyan elhelyezett ablak üvegét.” 1930 augusztusában lezuhant a kisgép, amivel repült, 1931-ben pedig a csirkecsonttal történt baleset végzetesnek bizonyult.
Utolsó éveiben mellőzöttnek érezte magát. Partnere, Walter Blumenthal – aki New York egyik leggazdagabb üzletembere volt – elhalmozta ajándékokkal, sőt még a Broadway egyik legelőkelőbb színházát is kibérelte, hogy Putty Lia színpadra léphessen. A darab azonban nem aratott átütő sikert, és a tervezett házasság is meghiúsult a bankár szüleinek tiltakozása miatt. Putty inni kezdett, depressziós lett. Utolsó éveiben szoros viszony fűzte Pulszky Romolához, aki legjobb barátnője, bizalmasa, titkárnője és – egyes híresztelések szerint – szerelme volt a némafilm egyik legnagyobb magyar csillagának. Putty Liában talán – akárcsak férje, Vaszlav Nyizsinszkij személyében – ismét az önpusztító művészt látta, akit meg szeretett volna menteni. Nem sikerült.
