Ez történik a nácik által elrabolt műkincsekkel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár Amerikában törvényi háttere van a nácik által elrabolt műkincsek tulajdonlásának, Európában egyelőre nincs hasonló jogi kényszerítő erő. Egy nemrég felbukkant Kandinszkij-festmény ügyében a jelenlegi tulajdonos válaszra se méltatta a visszaszolgáltatásra való felszólítást.

Oltárképeket, szobrokat és mintegy hatszázezer festményt gyűjtöttek össze a nácik alig egy évtized alatt, többek között Botticelli, Rembrandt, Degas, Klimt vagy éppen Picasso alkotásait.

Göring és Ribbentrop saját művészeti gyűjteményüket gyarapították, más remekművek egyszerűen a kereskedelembe vándoroltak, hogy az eladásukból származó pénzből a fegyverkezést támogassák. Sok műkincs holléte azóta is ismeretlen.

Az egyik leghíresebb Van Gogh-festmény a nácik egyik fő embere, Hermann Göring gyűjtői szenvedélye miatt menekült meg a pusztulástól
Fotó: Marc DEVILLE / Getty Images Hungary

Rendszeresen kerülnek elő az elveszett műkincsek

A háború végét követő káoszban és Németország szovjet megszállása során az alkotások jelentős részének nyoma veszett. Rendszeresen bukkannak fel a legkülönbözőbb galériák árverésein is elveszettnek hitt alkotások. Az elmúlt időszakban világszerte egyre több múzeum tett lépéseket annak érdekében, hogy ismeretlen eredetű, de vélhetően Európából, a vészkorszak idejéből származó kiállítási tárgyainak eredetét felderítse. 

A hatályos amerikai törvények 2022 óta írják elő, hogy minden 1945 előtt készült, valamint a háború alatt Európában elrabolt műkincset be kell jegyezni az Art Loss Registerbe. Ugyan nem kötelező érvényű következménye a törvénynek, de ilyen esetben igyekeznek az eredeti tulajdonos leszármazottait is felkutatni. 

A vészkorszakból származó alkotások hátterének rendezésére vonatkozó törvény elfogadását megelőzően sokszor előfordult, hogy az örökösök sikertelenül perelték be a múzeumokat. A tulajdonjogi kérdést árnyalja, hogy sok esetben technikailag valóban adásvétel történt, ugyanis a festmények kiváló valutát jelentettek akkoriban az életben maradáshoz. 

Ismerjük olyan műalkotások történetét, amelyek látszólag pénzért vagy „szolgáltatásokért” cseréltek gazdát, így került a német hadsereg egy tisztjének tulajdonába Camille Pissarro 1897-es alkotása, a Saint-Honoré utca délután, esőben címet viselő festménye, cserébe egy kiutazási vízumért. A műalkotás mindössze 360 dollárnak megfelelő birodalmi márkáért került ezt követően egy műkereskedőhöz, majd évtizedekkel később egy svájci műgyűjtő vásárolta meg egy Nem York-i galériából. Jelenleg egy alapítvány tulajdonában van Spanyolországban. 

Más képeket egyszerűen leemeltek a falról. Gustav Klimt 1907-es festményét, Adele Bloch-Bauer portréját a nácik a család más vagyontárgyaival együtt vitték magukkal Bécsből. A képen szereplő Adele unokája, Maria Altmann 135 millió dollárért adta el az évek alatt sikerrel visszaperelt festményt, mely ezzel az összeggel a világ legdrágább műalkotásává vált.

Néhány elrabolt műkincs visszakerült az eredeti tulajdonosok rokonaihoz
Fotó: Ann Johansson / Getty Images Hungary

Elképesztő mennyiségű műkincset gyűjtöttek össze

„A második világháború alatt több mint 600 ezer festményt és műtárgyat loptak el zsidóktól, gazdagították a náci rezsimet, miközben felszámolták a zsidó kultúrát” – mondta Jack Kliger, a New York-i Zsidó Örökség Múzeumának vezetője a CNN-nek.

A már említett, Színes élet címet viselő Kandinszkij-festmény jelenleg egy német bank falát díszíti. A kép Hedwig és Emanuel Albert Lewenstein művészeti gyűjteményének része volt. A festményt 1940. október 9-én – alig néhány hónappal azután, hogy a német Wehrmacht megszállta Hollandiát – elárverezték egy amszterdami aukciósházban, majd évtizedekig rejtőzött, mire a egy bajor bank megvásárolta. 

Egy független német bizottság felszólította a Bayerisches Landesbank vezetőit, hogy a festményt adják vissza az eredeti tulajdonos zsidó család örököseinek. A bank egyelőre nem reagált, így ismét egy olyanfrissen felfedezett műalkotást írhatunk fel a listára, mely lehet, hogy soha nem kerül vissza jogos birtokosához.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.