Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a felfedezők kerülnek szóba, Indiana Jones után a második, az elménkbe ugró ember nem Almásy László, pedig teljes joggal lehetne, ahogy bármelyik másik magyar, aki minden nehézség ellenére, egy kis ország tagjaként nekivágott a nagyvilágnak.
1. Teleki Sámuel, a titokzatos Afrika első európai felfedezője
Az egyik legfontosabb hazai felfedezőt Teleki Sámuelnek hívták, aki annyira híressé vált, hogy angol nyelven is írnak cikkeket róla, és számos növény latin nyelvű elnevezésében szerepel a neve. Az 1845-ös születésű férfi főnemesi családba született, így az anyagi háttér adott volt az utazásokhoz. Az ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult férfi eleinte országgyűlési munkája során ismerkedett meg Rudolf trónörökössel és Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király lányával. A házaspár tagjai maguk is nagy utazók és lelkes felfedezők voltak, így hamar megtalálták a közös hangot Telekivel. 1886-ban az ő javaslatukra indult el a magyar férfi felderíteni a titokzatos afrikai, sivatagi tavat, amiről oly sok legenda keringett. Teleki Sámuel és Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy 1887-ben így váltak a legelső európai utazókká, akik a feltérképezetlen tájat felfedezték: megcsodálták a Kilimandzsáró 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, és Teleki volt az első felfedező, aki a Kenya-hegyet meghódította.
Ezután fedezte fel a trónörökösről Rudolf-tónak keresztelt titokzatos sivatagi tavat, majd egy másikat is, ami értelemszerűen Stefánia-tóvá vált (azóta mindkét tavat átnevezték). A misztikus tótól délre fordulva teleki felfedezte a máig csak Teleki-vulkánnak nevezett, aktív tűzhányót is. Megküzdöttek a bennszülött törzsek támadásaival, az éhezéssel, a nehéz körülményekkel, és felbecsülhetetlen értékű térképeket, fotókat, növényi és állati maradványokat hoztak haza a távoli tájakról.
2. Kőrösi Csoma Sándor, az egyik leghíresebb magyar felfedező
Jóval korábban élt és alkotott, mint Teleki, de nem kevésbé jelentőset: a nyelvtudós a tibetológia megalapítója, a tibeti–angol szótár megalkotója (egyébként 20 nyelven írt és olvasott) és jelentős felfedező volt. Kőrösi Csoma nagyrészt a frissen megalapított Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az 1800-as évek első felében indult el Ázsiába és Tibetbe, hogy a magyarság eredetét kutassa. A pestisjárvány sok helyen keresztülhúzta a számításait, de így is bejárta a fél világot, nyelveket tanult, kultúrákat tanulmányozott, földrajzi felfedezéseket tett. Azt, hogy mi, magyarok, ennyit tudunk a távoli ázsiai népekről, nagyrészt neki köszönhetjük. Végül a malária végzett vele, maradványai a dardzsilingi európai temetőben találhatók. Élete végéig kutatta és hitte, hogy a finn–magyar elmélettel szemben Ázsiából származunk.
3. A XVIII. század nagy magyar utazója, Benyovszky Móric
Még Kőrösi Csoma Sándornál is korábban indult útnak (1741-ben született), ráadásul csak 45 évet élt, mégis négy világrészen is tett felfedezéseket a méltán világhírű utazó. Oroszországot, Kamcsatkát, Japánt is megjárta, sőt Madagaszkáron királlyá is választották. Fiatalon hazai rokonai kizárták az örökségéből, így nem maradhatott magyar földön. Eleinte Indiába készült, hajóépítést tanulva, de az akkori lengyel–orosz összecsapásokban megsérült, majd hiába gyűjtött sereget, orosz hadifogságba, ennek következményeként szibériai rabságba került. Csakhogy sikerült annyira kiemelkednie a társaságból, hogy a kamcsatkai kormányzó megkedvelte, így lehetősége nyílt elkészíteni a terület első földrajzi, néprajzi és állattani leírását.
Végül, amikor másik táborba szállították, zendülést szított, hajót lopott, és társaival nekivágott a nagyvilágnak. A mai Tajvantól a dél-kínai Makaón át XV. Lajos francia király megbízólevelével Madagaszkárig jutott, amit békés eszközökkel gyarmatosított (erőszak helyett az együttműködésben hitt), a helyiek pedig annyira megkedvelték, hogy még királynak is megválasztották. Nagy terve az volt, hogy egy nagyhatalmat rávegyen egy fiumei magyar kikötő megépítésére. Ennek érdekében 1784-ben családjával együtt Amerikába hajózott, ahol George Washingtonnal tárgyalt. Végül visszaindult Madagaszkárra, de egy közeli szigetről a franciák ágyúval szétlőtték a hajóját. Messze meghaladta korát mind gondolkodásában, mind felfedezéseiben, François-Adrien Boieldieu 1800-ban operát is írt róla, Bécsben utcát neveztek el tiszteletére.
4. Xantus János, akiről talán magát Old Shatterhandet mintázták
Érdekes vezetékneve görög felmenőkről árulkodik, akik a 15. században telepedtek le magyar területen. A felfedező 1825-ben született Somogy megyében, és végül az egyik legjelentősebb magyar természettudós, utazó, néprajzkutató vált belőle. Önkéntesként vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, aminek leverése után többször is fogságba esett, így végül Angliába, onnan pedig Amerikába hajózott. 1852-ben a Missouri folyón Lexingtonig jutott hajón, a Saint Louis–Kalifornia vasútvonal nyomvonalának kitűzésében vett részt lóháton, közben pedig a préri élővilágát tanulmányozta. Ismerősen hangzik? Karl May mesebeli alakja, Old Shatterhand is így kezdte kalandozását az indiánok között. A párhuzam nem véletlen: Xantus úti beszámolóit May nagy örömmel olvasgatta.
Xantus minderről mit sem tudva topográfiai felméréseket végzett Indiana és Texas államokban, majd a New Orleans-i egyetem tanáraként az ottani magyarokkal élt, sőt ellátogatott az Iowa államban létrehozott New Budára is. Feltérképezte az Arkansas folyó forrásvidékét, folyamatosan utazott Amerika vidékein, és szorgalmasan küldte haza leveleit, különböző növényeket, tárgyakat. Végül megbízásai során a tengeri élővilágot is tanulmányozhatta, majd Perut, Havannát is megjárta. Miután hazaköltözött, segített létrehozni a budapesti Állatkertet, annak első igazgatójává is vált. Utazási szenvedélye nem hagyta nyugodni, Kelet-Ázsiában, aztán Borneó és Jáva szigetén gyűjtött, amelynek segítségével itthon megalapították a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát.
5. Almásy László: az élő ember a film hőse mögött
Az egyik leghíresebb magyar, róla mintázták az Angol beteg című film főszereplőjét. 1895-ben született, már apja is felfedező volt, nem volt hát nehéz a nyomdokaiba lépni. Emellett autókat tesztelt, repülőgépeket épített, repülőiskolát alapított, 1932-ben ő alapította meg a Kairó melletti, nevét viselő repülőteret. Nagyon szerette autóval járni a sivatagokat, sőt átkelni rajtuk, lehetőleg feltérképezetlen területeken. Autóversenyzővé, a sivatag szakértőjévé, vadászexpedíciók vezetőjévé, a meteroritbecsapódások helyeit kutató geológussá vált, aki Afrika ismeretlen területeit mutatta meg a nagyvilágnak.
A Zarzura-oázis, a Gilf Kebir-fennsík északi fővölgye, a Nagy-homoktenger nevű hatalmas homoksivatag mellett legismertebb felfedezése az Úszók barlangja, amelynek ősi sziklarajzaiból egyértelművé vált, hogy a száraz, forró terület egy része egykor víz alatt állt. Almásynak köszönhetően tudjuk, hogy a Nílus egyik szigetén egy „magyar” nevű berber törzs élt, akik még I. Szolimán szultán seregének magyar tagjainak leszármazottjai. Budapesten Almásy végül azért került bajba, mert zsidókat mentett, miközben a német hadseregben szerzett egyenruhájával és jelvényeivel fedezte magát. Végül mégis fasizmussal vádolták, kínozták, bebörtönözték a háború után. Ezek után főleg repülős kalandokba fogott Kairóban, autókat tesztelt és szállított, de 1951-ben a vérhas és annak szövődményei az életét követelték. Nem összeégve hunyt el elhunyt szerelmét gyászolva, bár valóban meglátogatott tolmácsként a kórházban egy súlyosan összeégett testű pilótát, és erről leveleket is írt. Vélhetően homoszexuális volt, így biztos, hogy nem egy nő után epekedett, bár az igaz, hogy valóban szenvedett repülőgép-baleseteket. Élete a film nélkül is annyira gazdag és izgalmas volt, hogy John Bierman többéves kutatómunka után Almásy László titkos élete címmel könyvet is írt róla.
A magyar felfedezők nagyszerűségét dicséri, hogy mind bele sem fértek egyetlen cikkbe, Payer Gyula, Germanus Gyula, Stein Aurél, Vámbéry Ármin, Kepes Gyula, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, Kittenberger Kálmán vagy Sass Flóra éppúgy maradandót alkottak, csak hogy a legismertebb neveket említsük.
