Anyja mentette meg a futónő életét, akinek lába húsevő baktérium miatt veszett oda

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A 37 éves Emma Doherty terepfutóként az egyik legfittebb réteghez tartozott. Csakhogy ez sem mentette meg attól, hogy elveszítse a lábát és majdnem az életét is a húsevő baktérium miatt.

A sportolót még 2021-ben kezelték szepszissel, s ekkor, a seben keresztül fertőződött meg a húsevő baktériummal. Az orvosi nyelven nekrotizáló fasciitisnek nevezett ritka és életveszélyes lágyszövetfertőzés miatt elveszítette az egyik lábát, és az életét csak makacs édesanyja mentette meg. 

Emma Doherty testének 85 százalékát érintette a fertőzés, olyan rossz állapotba került, hogy az orvosok kevesebb mint 1 százalék esélyt adtak neki a túlélésre. Édesanyjával közölték, hogy fontolja meg az életfenntartó gépének kikapcsolását. 

A húsevő baktérium majdnem Emma életének végét jelentette, az édesanyja mentette meg
Fotó: emeraldemmzy / tiktok

A húsevő baktériumot csak egyféleképpen tudták megállítani

Végül az amputáció segítségével eltávolították a legfertőzöttebb részeket, de ez azzal járt, hogy a terepfutó elvesztette az egyik lábát, bőrátültetéseken esett át, és operálni kellett a csuklóját is, súlyos idegsérüléseket okozva. Bőre nagyon sérülékeny, és egyértelműen komoly veszteségeket szenvedett, de a sportoló nagyon hálás azért, mert életben maradt, és hogy édesanyja nem volt hajlandó lemondani róla. Újra kellett tanulnia beszélni, enni és mozogni, de nem adja fel, pénzt gyűjt a szükséges kezelésekre és tolószékre, hogy minél teljesebb életet élhessen. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.