Ezért támadt korbáccsal a féltékeny feleség a pikáns dalairól híres énekesnőre

Olvasási idő kb. 4 perc

A bájos, szőke, németes akcentussal pajzán szövegű dalokat éneklő Türk Berta a budapesti éjszakai élet sajátos jelensége volt; a szocializmus idején azonban ellehetetlenítették a helyzetét.

1905. július 17-én, hétfőn különös jelenetről számolt be a Pesti Napló újságírója. „Egy fővárosszerte ismert gazdag tőzsdebizományos felesége kutyakorbáccsal véresre vert egy orfeumi énekesnőt a mulatóhely kellős közepén” – adta hírül a lap, hozzátéve, hogy az eset az Ős Budavára nevű mulatóban történt, a megvert énekesnő pedig nem volt más, mint a pikáns dalocskáiról ismert kupléénekesnő: Türk Berta.

Pikáns dalok, német akcentussal

Türk Berta Bécsben született; egyes források szerint 1888-ban, mások szerint 1875-ben. A bécsi színpadokon már gyermekkorában fellépett, majd Budapestre szerződött, az Ős Budavára mulatókomplexumban található Foliès Caprice-hoz. Eleinte németül énekelt, majd a Szegény Berta című kupléval megkezdte a magyar nyelvű szereplést is. A szőke, mosolygós énekesnő humoros-csípős-pikáns dalaival nagy népszerűségre tett szert, s fellépésein a közönség vele együtt kiabálta, hogy

Ha nem vagyok a babámnak elég szép,
üsse meg a válogatós nehézség.

Vagy épp azt, hogy:

Ugyi, ugyi, kilátszik a

Cuki kombinéja!

Jelenet egy mulatóban

A mulatóban figyelt fel az említett „tőzsdebizományos”, tehetős férfi is Türk Bertára. A feleségnek azonban gyanús lett a kimaradozgató férj, magánnyomozót fogadott, aki kiderítette: a férj olyannyira belehabarodott Türk Bertába, hogy lakást bérel a számára a feleség hozományából. A magánnyomozó azt is megsúgta, mikor és hol érheti tetten – vacsorázás közben – férjét a kupléénekesnővel. A feleség éjjel kocsiba szállt, a Városligetbe hajtatott, és lesben állva várta Türk Bertát.

Türk Berta pikáns dalairól híresült el
Fotó: Wikimedia Commons

„A kutyakorbács átsüvített a levegőn, és jó ideig csattogott az énekesnő arcán, karján, hátán. Leginkább a hátán, mert Türk Berta futni kezdett. A hajsza a Keleti-féle vendéglőig tartott, közben a szép, virágos panamakalapot is letépte fejéről a haragos feleség. Sőt bement a vendéglőbe is, hogy folytassa a korbácsolást – a férjén. De oda már későn érkezett. A férfi megneszelte a botrányt, és elmenekült. – Majd adok neki odahaza! – mondta a feleség, s aztán elindult kifelé. Ma pedig megbízott egy ismert nevű ügyvédet, hogy a házasság felbontására tegye meg a kellő lépéseket” – írta az újság. A jelenetnek természetesen nem kevés tanúja is akadt; s még sokáig beszéltek róla Budapesten.

A táncos-komikus házaspár

Türk Berta, úgy tűnik, tanult az esetből: néhány évvel később férjhez ment. Választottja, Rott Sándor („a kis Rott”) húsz évvel volt idősebb nála, s maga is táncos-komikus: a Kis Komédia nevű mulatót vezette, ahol később Berta is fellépett. Két gyermekük született: 1912-ben István és 1919-ben Kató. A pestiek szerették a táncos-komikus házaspárt, számtalan mulatóban felléptek, némafilmekben szerepeltek, a húszas években tetőzött a népszerűségük, az emberek özönlöttek, hogy meghallgassák a németes akcentussal éneklő Türk kétértelmű szövegeit.

Baloldalt és középen Türk Berta, jobboldalt lánya, Rott Kató
Fotó: Arcanum Adatbázis

Tragédiák a családban

A negyvenes években viszont több tragédia is érte a családot. A zsidó származású Rott Sándor előbb lekerült a színpadról, majd 1942-ben szívrohamban életét vesztette. Türk Berta fel sem ocsúdhatott a veszteségből, amikor újabb tragédia következett be: 1943 első napjaiban fia, az akkor 31 éves tervezőmérnök-iparművész István gyilkosság áldozata lett. A fiatalember viszonyt tartott fenn egy válófélben lévő nővel, akit zavart, hogy Rott István nem hajlik az elköteleződésre. Amikor egy újévi vacsora alkalmával vita robbant ki közöttük a témával kapcsolatosan, a nő előhúzta a revolverét, és háromszor meglőtte Rottot, aki belehalt sérüléseibe. A nő ezután kivetette magát az ablakon, majd rövidesen belehalt a sérüléseibe.

A szocializmus ellensége

Türk Berta ájultan esett össze a hír hallatán. Depressziós lett, s noha fel-fellépett még a színpadon, el kellett viselnie, hogy 1944-ben vagyonrejtegetésért eljárás induljon ellene, és internálással fenyegessék. A már nem fiatal művésznő 1945 után is fellépett, az új korszakban azonban hamar nemkívánatosnak és kispolgárinak minősítette őt és kedvelt műfaját, a kuplét a hatalom. Minden ok nélkülvegzálták: megsemmisítették szerződéseit, megtiltották, hogy sikamlós dalait mulatókban énekelje, hivatalosan is lerövidítették a szövegeit, nehogy a malacságok zavarják az új világrendet. A 64 éves énekesnő 1950 őszén levélben fordult Révai József miniszterhez, de a kultúra mindenható urát nem hatja meg, hogy a hajdan ünnepelt dizőz hónapról hónapra, albérletben tengeti napjait. Türk Berta végül a lányához, Katóhoz emigrált, Ausztráliába. Új hazájában is fellépett a régi pesti kabaré csillaga, de már nem adatott neki hosszú idő: 1960-ban, 72 évesen elhunyt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.