A nőcsábász hírében álló Andrássy Gyulát és Erzsébet királynét évtizedeken át szoros kapcsolat fűzte egymáshoz. Barátság volt vagy szerelem?
1866. január 8-án izgalmas eseményre készülődött a bécsi udvar. Egy magyar küldöttséget vártak, akik „a hon tisztelt s forrón imádott anyjának, a felséges királynőnek üdvözlésére” érkeztek a császárvárosba. A küldöttség egyik tagja volt a 43 éves gróf Andrássy Gyula is, aki ekkor találkozott először az Európa legszebb nőjének tartott Erzsébet királynéval, Ferenc József feleségével.
Távollétében kivégezték
Andrássy arisztokrata családban született 1823-ban: apja, gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Károly országgyűlési követ, nagybirtokos volt, anyja gróf szapári, muraszombati és szécsiszigeti Szapáry Etelka. Hazafias nevelést kapott, példaképe Széchenyi István volt, aki felismerte a fiatalember kitűnő képességeit, és úgy tartotta: „Minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”. Jogi tanulmányainak befejezése után a kor arisztokratái szokásának megfelelően külföldi utazást tett, majd hazatérve Kossuth Lajos támogatójaként politikai pályára lépett: Zemplén vármegye országgyűlési követe lett. A forradalomban részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, majd Görgei Artúr segédtisztjeként szolgált. Diplomáciai feladatokat is vállalt, s a forradalom bukása után külföldre menekült. Mint a szabadságharc egyik vezető személyiségét, 1851-ben távollétében halálra ítélték. Még fel is akasztották, jelképesen: nevét felszögezték a bitófára.
„A szép akasztott”
A fiatal gróf ekkoriban Párizsban élte az arisztokrata száműzöttek nem is olyan keserű életét. Édesanyja anyagilag támogatta otthonról, s a daliás termetű, kackiás bajszú, kiválóan társalgó magyar gróf hamar a párizsi szalonok (és hölgyek) kedvence lett. A legszebb magyar férfinak tartották, s „a szép akasztott” (le beau pendu) néven emlegették. A legényélet azonban nem tarthatott örökké: 1856-ban Párizsban feleségül vette Kendeffy Katinkát, s hamarosan megszületett első gyermekük, Tivadar. (Őt később két másik követte: Gyula és Ilona.) 1858-ban édesanyja közbenjárására hazatérhetett, s ismét belevetette magát a politikába: Deák Ferenccel együtt szorgalmazta a kiegyezést a Habsburgokkal.
„Éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelék”
1866-ban tehát a magyar országgyűlés tagjaként Bécsbe érkező gróf Andrássy Gyula hivatalosan azzal a céllal látogatta meg a császári párt a Hofburgban, hogy Erzsébet királynét felköszöntse születésnapja alkalmából, s felkérje arra, hogy Magyarországra látogasson. Erzsébet személyében a „magyar ügynek” komoly támogatója volt a császári udvarban: Sissi közismert rokonszenvet táplált a magyarok iránt, tökéletesen megtanult magyarul, s társalkodónője, Ferenczy Ida is magyar volt. Így hibátlan magyarsággal köszönthette az érkező küldötteket: „Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt.”
Gróf Andrássy Gyula és Sissi
Az utókor szeret legendákat gyártani a szoknyabolond Andrássy és a férfiak figyelmében szívesen fürdőző, Európa legszebb asszonyának tartott Sissi köré. Annyi bizonyos, hogy rokonszenveztek egymással, Ferenczy Idán keresztül leveleztek is, de arra semmi bizonyíték nincs, hogy ennél több történt volna közöttük. Andrássy mindig úgy írta alá leveleit, hogy „az Ön hű barátja”, Sissi levelei pedig nem maradtak fenn. (Talán nem véletlenül.) „Andrássy leveleiből kiderül, hogy Erzsébet sokat volt úton, és ennek Andrássy nem örült; hogy szokott Andrássynak ajándékot hozni külföldi útjairól; hogy volt alkalom, amikor Andrássy egy másik férfi várható jelenlétével csábította Erzsébetet egy társasági összejövetelre, ahol bemutatta őket egymásnak; hogy Erzsébet bizony kacérkodott más férfival is. Persze nem tudhatjuk, hogy mennyire volt tréfás vagy éppen nagyon is komoly ez a megjegyzés” – írja Kozári Mónika történész, aki szerint mindössze egyszer voltak kettesben, 1872-ben, akkor is csak pár percre, amikor az eleredő eső miatt Erzsébet kénytelen volt a gróf bérkocsijában utazni. (Ezt Andrássynak Ferenczy Idához írt leveléből tudjuk.) Ugyanakkor a történész szerint az szinte biztos, hogy Andrássy szerelmes volt Sissibe.
Elévülhetetlen érdemek
Az viszont kétségtelen, hogy kapcsolatuk hatással bírt a magyar politika és történelem alakulására. 1867. február 17-én Ferenc József (az a Ferenc József, aki 16 évvel korábban a halálos ítéletét írta alá) miniszterelnökké nevezte ki. Amikor az osztrák császárt magyar királlyá választották négy hónappal később, Széchenyi jóslatát beteljesítve gróf Andrássy Gyula látta el a nádori tisztséget a ceremónián. Andrássy 1871-ig maradt miniszterelnök, ezután 1879-ig az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere volt. Politikai érdemeit felsorolni is nehéz: nevéhez fűződik az önálló magyar honvédség felállítása, a horvát–magyar kiegyezés, a liberális szellemű nemzetiségi törvény, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválasztása, az európai színvonalú polgári perrendtartás. Támogatta a művészeteket (többek között Munkácsy Mihályt), tiszteletbeli tagja volt az Akadémiának, és azon fáradozott, hogy Budapestet európai világvárossá emelje – az ő kezdeményezésére alakították ki a Belvárost a Városligettel összekötő sugárutat, amelyet még életében róla neveztek el.
„Leghívebb barátomat veszítettem el”
Életének utolsó éveiben sokat betegeskedett, tőketerebesi (ma: Trebisov, Szlovákia) kastélyába, majd voloscai (ma: Volosko, Horvátország) birtokára vonult vissza. Ott érte a halál 1890. február 23-án. Sissinek, amikor a haláláról értesült, minden önuralmára szüksége volt, hogy ne omoljon össze. Még aznap táviratozott Andrássy özvegyének: „Megilletődve küldöm a grófnőnek legmelegebb részvétem kifejezését. Az ön családja sokat veszített, de épp úgy fájlalják e veszteséget a király és a haza. Én azonban leghívebb barátomat veszítettem el!” Erzsébet lánya, Mária Valéria főhercegnő pedig ezt jegyezte fel naplójába: „Mama azt mondta nekem, hogy csak most jött rá, mi volt számára Andrássy: először érzi magát egészen elhagyatva tanácsadó és barát nélkül.”
