Dél-Angliában, egy dorseti domboldalban különös, ősi rajzra figyelhetnek fel az arra járók. A Cerne Abbas nevű kis falu melletti dombrajz eredete és funkciója máig tisztázatlan, noha a rajz kétségkívül figyelemre méltó: egy meztelen, láthatóan izgalmi állapotban lévő óriást ábrázol, doronggal a kezében.
Az ötvenöt méteres figurát a gyeppel borított mészköves talajba vájták be fél méter mélyen, s a körvonalakat zúzott kövekkel töltötték fel. Az óriás jobb kezében egy hatalmas bunkót tart, bordái és mellbimbói kirajzolódnak. Ennél is figyelemfelkeltőbb óriási (11 méteres), merev fallosza.
Ősi termékenységi szimbólum?
Az óriást sokan ősi termékenységi kultuszokkal hozzák kapcsolatba, annál is inkább, mert a környéken számtalan újkőkori, bronzkori és vaskori leletet találtak a régészek. A Brit-szigeteken emellett jó néhány ősi helyhez kapcsolódnak termékenységi rítusok, így sokan úgy vélik, hogy az óriás valójában pogány termékenységi szimbólum. Emellett nem ez az egyetlen dombrajz Nagy-Britanniában: kevésbé provokatív, ám bizonyítottan ősi eredetű az uffingtoni „Fehér Ló” és a wilmingtoni „Hosszú Ember” alakja.
Herkules-ábrázolás?
Mások a görög-római istent, Herkulest látják benne, mondván, hogy az alak hasonlít egy római–brit cserépedény-töredéken található Herkules-figurára, amely szintén meztelen, és szintén egy botot tart a kezében. A Római Birodalomban a 2. században, Commodus császár uralkodása alatt virágzott a Herkules-kultusz, s valószínűleg Britanniában is hívekre talált. Az óriás bal kezében hozzáértők szerint valamikor állatbőrt tarthatott, ami szintén egybevág bizonyos Herkules-ábrázolásokkal, neve pedig (Helith, Helis vagy Heil) szintén a Herkules eltorzult alakja. A történészek egy másik csoportja amellett kardoskodik, hogy az óriás valójában Taranis kelta termékenységisten ábrázolása.
Szerzetesek hozhatták létre
Az óriás lábai közé valamikor betűket és számokat véstek, ezek azonban az idők folyamán eltűntek. A tudósok vitatkoznak, hogy az ANNO („évében”) szót vésték-e a gyepbe, esetleg az óriás nevét, az IHS feliratot, ami Jézus nevére utal, vagy a JHD rövidítést, ami a „Jehovah hox destruxit”, azaz az „Isten megsemmisítette” rövidítése lehet. Az évszámban nagyobb az egyetértés a tudósok közt: 1748. Ez jelölhette azt az évet, amikor az óriást újravésték. Egyes elméletek szerint a közeli monostor szerzetesei hozták létre poénból, az apát, Thomas Corton megtréfálására. Más megközelítések szerint a szerzetesek nem viccből készítették a figurát, hiszen a Brit-szigeteken a pogány és a keresztény rítusok jó ideig egymás mellett éltek.
Nadrágot és bajuszt is viselt már
A messziről is jól látható, sajátos alak első levéltári említése meglehetősen kései: a 17. században írtak róla először, a közeli Cerne Abbas templomának egyik beszámolójában. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy akkor készült: a legújabb kormeghatározás szerint a középkorban, valamikor a 8. és a 12. század között keletkezett a dombrajz. Lézeres vizsgálatok szerint kezdetben az óriás nadrágot viselt, és a pénisze is némileg kisebb volt: csak 1908-ban nagyobbították meg, amikor újrarakták a mészköveket.
A második világháború alatt az óriást a brit honvédség álcázta, hogy az ellenséges repülőgépek ne használják tájékozódási pontként. A figura 2013-ban a here- és prosztatarákra figyelmeztetett: a Movember kapcsán hatalmas fűbajuszt kapott. 2020-ban, a koronavírus-járvány idején pedig egyszerre népszerűsítette a legújabb Borat-filmet és hívta fel a figyelmet a maszkviselésre: mankinit kapott, és mellé írták: „Viselj maszkot, ments életet.”
A meztelen óriás legendái
Az évszázadok során számos legenda szövődött az óriás köré. Az egyik szerint élt a környéken egy óriás, aki a juhok között hatalmas pusztítást vitt végbe, így a környékbeliek nagyon megharagudtak rá. Egyik nap, amikor elfogyasztotta az ebédjét, leheveredett pihenni, s elaludt. A dühös helybeliek azonban kapva kaptak az alkalmon, agyonverték, majd körvonalait mészkőbe vésték. Egy másik történet szerint az óriás Dániából érkezett, hogy meghódítsa a környéket. Cerne Abbas hősi ellenállói azonban lefejezték, miközben a domboldalon aludt. A hiedelem szerint a meddő nők, ha az óriás testén – kiváltképp a falloszán – töltenek egy éjszakát, termékennyé válhatnak. Pártában maradt lányok is előszeretettel látogatták az óriást: a néphit úgy tartja, hogy a látogatás után hamar férjet találnak maguknak. Fiatal pároknak is tanácsos volt az óriás domboldalán szeretkezni, hogy sikeres és termékeny legyen a házasságuk.
