Amerika első szellemvadásza ihlette a Szellemirtókat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Komoly kultuszt épített ki hazánkban is az 1984-ben megjelent Szellemirtók című film. Talán eszedbe sem jutna, hogy mindennek a valódi élethez is köze van, pedig az ötletet eredetileg Hans Holzer osztrák–amerikai férfinak köszönhetjük.

Az 1920-ban született Holzert máig a világ első szellemvadászaként emlegetik, s nem ok nélkül. Elképesztő kitartással kutatta a paranormális jelenségeket, parapszichológusként rengeteg – összesen 140 – könyvet írt a témában. Rendkívüli módon érdekelte a telepátia, a hipnózis és minden, amit akkoriban megmagyarázhatatlannak tartottak. Tanfolyamokat tartott a témáról a New York-i Technológiai Intézetben, de igazi szenvedélye az volt, hogy beutazza a világot, hogy kivizsgálja a kísérteties tapasztalatokat átélt embereket. 2009-ben hunyt el tekintélyes és hátborzongató örökséget hátrahagyva. A mai napig inspirálja az amatőr szellemvadászokat és a paranormális jelenségek kutatóit egyaránt.

Holzer mondhatni, erre a munkára született. Már az óvodából azzal a figyelmeztetéssel engedték haza, hogy szellemekről és tündérekről szóló történetekkel ijesztgeti a többi gyereket. Tinédzserkorára a kis Hanz egész komoly mániává fejlesztette a szellemvadászatot, pláne miután elolvasta dr. T. K. Oesterreich, a németországi Tübingeni Egyetem professzorának Occultism in This Modern Age című könyvét. Az 1930-as években rövid időre beiratkozott a Bécsi Egyetemre, ahol történelmet, régészetet és numizmatikát tanult. Csakhogy 1938-ban a nácik előretörése miatt egész családja Amerikába költözött. 

Hans Holzer történetei ihlették a Szellemirtókat
Fotó: HealthyGirl / Wikimedia Commons

Hans Holzer, az első szellemirtó

Holzer japánul kezdett tanulni a Columbián, majd összehasonlító vallástudományból szerzett mesterdiplomát, ezután parapszichológiából doktorált. Miután végzett, a New York-i Technológiai Intézetben kezdett tanítani. Őszintén hitt a paranormális világ létezésében, és amennyire ezen a területen lehet, annyira igyekezett tudományos alapokon vizsgálni azt. Az 1960-as évek elején elkezdte kinyomozni a New York-i körzetben jelentett kísértettapasztalásokat. 1963-ban kiadta a Szellemvadászt, az első könyvét, amelyben a korai esettanulmányokat publikálta, és még nem is tudta, hogy a legjobb úton halad a világméretű paranormális hírnév felé.

Az elátkozott otthon

Holzer leghíresebb munkája az amityville-i otthon vizsgálata volt – később ennek iratai ihlették az Amityville Horror című könyvet és filmsorozatot is. Azon a helyen Ronald DeFeo Jr. meggyilkolta szüleit és négy testvérét 1974-ben. A család, aki a tragédia után beköltözött a házba, arról számolt be, hogy furcsa hangokat hallanak, szokatlan szagokat éreznek, és furcsa nyálkát látnak szivárogni a falakról és a szőnyegekről. Egy hónapnyi rémséges élmény után elköltöztek, és 1977-ben Holzer megkezdte vizsgálatait. 

Egy médiummal dolgozva „felvette a kapcsolatot” egy indián főnök szellemével, aki elmagyarázta, hogy a ház el van átkozva, mivel egy szent indián temető fölé építették. DeFeót pedig annak idején megszállta egy dühös lélek, és ez indította a gyilkosságokra. A történészek viszont máig ragaszkodnak hozzá, hogy nem tudnak azon a környéken semmiféle indián temetkezési helyről, így az egész ügy – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – igencsak ellentmondásos. 

A tudós, aki hitt a szellemekben

Holzer hitt abban, hogy szellemek valóban léteznek. Úgy határozta meg őket, mint tragikusan elhunyt, de haláluknak tudatában nem lévő emberek túlélő érzelmi emlékeit. A szellemek nem hajlandók megválni a fizikai világtól, s a traumatikus halál helyszínén vagy érzelmi kötődésüknek megfelelő helyen maradnak. Gyakran dolgozott együtt médiumokkal, hogy kommunikáljon az itt maradt traumatizált szellemekkel. Úgy emlegette magát, mint a paranormális jelenségek tudományos kutatója. Nem szerette a természetfeletti kifejezést, mivel ez arra utalt, hogy az általa vizsgált jelenségek túlmutatnak a tudományon. Végül hosszas munka után, békében hunyt el, öröksége pedig mára filmtörténelem: Dan Aykroyd szinte megszállottan érdeklődött a tudós munkássága iránt, s ekkor fogalmazódott meg benne az 1984-es Szellemirtók című film ötlete.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.

Testem

Ezért viselik rosszabbul a nők a kánikulát: biológiai oka van

A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk