Így képzelték el a jövőt a tudósok – a 10 legnagyobb tévedés

Olvasási idő kb. 3 perc

Az emberiséget mindig is érdekelte, mit hoz majd számára a jövő – ám akármilyen hihető forrásból is származtak az egyes jövendölések, vaskos tévedések akadnak bőven köztük.

Elég egy régi sci-fit megnézni, hogy átláthasd, mekkorát tévedett sok ponton az emberiség saját jövőjével kapcsolatosan: megmosolyogtatóan sokat vagy éppen nevetségesen keveset gondoltak arról, mire lesz képes az ember a kétezres években. Vannak ugyanakkor tudományosabb alapokon nyugvó tévedések is bőven: tudósok, szakemberek is félreértették a jövőt. Lássuk a legnagyobb bakikat!

1. Az internetnek nincs jövője

A kezdeti időszakban nem mindenki látta át, mi mindenre lehet képes a világháló: Robert Metcalfe, a 3Com számítógépgyártó cég vezetője például azt gondolta, hogy szupernóvaként már 1996-ban katasztrofális összeomlás következik be, az internetet pedig aztán el is felejti az emberiség.

Miután te is az interneten, talán épp egy okoseszközön olvasod ezeket a sorokat, pontosan látod, mekkorát tévedett.

Az 1999-es nemzetközi Internet Konferencián saját kinyomtatott szavait turmixolta le valamilyen folyadékkal Metcalfe, majd megitta a furcsa keveréket, ezzel is elismerve, mekkora bakot lőtt.

Nagy tévedés volt azt hinni, hogy az ember elvan tévé nélkül… Getty Images Hungary
Fotó: thethomsn

2. A jövő nem a tévéé, meg fogjuk unni

Darryl Zanuck, a 20th Century Fox producere azt gondolta 1946-ban, hogy nagyjából fél év alatt meg fogják unni az emberek a televíziózást. Lehet, hogy ma már nem az akkori sztenderdeknek megfelelő televíziókon nézzük a sorozatokat, de a mozi vetélytársa megmaradt.

3. A netes vásárlás is tévedés, nem működik

Ma már furcsa elképzelés, hogy egykor azt gondolták, az internetes vásárlás sem tudja sokáig megőrizni vonzerejét: akkoriban azt hitték, a nők számára annyira fontos, hogy a kiszemelt árukat kézbe is vegyék, hogy gyorsan leszoknak erről.

Két tévedés egyben: a vásárlást nem csak nők intézik, és a neten köttetett üzletek máig is népszerűek, nemcsak a házhoz rendelt ebédek vagy repjegyek, de ruhadarabok, elektronikai eszközök és annyi minden más terén is.

4. Minden munkánkat robotok veszik át

1982-ben az Omni Future Almanac azt írta, otthonainkban és a gyártóiparban is minden szerepet a robotok vesznek át. Nos, abban igazuk volt, hogy egyre több részfolyamatot automatizálunk, sok gyárban pedig valóban robotok végzik a munka oroszlánrészét, de a robotapokalipszis még messze van.

5. Folyton a lábunkat lógatjuk

A Time magazin már 1966-ban azt vizionálta, hogy miután a fenti tézis teljesült, az embernek gyakorlatilag nem is kell dolgoznia, így ideje 90 százalékában pihenhet. Sajnálatosan ez nem így van.

6. Vakáció a Holdon

1960-ban Eric Anderson, a Space Adventures vezetője arról beszélt, hogy

Idézőjel ikon

2020-ban már a Holdat megkerülő űrhajóutakon vakációzunk.

Elon Musk azt is mondta, hogy 2020-ra embert visz a Marsra: egyelőre mind a kettő álom.

Ha 150 évet nem is élünk, tartalmasabban töltjük azt az időt, amink van, akár öregkorban is
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

7. Nem lesz több megfázás

Az arkansasi dr. Lowry McDanie abban reménykedett, hogy 2000-re a megfázásokat okozó rhinovírusok már nem keserítik meg az emberek életét. A valóságban 160 törzs fertőz bennünket továbbra is vidáman, de jelenleg nem is ezek a vírusok jelentik számunkra a legnagyobb problémát a mindennapi életben.

8. Az ember 150 évet él

Bernhard Strehler biológus elég nagyot állított azzal, hogy 1974-ben kijelentette, hamarosan 150 évig élnek majd az emberek, amire a társadalomnak fel kell készülnie. Mindez mostanáig nem következett be. A kutatók szerint valóban ez lehet az emberi élet határa, de a legtovább élő ember eddig 122 évet élt meg.

9. A C, az X és a Q eltűnnek

Ezekre a betűkre nincsen szükség, jelentette ki John Elfreth Watkins, a Smithsonian Intézet mechanikai technológiakurátora. A Q és az X még talán érthető, de mit vétett szegény C?

10. És főzni sem kell

Sok háziasszony örülne, bár valószínűleg hamar ráunnánk a szárított és porított ennivalókra, melyeket a jövő számára jósolt Waldemar Kaempffert, a New York Times tudományos szerkesztője. A valóságban az ínyencségeket máig örömmel fogyasztjuk: még jó, hogy ez a jóslat sem vált be!

Azért vannak olyan dolgok is, amit jól láttak a múlt században: ha ilyen típusú jóslatokra is kíváncsi vagy, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.