Nem találod ki, mi lesz az észteknél a kiszáradt karácsonyfából

Olvasási idő kb. 3 perc

Az észtországi Saaremaa szigetén a karácsonyfákat a legfinomabb módon hasznosítják újra: egy kézműves ginlepárló üzem egyedi tonikvíz készítésére használja őket.

A kézműves gin mellé dukál a jó minőségű tonik, de ilyet nehéz a piacon beszerezni. Ezért is jutott eszébe a ginlepárló üzemet működtető házaspárnak a saját tonikját előállítani. Sokat gondolkoztak azon, hogy mi legyen az alapanyag, pedig az a szemük előtt volt mindig.

Így történt, hogy a leselejtezett karácsonyfára esett a választásuk.

A karácsonyfa újrafelhasználásának módja

A Balti-tengeren fekvő észtországi Saaremaa szigetén a megoldás szó szerint a sziget fővárosának, Kuressaarének a közepén állt: a város karácsonyfája. A környezetbarát projektet egy észt publicista házaspár, Maarit Pöör művésztanár és Tarmo Virki újságíró indította el, akik 2019-ben, három évvel azután, hogy megalapították a Lahhentagge Distilleryt Saaremaa-ban, létrehozták az Estonic Sodát.

„A karácsonyfák újrahasznosításán elég sokat gondolkodtunk, de a legtöbb hazai fa a szobákban túlságosan kiszárad ahhoz, hogy bármilyen íze megmaradjon. Amikor rájöttünk, hogy a városközpontokban lévő hatalmas fák nem száradnak ki, nyilvánvaló volt, hogy meg kell állapodnunk a várossal” – meséli az egyik tulajdonos. Kuressaare alpolgármestere kezdetektől fogva támogatta a projektet.

Észak-Európában jellemző, hogy a köztéri karácsonyfák hatalmasak, és az éghajlat jóvoltából nagyon sokáig frissnek és élőnek tűnnek. Viszont az ünnepi szezon végeztével ezeket is leszedik, és ilyenkor merül fel a hasznosításuk kérdése. Ennek az ötletnek a megvalósításához a leszedés után összenyomkodják a tűket és az ágakat a kivonatokhoz, amit néhány napig érlelnek más hozzávalókkal, mielőtt az italok esszenciáját leszűrnék, hogy aztán szénsavval és vízzel hígítsák, majd végül palackozzák.

Fából készült tonik

Az üdítőitalt három ízesítéssel lehet kapni: lucfenyő, boróka és Pärnu Suvi (szó szerint „Pärnu nyár”, utalva az „Észtország nyári fővárosának” tartott városra). Ezek a Saaremaa területén bőségesen megtalálható lucfenyő vagy ezüstfenyő karácsonyfák tűleveleiből és ágaiból, valamint borókafákból készülnek. 

Egy 17 méter magas karácsonyfa elegendő kivonatot szolgáltat ahhoz, hogy akár 40 000 darab 2,5 dl-es Estonic Soda palackot megtöltsön.

Az Estonic Soda átlátszó Pärnu Suvi változatát ezüstfenyő-kivonattal és citromhéjjal dúsítják, ami frissítő, citrusos ízt ad neki, míg a világossárga színű lucfenyő változat hasonlóan pikáns a kardamomnak és a citromhéjnak köszönhetően. A Juniper Estonic Soda viszont a koriander, a mandarinhéj és a borókafa kivonatának hála mélyebb aranyszínű árnyalatú, amit alkotóik különösen frissítőnek és a karácsonyi hangulat ízével átitatottnak írtak le. Az üdítőket úgy tervezték, hogy alkoholos koktélokhoz is alkalmazhatók legyenek, például egy klasszikus gin-tonikhoz.

Észtország, karácsonyfák, fenntarthatóság

Ez a tonik különösen illik Észtország kultúrájába, ami régóta kötődik a karácsonyfákhoz. 

Állítólag Észtország volt az első ország, amely nyilvános tereire karácsonyfákat állított.

Az észt mondák szerint a Feketefejűek Testvérisége nevű kereskedőegylet először 1441-ben állított fát a tallinni városháza főterén, bár ezt a szomszédos Lettországban található Riga városa vitatja, amely azt állítja magáról, hogy ő a nyilvános karácsonyfa valódi szülőhelye.

Nem az Estonic Soda az egyetlen zöldvállalkozás, amely népszerűsíti Észtországot. Az ország a Yale 2022-es környezetvédelmi teljesítményindexén a világ 14. legkörnyezetbarátabb nemzetének bizonyult. 

„Nagyon tetszett az ötlet, hogy a karácsonyfánk lehetőséget kapjon arra, hogy az ünnepek után is folytassa útját, hogy egy helyi, minőségi termék részévé váljon” – nyilatkozta büszkén a polgármester. „A koncepció emellett tökéletesen illeszkedik Saaremaa zöld szigetként való megítéléséhez, és remek példája az újrahasznosításnak. Saaremaa számára nagy hírnevet hozott, és mondhatni, hogy a karácsonyfa újrahasznosítása hagyománnyá vált.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.