Retró kedvenceink: a kazetta

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor még kazettáról hallgattunk zenét, biztosan egészen elképzelhetetlennek tartottuk volna, hogy eljön az idő, amikor már nem is birtokolunk kézzel fogható hanghordozót: retró utazásunk következő állomásaként emlékezzünk, milyen volt kazettáról zenét hallgatni!

A walkman és a discman világa volt az, amikor még a kazettatokból mérföldesre kihajtogatott papírról silabizáltuk a dalszövegeket, és mindennél jobban kellett vigyáznunk a kazettaszalagra: ha egyszer becsípődött, a hangzás már sosem volt a régi.

A zenehallgatás sokaknak egy kazettával kezdődött

Első kazettámat a szentendrei lengyel piacon kaptam: előtte volt már egy családi Gergely Robi-albumunk, meg egy másik kazettánk, rajta a Biscayával, amit valamiért mindig akkor kellett hallgatni, amikor a hétvégi házba mentünk. Az első, teljesen saját kazijaim azonban egy Bryan Adams-album, a Waking up the Neighbours, és valamiért egy Rod Stewart-kazetta voltak. Utóbbit sosem szerettem, előbbit ugyanakkor máig szívesen hallgatom.

Sokan hallgattunk így zenét retró módon: kazettáról, walkmannel
Fotó: Oscar SÃnchez Photography / Getty Images Hungary

Kevés ennél retróbb tárgy létezik

A történethez az is hozzátartozik, hogy természetesen mind a kettő hamisítvány volt, igaz, a lelkes mesterek a tőlük telhető legnagyobb igyekezettel töltötték ki a kazettát zenével: 

amikor az A oldal véget ért, újrakezdődött annak első dala, és addig futott, amíg volt szalag – s ugyanígy a B oldal is.

Meg is lepett, amikor az első eredeti kazettával ez már másként volt: addigra én azt hittem, ez a sztenderd. A hamis kincsből ráadásul hiányoztak a dalszövegek: ennek később nagyon megörültem.

Sokunk tinédzserkori zenehallgatását fémjelezték ezek a kazetták, melyek a szalagos magnóhoz vagy a hanglemezhez képest kompakt és könnyen hordozható, ugyanakkor azért még mindig igencsak sérülékeny formában tették hordozhatóvá kedvenc muzsikáinkat. Egy óvatlan walkmankikapcsolás vagy egy vacakabb elem, és már be is csíphette a lejátszó a szalagot, horribile dictu, akár el is szakíthatta. Később aztán igyekeztem celluxszal megreparálni a sérült kazetták belsejében tekergőző, sötétbarna zenehordozót, de ugyanolyan már sosem lett a dolog.

Kazettatekerés ceruzával: megvan?

A kazetta bájosan analóg világához hozzátartozik mindenki számára az az élmény, amikor az elemmel spórolva semmiképp nem a walkman bevonásával, hanem ceruzán pörgetve tekertük előre vagy hátra a szalagot, ha esetleg csak az A oldal volt nagy kedvenc, vagy még egyszer meg akartunk hallgatni egy dalt.

Idézőjel ikon

A nyolcvanas évek gyermekei egész biztosan ugyanarra gondolnak, ha meglátnak egy ceruzát és egy kazettát:

a CD-lemezek elterjedésével ez a probléma megoldódott, az emlék ugyanakkor nosztalgikus.

Ez megvan neked is, ugye?
Fotó: Ana Maria Serrano / Getty Images Hungary

S ha már megemlítettük: A oldal és B oldal, bizony, volt még idő, amikor nemcsak az számított, hogy kedvenc bandánk vagy énekesünk milyen sorrendet képzel el legfrissebb albumán a dalokhoz, hanem az is, hogy mi az, amit annyira értékesnek tart, hogy az A oldalon van a helye. A B oldal – mely aztán később az élet második fele értelemben is elterjedt mint kifejezés – aztán azoknak a daloknak maradt, amelyektől már nem vártak akkora sikert: a kifejezés még a lemezek korából maradt meg, a CD elterjedésével aztán jelentőségét vesztette, hiszen ezen a hanghordozón már egy oldalra került minden dal.

Eljárt fölötte az idő

Mindenképp meg kell említeni az üres kazetta forradalmát is: ha volt egy kétkazettás magnód és néhány üres kazettád, akkor

szerencsés esetben barátaidtól beszerezhetted és átjátszhattad magadnak a vágyott zenéket, vagy ülhettél a rádió előtt, esetleg a kívánságműsorra várva, és onnan vehetted fel kedvenc dalaidat.

Ez mindig stresszes folyamat volt: sikerül időben elcsípni és elindítani a felvételt? Nem kevernek a dal végére reklámot, sőt, ami még rosszabb, nem vágják le esetleg annak végét? Ha sikerült rögzíteni a várva várt dalt, az maga volt a mámor, speciális saját válogatáskazid sorrendjét ugyanakkor melletted a véletlen is irányította, hiszen akkor tudtál rögzíteni egy dalt, amikor az elhangzott.

Ez a folyamat a CD-k idejében aztán sokkal nehezebbé vált, amikor megérkezett a másolásvédett lemezek korszaka: de nem kellett sok idő ahhoz, hogy ezt is ki tudjuk játszani otthon, a CD-íróval ellátott gépek segítségével pedig mehetett már CD-lemezről is a másolás, így nemcsak walkmanben, hanem discmanben is hallgathattuk mindazt, amit barátaink segítségével sikerült beszereznünk. Dedikáltatni persze eredetit volt érdemes: ha sikerült, az gyakorlatilag felbecsülhetetlen értékűvé tett egy kazettát. A hanghordozó ugyanakkor mára teljesen a múlté lett – már évekkel a CD-gyűjtemények felszámolása előtt pincébe kerültek az egykor sok pénzért összegyűjtött kazetták is, s ahogy az autókból is eltűntek a kazettás rádiók, ennek a műfajnak végleg leáldozott.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.