Nyáron hordod, pedig most kéne igazán: nem csak divathóbort

Olvasási idő kb. 4 perc

Itt az ősz, közeleg a tél, előkerülnek a kabátok, sálak, sapkák a szekrényből, és helyükre tehetjük a nyári kendőket, kalapokat. Azonban van egy kiegészítő, ami jobb, ha elöl marad. Bár sokak szerint a napszemüveg tipikus nyári kellék, már egyre többen viselik akár télen is.

A napszemüvegről egyértelműen a nyár jut eszünkbe először. Napsütés, kánikula, strandolás. Vajon akik télen sem teszik a fiók mélyére, csak divatbolondok? Személy szerint egészen addig tartottam szükségtelen hóbortnak a napszemüveget télen, míg el nem kezdtem vezetni. Majd az első alkalom után, amikor félre kellett állnom, mert konkrétan semmit nem láttam a szemembe világító napfénytől, beköltözött a napszemüveg az autóba, és ott is marad, amíg én ülök a volán mögött. De egyéb érvek is szólnak mellette.

Mitől véd a napszemüveg?

Mára természetessé vált, hogy a nyári hónapokban bőrünket fényvédő krémekkel óvjuk az erős napsugárzástól. Az UV-sugárzásnak nemcsak a bőrünkre, de szemünkre nézve is nagyon káros hatásai lehetnek – hívják fel a figyelmet rá a Semmelweis Egyetem honlapján. Kétféle UV-sugárzást különböztethetünk meg: az UVA-t és az UVB-t. Az UVB nagyobb energiát hordoz, de nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UVA-sugárzás kisebb energiájú ugyan, de kevésbé nyelik el a szem külső szövetei, ezért a szem belsejében több károsodást tud okozni. Mindkettő káros a szemre, és védekezni kell ellenük még felhős időben is, mert a napsugarak akkor is érik a Földet, még ha nem is olyan intenzíven. 

Télen a hóról visszaverődnek és felerősödnek a napsugarak
Fotó: da-kuk / Getty Images Hungary

Az UV-sugárzás hatásai a szemünkre

Az UV-sugárzás egyértelműen összefüggésbe hozható a szürke hályog és a pterygium vagy más néven kúszóhályog kialakulásával, egyes kutatások szerint pedig növelheti a vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció (AMD) előfordulásának esélyét is. Mivel ennek a látásromlást eredményező betegségnek a kialakulását sok tényező befolyásolja, így nehéz bizonyítani az oksági kapcsolatot, de laboratóriumi körülmények között az UV-sugárzásnak kitett retina szövete károsodott. 

Vízparton és havas tájon még fontosabb a védelem

A sugárzás mértékét növelik még a visszatükröződő felszínek, mint a víz vagy a hó. A kúszóhályog, ami tulajdonképpen egy kötőhártya-megvastagodás, különösen gyakori vízparton vagy magas hegységekben dolgozóknál. Azért veszélyes, mert ahogy nő a szemfelszínen, rá tud kúszni a szaruhártyára, ezzel gyulladást és fénytörési hibákat, rosszabb esetben jelentős látásromlást okozva. Csak műtéti eljárással gyógyítható.

A napszemüveg véd a hóvakság ellen is

Amikor tiszta az égbolt és a levegő, a hó felületéről visszatükröződő nagy mennyiségű, felerősített sugárzás akadálytalanul a szembe jut, gyakorlatilag megég a szaruhártya. Ekkor alakul ki az úgynevezett hóvakság, a szem vörös lesz, ami égő, szúró érzéssel és könnyezéssel jár. Szerencsére néhány nap alatt elmúlnak a kellemetlen tünetek, de akár hosszú távú látásromlást is okozhat.

Ez elkerülhető egy mindkét fajta sugárzást kiszűrő, a szemet és környékét is jól takaró napszemüveg viselésével.

Ezért óvd a szemed télen is

UV-sugárzás egész évben éri a szemünket. Természetesen nyáron a leginkább, különösen 10 és 15 óra között. A nyári hónapokban a zöldfelületek a fény mindössze 6%-át verik vissza, míg télen a hó és jég miatt csillogó felületeknél ez az érték 95% körüli. Mivel télen alacsonyabban halad át a nap az égen, így azzal is számolnunk kell, hogy amikor nincs se hó, se jég a talajon, akkor is több közvetlen sugárzás juthat a szemünkbe az alacsonyabb beesési szög miatt.

A napszemüveg védi a szemet egész évben
Fotó: Steve Sparrow / Getty Images Hungary

Napszemüveggel a fejfájás is megelőzhető

A szemünkbe jutó fény mennyiségét a pupilla szabályozza. Erős fény hatására összehúzódik, de ha ez nem elegendő, akkor ösztönösen hunyorogni kezdünk. Ez a fajta megerőltetés egy idő után szemfáradtsághoz, majd fejfájáshoz vezethet. A sugárzás elkerülése mellett, fizikai védelmet is nyújt szemünknek. Hideg, száraz levegőtől, erős széltől a szemünk könnyen kiszárad, ami szúró, kellemetlen érzés. 

Segít a biztonságos közlekedésben

Gyalogosként is segít, hogy jobban lássuk a környezetünket, hiszen a sötétített lencse mögött a pupillánk kevésbé szűkül össze, így több információ befogadására képes. Vezetéshez polarizált lencsét érdemes választani, mert védelmet jelentenek a túlzott fényterhelés mellett a visszacsillanásoktól is. 

Milyen napszemüveget válasszunk?

Napszemüveg vásárlásakor fontos szempont, hogy az UVA- és UVB-sugarakat is kiszűrje. UV400-as jelzéssel ellátott termékeket keressünk, ami azt jelenti, hogy 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja. A magasabb ár nem feltétlenül jelent nagyobb védelmet, hiszen ma már szinte minden optikai eszközre kerül UV-szűrő, ez nagyon olcsó technológia. Fontos azonban a szemüveg formája. A nagyobb és ívelt fazonok jobban kiszűrik az oldalról érkező sugárzást is. A szín és a sötétség UV-szűrés szempontjából nem mérvadó, de azt fontos tudni, hogy ha a lencse sötétített, de nincs ellátva UV-védelemmel, akkor nagyobb kárt okoz, mint ha napszemüveg nélkül lennénk. Aki szemüveget visel, annak jó hír, hogy az optikai lencsét is el tudják látni UV-védelemmel, így nem kell napszemüvegre váltania, hogy megóvja szemeit a szabadban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Jakab Viktória
Jakab Viktória
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.