Mi köze a világhírű sörnek a kommunista vörös csillaghoz?

Olvasási idő kb. 4 perc

A sarló-kalapácshoz – melynek eredetét és lehetséges jelentéseit sorozatunk egy korábbi cikkében már boncolgattuk – hasonlóan az ötágú vörös csillag a kommunista ideológia legismertebb és legszélesebb körben elterjedt szimbóluma: számos ország máig használja jelképeként, miközben máshol, például hazánkban, tiltottnak számít. De honnan ered és mit jelent pontosan a vörös csillag, és mi köze a sörgyártáshoz, a sci-fihez, illetve a sátánizmushoz?

Marslakó sci-fi vagy az eszperantó ihlette?

Az ötágú vörös csillag mint baloldali politikai szimbólum 1908-ban bukkant fel először a bolsevik párt alapítója és egyik vezéralakja, Alekszandr Bogdanov orosz író és orvos A vörös csillag című sci-fi regényében, melynek főhőse eljut a Mars bolygóra és az ott élőkkel közösen megalapítja a tökéletes kommunista államot. A könyv több kiadást is megért és népszerűnek bizonyult a bolsevikok körében, akik 1917-ben, a forradalmak idején kezdték el jelképként használni a vörös csillagot, elsősorban a Vörös Hadsereg egyenruháit és zászlóit díszítve vele.

Az első űrhajósnő, Valentyina Tyereskova meghódítja a kozmoszt a vörös csillag és a békegalamb jegyében
Fotó: David Pollack / Getty Images Hungary

Egy másik magyarázat szerint nem Bogdanov utópiája, hanem egy megkülönböztető jelzés szülte a vörös csillag szimbólumát: az első világháború vége felé a Moszkvában állomásozó védelmi erők katonái bádogcsillagot viseltek a sapkájukon, így különböztették meg őket az osztrák és német frontokról hazaérkezett bakáktól, majd, amikor a forradalmat követően ezek a katonák átálltak a bolsevikhatalom oldalára, jelzésként vörösre festették a csillagjaikat.

A harmadik verzió úgy tartja, Lev Trockij ötlete volt a vörös csillag, aki észrevette, hogy forradalmártársa, a szabadidejében eszperantó nyelvvel foglalkozó Nyikolaj Krilenko ötágú zöld csillagot ábrázoló jelvényt visel. Trockij kérdésére, hogy mit szimbolizál a jelvény, Krilenko úgy válaszolt, a világ öt lakott kontinensére utal, mire a bolsevik vezető – fellelkesülve a látványos internacionalista „üzenettől” – elhatározta, az ötágú csillagot teszi meg a Vörös Hadsereg jelképének, de természetesen nem zöld, hanem vörös színben.

Az argentin forradalmár, Ernesto „Che” Guevara vörös csillaggal a sapkáján
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Öt földrész, öt ujj vagy öt osztály?

Sokan tehát úgy tartják, a kommunista vörös csillag öt ága a hagyományosan ismert öt kontinenst – Afrikát, Európát, Ázsiát, Amerikát és Ausztráliát/Óceániát – szimbolizálja, és az ideológia internacionalista jellegére utal, azonban vannak ettől eltérő elméletek is. Népszerű feltételezés például, miszerint az öt ág a munkások, parasztok kezének öt ujját jelképezi, de az is lehetséges, hogy az Oroszországot a kommunizmusba elvezető öt társadalmi osztályt, csoportot – a tanulókat/ifjúságot, a katonaságot, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiséget – kívánja megjeleníteni.

A vörös csillag a bolsevik mozgalomból gyökerezve Szovjet-Oroszország, majd a Szovjetunió hivatalos állami szimbóluma lett, melyet később világszerte átvett szinte minden kommunista berendezkedésű ország – legyen szó szovjet befolyás alatt álló nemzetekről, mint a Magyar Népköztársaság, baráti országokról, mint Kuba, vagy ázsiai kommunista államokról, mint Kína, Észak-Korea és Vietnám – és szélsőbaloldali párt, mozgalom átvett. A Szovjetunió és a keleti blokk bukása után számos korábbi tagországban, köztük hazánkban is, tiltott önkényuralmi jelképnek nyilvánították a vörös csillagot, miközben máshol továbbra is használják, például még mindig látható a moszkvai Kreml tetején és az orosz hadsereg egyenruháin, felszerelését is szerepel.

A belgrádi Crvena zvezda futballcsapat emblémája
Fotó: Wikimedia Commons

Több korábbi kommunista országból származó sportcsapat, például a belgrádi Crvena zvezda és a lipcsei Roter Stern használja címerében a csillagot, miként rengeteg, a kommunizmushoz nem köthető alkalmazása is létezik: megjelenik Algéria és Tunézia zászlaján, ahol az iszlám vallás öt pillérét jelképezi, valamint feltűnik a svájci Wallis kanton címerében, illetve az új-zélandi zászlóban és címerben is.

A sörfőzők csillagának semmi köze a kommunistákhoz

A világ egyik legismertebb sörmárkája, a holland Heineken szintén az ötágú vörös csillagot választotta logójául, mely az ő esetükben a sörfőzés történetéhez kapcsolódik: a sörfőző mesterek a középkor óta az ötágú csillagot használták jelképükként, amely a sörhöz szükséges öt összetevőt, a vizet, a malátát, a komlót, az élesztőt, illetve ötödikként a főzet különlegességét garantáló mágikus erőt szimbolizálta.

Az 1880-as években alapított Heineken a kezdetektől használta az ötágú csillagot, azonban csak 1930-ban színezték azt pirosra, az 1950-es évek elejétől pedig, éppen a kommunizmussal és a szovjet táborral való jelkép-hasonlatosság, az ebből adódó félreértések és esetleges problémák elkerülése végett fehérre változtatták. A fehér logó egészen 1991-ig, a Szovjetunió bukásáig megmaradt, csak ezt követően váltottak vissza a mind a mai napig használt vörösre. A Heineken mellett a San Pellegrino olasz ásványvízmárka és a Texaco amerikai olajtársaság is a vörös csillagot használja emblémaként.

A Heineken híres vörös csillagos logója
Fotó: Rachel Murray / Getty Images Hungary

A 20. század első felében egyesek tévesen úgy gondolták, az ötágú vörös csillag sátánista eredetű, és egyértelmű bizonyítéka a kommunizmus és az antikrisztusi erők kapcsolatának, ez a hiedelem azonban téves, és összekeveri a kommunisták vörös csillagát a pentagrammával – melynek eredetével és nem egészen sátáni jelentéseivel szintén foglalkoztunk már korábban. A hasonló teóriákat gyakran szándékosan terjesztették a kommunisták ellenségei Oroszországban és másutt, olyan történetekkel egyetemben, mint például, hogy a cári család megölése valójában rituális sátánista gyilkosság volt; mondani sem kell, ezek inkább az összeesküvés-elméletek, mintsem a történelemtudomány tárgykörébe tartoznak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.