Téved, aki azt hiszi, csupán a gyermekkori éveket keseríti meg, ha valakit nem szeretgetnek, cirógatnak vagy babusgatnak kiskorában. A szeretet hiánya egy egész életre rányomja a bélyegét, ráadásul a kisgyerekkori szülői szeretet soha semmivel nem lesz pótolható.
A legtöbb szülő arra törekszik, hogy a tőle telhető legtöbbet megadja a gyermekének. Legyen ez a tisztességes nevelés vagy a gyermek fejlődéséhez szükséges eszközök, tárgyak, élmények. De ahhoz, hogy egy gyerekből kiegyensúlyozott, önmagát elfogadó felnőtt legyen, az ételen, a gyerekszobán és a sokszor hangoztatott „szeretlek”-en kívül érzelmileg elérhető szülőkre is szükség van. Ennek kifejezésére a legalapvetőbb eszközünk az érintés.
A dédelgetés az érintéssel kezdődik
A bőr érintése fizikai szükséglet, serkenti az idegrendszert, jótékonyan hat a fejlődésre. Az érintés olyan erős igénye a gyermeknek, mint a táplálás vagy a róla való gondoskodás. Egészséges szellemi állapot, jó megküzdési taktikák, együttműködési készségek, kötődések nem alakulnak ki a gyermeki lélekben, ha a fejlődés során nem kap a szülőktől elég simogatást.
Az érintés sokszor gyógyító hatású, lelkileg és fizikailag is, hiszen stimulálja az izomzatot, serkenti a légzést és az emésztést is, stabilizálja a bőr hőmérsékletét, a szívverést és a légzést, valamint csökkenti a stresszhormonok szintjét, miközben elősegíti az agyi érési folyamatokat, fejleszti a kognitív képességeket. Az emberi melegség olyan sejtek keletkezését is ösztönzi, melyek a vírusok legyőzésében vannak segítségünkre.
Akinek kimarad, szellemileg lemarad
Nem csak mentálisan szenved hátrányt az a gyerek, aki csupán a legfontosabb létszükségleteket kapja meg a szüleitől. A gondoskodó szeretet hiánya abban is megnyilvánul, hogy a gyermek szellemileg is elmarad azoktól a társaitól, akiket többet és gyakrabban dédelgettek a szüleik – derült ki egy tanulmányból, amely igazolta, hogy az édesanyjukkal szoros érzelmi kapcsolatban és testi kontaktusban lévők sokkal jobban teljesítenek a kognitív ismereteket igénylő élethelyzetekben. Tehát a szerető szülők körében felnőtt gyerekek okosabbak is, mint kevésbé szerencsés társaik.
Pszichés gondokat is okozhat az érintés hiánya
A szeretet nélkül nevelkedett felnőttek komoly pszichológiai problémákkal küzdenek, és ezek a gondok szintén a gyermekkorra vezethetők vissza.
Azok a gyerekek, akik otthon nem kapják meg azt az érzést, hogy szeretik őket, felnőttkorukban is sokat fognak szenvedni ettől. Nem csak maga a hiány okoz fájdalmat, sokkal több téren befolyásolja az ember életét, mint ahogy azt sokan gondolnák – véli Sebestyén Eszter pszichológus, aki szerint az az ember, akit nem szeretnek kiskorában, nem tanulja meg szeretni saját magát. Nem tanulja meg becsülni magát, sokkal nehezebben tud kiállni magáért.
Ha pedig gyerekkorában valaki a rossz bánásmódhoz szokik hozzá, a megalázáshoz, a bántáshoz, a határainak megsértéséhez, akkor gyakran fel sem tűnik neki, ha újra számára méltatlan helyzetbe kerül.
Hiszen annyira „ismerős, megszokott”. Akit gyerekként rendszeresen bántanak, felnőttként is egy bántó kapcsolatban érzi „otthon” magát. Az az ismerős, a „biztonságos” terep.
A simogatástól boldogabb lesz a gyermekkor
A simogatás azt is jelzi a szervezetnek, hogy minden rendben van, fölösleges készülnie a stresszre, elernyedhet az izomzat. Az érintés csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét is.
Svéd kutatók megállapították, hogy a hatás akkor a legjobb, ha percenként körülbelül negyvenszer simogatjuk vagy simogattatjuk magunkat. Nagyjából így simogatja az ember a párját, a gyermekét, akit meg akar nyugtatni. Homlokot, fejbúbot és tarkót, mellkast és hasat egyaránt lehet simogatni.
Nem véletlenül ragaszkodunk annyira a testi érintéshez, hiszen egy életre kiterjedő hatásai lehetnek, és egész életünket befolyásoló következtetéseket vonhatunk le az ilyen mozdulatokból.
Felmérések bizonyítják, hogy azokban a családokban, ahol a szülők nem fukarkodtak a simogatással, érintéssel, a gyerekek sokkal boldogabban nőttek fel.
Ők sem lesznek jobb szülők
Szerető szülői minta híján a kevésbé vagy egyáltalán nem dédelgetett gyerekek maguk sem lesznek képesek jól ellátni az anyai vagy apai szerepüket, hiszen nem lesz fogalmuk arról, mit kellene tenniük, hogy ki tudják mutatni az érzelmeiket, a szeretetüket.
Már több vizsgálat is bebizonyította, hogy nem elkényeztetett, hanem kiegyensúlyozott lesz az a gyermek, amelyik biztonságot adó érzelmi nevelést kap azáltal, hogy a szülők reagálnak a valós igényeire, egyebek között a sírására. A gyakran felvett koraszülöttek gyorsan fejlődnek, és a csecsemők kevesebbet sírnak, többet alszanak, ha felveszik, dédelgetik őket.
Mindemellett a gyerek a szülői bánásmódból von le következtetéseket magára vonatkozóan. Ha a szülő nem tudja őt szeretni, szeretgetni, azzal eltorzíthatja a gyerek énképét, és egyben elvesztheti a gyermek bizalmát.
