Tényleg egy ősi civilizáció emlékei a rejtélyes boszniai piramisok?

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Budapestről hat óra alatt elérhető a boszniai Visoko városa, amelytől nem messze néhány gyanúsan szabályos gúla magasodik. Vajon természet alkotta képződmények vagy emberi kéz művei ezek a piramisok?

A bosnyák származású, jelenleg a texasi Houstonban élő üzletember, Semir Osmanagić 2005-ben látogatott el Visokóba, azzal a céllal, hogy történelmi tárgyú könyveit népszerűsítse. A balkáni háború elől az Egyesült Államokba emigrált Osmanagić Texasból gyakran utazott Közép- és Dél-Amerikába, és lenyűgözték a maja, inka és azték kultúra megmaradt romjai. Az ősi civilizációkról írott könyveiben (A maják világa, illetve Alternatív történelem) mindazonáltal sajátos elképzeléseit fejtette ki: szerinte a maják a Plejádokból (a Földtől mintegy 443 fényévre található csillaghalmaz) származnak, ők népesítették be Atlantiszt, majd ennek a letűnt civilizációnak a romjain hozták létre városaikat. (Másik unortodox elképzelése szerint Hitler és más náci vezetők túlélték a második világháborút: egy titkos, föld alatti bázisra menekültek az Antarktiszon, ahol csatába keveredtek Richard Byrds 1946-os expedíciójának tagjaival.)

„Ez nem lehet az anyatermészet műve”

Visoko valóban fontos helyszín a bosnyák történelem számára: a középkorban híres vár állt itt, amely azonban a 15. században elnéptelenedett. Osmanagićot a helyi múzeum vezetője kalauzolta a környéken, és az üzletember azonnal felfigyelt a különös alakú hegyekre: „Azonnal észrevettem, hogy a domb piramis alakú” – emlékszik vissza a Smithsonian Magazine-nak adott interjúban. „Aztán átnéztem a völgyön, és megláttam azt, amit ma Hold-piramisnak hívunk: egy gúlát, lapos tetővel.” Egy iránytűvel a kezében arra a következtetésre jutott, hogy a piramis oldalai tökéletesen a négy égtáj felé irányulnak, és ez szerinte nem lehet az anyatermészet műve.

Semir Osmanagic, a „bosnyák Indiana Jones” a Nap-piramis belsejében
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A bosnyák Indiana Jones

Ezután Osmanagić megszerezte az ásatási engedélyeket a hatóságoktól, mintákat vett és új könyvet írt, A boszniai Nap-piramis címmel, amelyben bejelentette a világnak, hogy „Bosznia szívében egy rejtett lépcsős piramis van, amelynek alkotói az ókori európaiak voltak”. Ezután létrehozott egy nonprofit alapítványt, amelyen keresztül magánemberektől kért segítséget ásatási és állagmegóvási munkáihoz. 2006 elején a „bosnyák Indiana Jones”-ként is emlegetett Osmanagić felkért egy geológuscsoportot a közeli Tuzla Egyetemről, hogy elemezze a magmintákat. Ők megállapították, hogy a piramis ugyanabból az anyagból áll, mint a környék többi hegye, Osmanagić pedig arra a következtetésre jutott, hogy 12 000 évvel ezelőtt az őslakosok természetes hegyeket formáztak meg, külsejüket „primitív betonnal” vonták be. A Visocica a maga 220 méterével szerinte a világ legmagasabb piramisa, mivel az egyiptomi Nagy Piramis „mindössze” 147 méter.

Újabb piramisok, gyógyító energiák?

Noha a tudományos élet kezdettől fogva minimum kétkedéssel fogadta az üzletember állításait, mondván, hogy a piramis alakú természetes képződmények egyáltalán nem számítanak különlegesnek, Osmanagić bejelentéseit a média felkapta. Bejelentésekből pedig nem volt hiány, az eredetileg közgazdasági diplomával rendelkező, fémmegmunkálással foglalkozó üzletember folyamatosan szolgáltatta újabb és újabb felfedezéseit: gyógyító erejű kövekről beszélt, 12 000 éves temetkezési helyről (különös módon csontvázak nem kerültek elő), és újabb piramisokról, amelyeket Osmanagić a Sárkány piramisának, a Szerelem piramisának és a Föld Templomának nevezett el. A dombok körül szerinte egy ősi, ember alkotta föld alatti hálózat húzódik, amely 3,8 km hosszú, és 34 ezer éves, megkövesedett leveleket talált bennük. Az általa létrehozott alapítvány honlapja pedig csodás gyógyulásokról számol be a helyszínen tett látogatások után: a váll- és bokafájdalom éppúgy eltűnik a „jótékony energiáknak” köszönhetően, mint a prosztatatumor, a magas vérnyomás vagy a stressz.

Hatalmas kőgolyók 

A piramisoktól 100 km-re, Zavidovici település mellett Osmanagić 2016 elején találta meg az első óriási, nagy vastartalmú kőgolyót, amely szerinte egy letűnt civilizáció emléke lehet. Ezekből azóta több is előkerült, az archeológusok viszont változatlanul szkeptikusok: szerintük a kőgolyó természetes úton jött létre. (A Föld több pontján felfedeztek már hatalmas kőgömböket, de ezek közül csak a Costa Ricában találtakról bizonyosodott be, hogy kétségkívül emberek alkották.) Később Osmanagić azt is bejelentette, hogy olyan hullámokat fedezett fel a legmagasabb domb tetején, amelyek a fénysebességnél is gyorsabban terjednek, így bizonyítják a „kozmikus internet” létezését, amely lehetővé teszi az intergalaktikus kommunikációt.

A bosnyák nemzeti identitás része

Osmanagić valóságos sztár lett Boszniában. Az egyébként is a bosnyák nacionalizmus szívének számító Visokóban a piramisok gyorsan a bosnyák nemzeti identitás részévé váltak: úgy tartják, aki nem hisz bennük, nem is igazi bosnyák. Azok, akik kételyeiknek adtak hangot, gyakran kapnak fenyegetéseket; illetve emlékezetes a geológus Nadija Nukić esete, aki kétségbe vonta a piramisok falain fellelhető rajzok eredetiségét, mondván, hogy amikor először járt a helyszínen, semmilyen ábra nem volt ott, viszont az alapítvány egyik munkatársa bevallotta neki, hogy ő maga karcolgatta a falat. Osmanagić hamarosan levelet tett közzé az említett alkalmazottól, aki tagadta, hogy ezt mondta volna Nukićnak.

A szuvenírárusok is gyorsan alkalmazkodtak
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Djoković is gyakori látogató

Osmanagić persze nem azért lett üzletember, hogy egy ilyen, vitatható felfedezés turisztikai befolyását ne használja ki, megspékelve némi ezoterikus körítéssel. Visoko környéke az elmúlt években vonzotta az áltudományok rajongóit; az úgynevezett bosnyák piramisok és a Ravne-alagutak a „New Age zarándokhelyeivé” változtak. Osmanagić megnyerte a szerb teniszezőt, Novak Djokovićot is a piramisok ügyének, akit saját maga kalauzolt végig a komplexumon. 

De nemcsak a föld alatti folyosókat és radiokarbon kormeghatározási eredményeket mutatta meg, hanem mindazt, ami az elmúlt években a „szenzációs felfedezés” köré épült: az Air Spát, a Healing Forestet és a wellnessközpontot is.

„Akik tudatában vannak annak, hogy többek vagyunk, mint egy fizikai test, hogy van lelkünk és szellemünk, képesek felismerni az erőteljes energiafoltokat. A bosnyák piramis alagútjai különlegesek ebből a szempontból: mélyen a föld alatt húzódnak, teljes csönd és béke van, olyan, mintha az anyaméhben lennénk. Ezt a különleges érzést mindazok átérezhetik, akik tudnak pihenni és meditálni” – mondta az üzletember, hozzátéve, hogy Djokovićot is ilyen embernek tartja.

Kár vagy haszon?

A kételkedők szerint Osmanagić bosnyák piramisprojektje már eddig is jelentős károkat okozott a terület régészeti örökségében. Anthony Harding, az Exeteri Egyetem régészeti professzora és az Európai Régészek Szövetségének egykori elnöke szerint „Osmanagić álrégészeti projektet folytat, amely szégyenletes módon azzal fenyeget, hogy elpusztítja Bosznia valódi örökségének egy részét”. Mindenesetre már az első évben 200 000 turista látogatta meg Visoko városát, és ez a szám évről évre nő. A helyszínre kitelepültek az ajándéktárgyárusok is, az alagutakban tartott meditációs estek és a régészeti parkok szintén több ezer látogatót vonzanak minden évben. Ha másért nem, ezért biztosan megérte a boszniai piramisokat meg- vagy feltalálni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.