Megrázó betekintés az afázia világába: Kulka János A játszmában többet mond el állapotáról, mint bárki valaha

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem Bruce Willis az első színész, akinek karrierjében fordulópontot jelent az afázia. Az amerikai sztárról nem tudjuk pontosan, milyen betegség alakította ki nála ezt az állapotot, Kulka János stroke-jának története közismert. Rendhagyó filmkritika következik: A játszma, Kulka friss mozifilmje az afázia miatt is érdekes.

A játszma a friss magyar filmek kínálatából kiemelkedő alkotás: három fő karaktere, a Kulka alakította Markó Pál, valamint a Hámori Gabriella megformálta Gáti Éva és a Nagy Zsolt által játszott Jung András karaktereihez tér vissza a film, melynek előzménye A vizsga címmel szintén nagyon sikeres, fordulatokban gazdag film volt. Van azonban egy elkerülhetetlen tény A játszmával kapcsolatosan – Kulka János azóta, hogy az első részben Markónak kölcsönözte tehetségét, afáziás lett, ám Köbli Norbert forgatókönyvíró nemhogy nem mondott le róla: egyenesen rá, a vele megtörténtekre írta a szerepet. Az alakítás a Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb férfi főszereplő díját érte.

A színész és karaktere eggyé válnak

Innentől kezdve A játszmát nem lehet „csak” olyan filmként nézni, amely bemutatja a hatvanas évek Magyarországának valóságát, valamint titkosszolgálatának működését. Persze ebben a minőségében is minden igényt kielégít, ám most mégsem a fordulatokra térnék ki, hanem arra, ahogyan Kulka és Markó alakja áttűnnek egymáson az egyes jelenetekben. 

Amikor a film elején a felesége elvesztését gyászoló karakter elesik, miután stroke-ot kapott, az ember nem tudja csak Markóként látni a színészt.

Ez a filmélménynek nem lesz rovására, sokkal autentikusabbá teszi a sztorit.

Ami ezután következik, az egyszerre felemelő és kissé szívfacsaró is. Kulka János több évtizedes karrierjének ismeretében láthatjuk, mi mindent változtatott meg benne és rajta a stroke és az annak következtében kialakult afáziás állapot. Nehezen tudunk nem elgondolkodni azon, mit jelenthet mindez egy színész számára, aki mozgása, gesztusai és szavai segítségével ad át mindent nekünk, nézőknek – az egyértelmű, hogy ezek megváltoztak Kulka János esetében. Ahogyan A játszma werkvideójában is elmondja: biceg, a szavak nem úgy jönnek, ahogyan azt szeretné, miközben odabenn, a fejében minden a régi.

Az afáziáról is szól így a film

Az, hogy a Kulka alakította Markó húzza egy kicsit a lábát, talán a legkisebb része a metamorfózisnak. Kulka János mondatai takarékosak, rövidre szabottak, nagymonológokat nem kapott Köblitől, de még ezzel együtt is érezzük, halljuk az intonációból, hogy az a fajta természetes beszéd, amely nemhogy egy színészt, hanem mindannyiunkat jellemez ideális esetben, odaveszett.

Néha darabosabb a beszéd, újra meg újraindul a lendület egy mondat közepén. A tekintet, a vonások megmaradtak, ugyanaz a tehetség is – nem is válhatott volna ez a szerep valósággá másképp,

hiszen az afázia által elé gördített akadályokat csak így tudja leküzdeni a színész.

És leküzdi: nagyon fontos leszögezni, hogy A játszma nem kegyelemkenyér Kulka János számára, nem egy ajándék, amit szánalomból vagy szeretetből kaphat egy színész. Nagyon faramuci lenne jutalomjátéknak hívni is, holott a személyre írott szerep más esetben ezt mondathatná velünk. Maradjunk inkább annyiban: olyan szerep ez, amely örökre emlékezetes marad attól, ahogyan megmutatja, hogy még egy afáziás Kulka János is sokakat lejátszhatna a vászonról.

A színész afáziája is a szerep része
Fotó: Intercom

Csak Magyarországon tízezer embert érint évente

Jól látszik az is a filmből, hogy az afázia nem befolyásolja az érintettek tudását, gondolkodásmódját vagy érzelmeit, csak akadályokat állítanak eléjük abban, hogy kifejezzék vagy megértsék azokat, legyen bármi is az oka az afáziás állapotnak. (Megjegyzendő ugyanis, hogy a stroke mellett daganatos betegségek, fejsérülések és egyéb kórállapotok is idézhetnek elő afáziát.) Háromféle afázia létezik ugyanis: az egyik változatban a beszédképzés, a másikban a beszédértés, a harmadikban mindkét terület érintett. Kulka János beszámolói alapján nála az első, azaz a Broca-afázia fordulhat elő. 

Terápiás úton javítható az érintettek állapota: az évi 35-40 ezer stroke-on áteső magyar közül nagyságrendileg 10 ezer ember szorulhat logopédus segítségére.

Az ő küzdelmeikre is felhívja a figyelmet A játszma: minőségével, fordulataival, az összes főszereplő alakításával érdemes arra a Fazakas Péter rendezte film, hogy a legjobbak közt említsük. És külön köszönet Köbli Norbertnek azért, hogy Kulka Jánost ismét szöveges szereppel láthattuk a vásznon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Lázad a gyereked? A szakértők szerint hiba, ha leszidod

A legtöbb szülő rémálma az a pillanat, amikor az addig angyali gyermeke hirtelen „nem”-et mond mindenre, csapkodni kezd, vagy látványosan szembeszáll az akarataival. Ilyenkor könnyű rásütni a bélyeget: „rossz gyerek”, „neveletlen” vagy „direkt hergel”. A pszichológusok szerint azonban óriásit tévedünk, ha a gyermekkori lázadást puszta rosszaságnak tartjuk. Sőt, ha ilyenkor csak büntetéssel és fegyelmezéssel reagálunk, éppen a gyerek fejlődésének egyik legfontosabb mérföldkövét tapossuk el.

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.