Megrázó betekintés az afázia világába: Kulka János A játszmában többet mond el állapotáról, mint bárki valaha

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nem Bruce Willis az első színész, akinek karrierjében fordulópontot jelent az afázia. Az amerikai sztárról nem tudjuk pontosan, milyen betegség alakította ki nála ezt az állapotot, Kulka János stroke-jának története közismert. Rendhagyó filmkritika következik: A játszma, Kulka friss mozifilmje az afázia miatt is érdekes.

A játszma a friss magyar filmek kínálatából kiemelkedő alkotás: három fő karaktere, a Kulka alakította Markó Pál, valamint a Hámori Gabriella megformálta Gáti Éva és a Nagy Zsolt által játszott Jung András karaktereihez tér vissza a film, melynek előzménye A vizsga címmel szintén nagyon sikeres, fordulatokban gazdag film volt. Van azonban egy elkerülhetetlen tény A játszmával kapcsolatosan – Kulka János azóta, hogy az első részben Markónak kölcsönözte tehetségét, afáziás lett, ám Köbli Norbert forgatókönyvíró nemhogy nem mondott le róla: egyenesen rá, a vele megtörténtekre írta a szerepet. Az alakítás a Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb férfi főszereplő díját érte.

A színész és karaktere eggyé válnak

Innentől kezdve A játszmát nem lehet „csak” olyan filmként nézni, amely bemutatja a hatvanas évek Magyarországának valóságát, valamint titkosszolgálatának működését. Persze ebben a minőségében is minden igényt kielégít, ám most mégsem a fordulatokra térnék ki, hanem arra, ahogyan Kulka és Markó alakja áttűnnek egymáson az egyes jelenetekben. 

Amikor a film elején a felesége elvesztését gyászoló karakter elesik, miután stroke-ot kapott, az ember nem tudja csak Markóként látni a színészt.

Ez a filmélménynek nem lesz rovására, sokkal autentikusabbá teszi a sztorit.

Ami ezután következik, az egyszerre felemelő és kissé szívfacsaró is. Kulka János több évtizedes karrierjének ismeretében láthatjuk, mi mindent változtatott meg benne és rajta a stroke és az annak következtében kialakult afáziás állapot. Nehezen tudunk nem elgondolkodni azon, mit jelenthet mindez egy színész számára, aki mozgása, gesztusai és szavai segítségével ad át mindent nekünk, nézőknek – az egyértelmű, hogy ezek megváltoztak Kulka János esetében. Ahogyan A játszma werkvideójában is elmondja: biceg, a szavak nem úgy jönnek, ahogyan azt szeretné, miközben odabenn, a fejében minden a régi.

Az afáziáról is szól így a film

Az, hogy a Kulka alakította Markó húzza egy kicsit a lábát, talán a legkisebb része a metamorfózisnak. Kulka János mondatai takarékosak, rövidre szabottak, nagymonológokat nem kapott Köblitől, de még ezzel együtt is érezzük, halljuk az intonációból, hogy az a fajta természetes beszéd, amely nemhogy egy színészt, hanem mindannyiunkat jellemez ideális esetben, odaveszett.

Néha darabosabb a beszéd, újra meg újraindul a lendület egy mondat közepén. A tekintet, a vonások megmaradtak, ugyanaz a tehetség is – nem is válhatott volna ez a szerep valósággá másképp,

hiszen az afázia által elé gördített akadályokat csak így tudja leküzdeni a színész.

És leküzdi: nagyon fontos leszögezni, hogy A játszma nem kegyelemkenyér Kulka János számára, nem egy ajándék, amit szánalomból vagy szeretetből kaphat egy színész. Nagyon faramuci lenne jutalomjátéknak hívni is, holott a személyre írott szerep más esetben ezt mondathatná velünk. Maradjunk inkább annyiban: olyan szerep ez, amely örökre emlékezetes marad attól, ahogyan megmutatja, hogy még egy afáziás Kulka János is sokakat lejátszhatna a vászonról.

A színész afáziája is a szerep része
Fotó: Intercom

Csak Magyarországon tízezer embert érint évente

Jól látszik az is a filmből, hogy az afázia nem befolyásolja az érintettek tudását, gondolkodásmódját vagy érzelmeit, csak akadályokat állítanak eléjük abban, hogy kifejezzék vagy megértsék azokat, legyen bármi is az oka az afáziás állapotnak. (Megjegyzendő ugyanis, hogy a stroke mellett daganatos betegségek, fejsérülések és egyéb kórállapotok is idézhetnek elő afáziát.) Háromféle afázia létezik ugyanis: az egyik változatban a beszédképzés, a másikban a beszédértés, a harmadikban mindkét terület érintett. Kulka János beszámolói alapján nála az első, azaz a Broca-afázia fordulhat elő. 

Terápiás úton javítható az érintettek állapota: az évi 35-40 ezer stroke-on áteső magyar közül nagyságrendileg 10 ezer ember szorulhat logopédus segítségére.

Az ő küzdelmeikre is felhívja a figyelmet A játszma: minőségével, fordulataival, az összes főszereplő alakításával érdemes arra a Fazakas Péter rendezte film, hogy a legjobbak közt említsük. És külön köszönet Köbli Norbertnek azért, hogy Kulka Jánost ismét szöveges szereppel láthattuk a vásznon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Visszautasította a korona várományosát: titokban egy matrózért rajongott a cár legidősebb lánya

Visszautasította a jövőbeli királyt, jégkirálynőként viselkedett a kérőivel, és kijelentette, hogy inkább hajadon marad, mintsem elhagyja imádott szülőföldjét. II. Miklós orosz cár legidősebb lánya, Olga nagyhercegnő igazi lázadó volt, akit nem lehetett belekényszeríteni a diplomáciai házasságokba. Miközben az udvarban értetlenül álltak a makacssága előtt, a fiatal lány féltve őrzött naplója elárulta a titkot: reménytelenül szerelmes volt a cári jacht egyik egyszerű matróztisztjébe.

Testem

Reggeli vagy esti edzés: kiderült, melyik a jobb

Hajnalban jobb edzeni, vagy este hatékonyabb a testmozgás? A kérdés évek óta megosztja a sportolókat és azokat is, akik csak próbálnak valahogy rendszeresen mozogni a rohanó hétköznapok mellett.

Szülőség

Átírhatja a gyerek biológiai életkorát, ha ilyet néz: 8 hónap lehet a különbség

A 4iG Csoport 2025 tavaszán különleges belső kezdeményezést indított, gyereknapi rajzpályázatot hirdetett a munkavállalók gyermekei számára. Idén a beérkezett rajzok mesterséges intelligencia segítségével keltek életre, animált mesefilm készült belőlük. A mesefilm premierjének napján a 4iG Csoport edukációs eseményt is szervezett Szülőnek lenni az AI világában címmel.

Testem

Narancsbőr-kisokos: ezekkel a módszerekkel enyhíthető a cellulitisz

A narancsbőr elleni harcban hatalmas összegeket költünk különböző krémekre és csodakezelésekre, pedig a cellulitisz a női test teljesen természetes sajátossága. A genetika és a hormonok miatt a nők csaknem 90 százalékánál megjelennek a jellegzetes kis gödröcskék, függetlenül attól, hogy hány kilót mutat a mérleg. Bár a narancsbőrt teljesen leradírozni nem lehet a testünkről, célzott módszerekkel és életmódbeli változtatásokkal látványosan finomítható a bőr felszíne. Cikkünkből kiderül, mi segít igazán, és miért érdemes végre elengedni a bűntudatot.

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.