Mit keres egy meztelen női alak Svájc hivatalos térképén?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Svájci Szövetségi Topográfiai Hivatal, röviden Swisstopo, egy meglehetősen komoly intézmény. Térképeinek pontosságától nem csak idő és pénz függ, a hegyvidéki térképek esetében valódi életek foroghatnak kockán. Az elmúlt évtizedekben azonban a szigorú intézet térképei tréfás kedvű térképészek vásznául is szolgáltak.

A svájci topográfiai térképek legendásan pontosak, de úgy tűnik, a szabályok ott is azért vannak, hogy páran megszeghessék őket. Az AIGA Eye on Design grafikai weboldalon írtak először arról, hogy néhány svájci topográfiai térképen mókás kis rajzok találhatók elrejtve: egy férfi arca, egy meztelen nő, egy kiránduló alakja, egy hal és egy mormota is feltűnik. 

Ezek az alig észrevehető, kis figurák nem hibák a térképen, hanem illusztrációk, amelyeket a Swisstopo hivatalos térképészei a „valóság rekonstruálására” vonatkozó megbízatásukat felrúgva rejtettek el. Nem kérdés, hogy a Swisstopo által kiadott térképek szigorú lektorálási folyamaton mennek keresztül. Egy-egy ilyen tiltott rajz felbukkanása azt jelenti tehát, hogy a vicces kedvű térképész túljárt a kollégái eszén. 

Térképek és a kreativitás

Bizonyára mindenki tartott már a kezében autótérképet vagy turistatérképet, amelyekben két közös dolog biztosan van. Az egyik, hogy mint a topográfiai térképek általában, a terepi tájékozódás alapvető segédeszközeként funkcionálnak. Valamint hogy ezek a hétköznap is használatos térképek az állami topográfiai alaptérképek felhasználásával készültek.

A ma ismert térképek előfutárai a 19. században jelentek meg
Fotó: Anastasiia Krasavina / Getty Images Hungary

A topográfiai térképtípusra még jellemző az is, hogy szimbólumokat használ, ha túl apró a megjeleníteni kívánt objektum. Viszont ezen egyezményesen kialakított szimbólumok egyike sem ábrázol mormotát vagy éppen meztelen női idomokat. Az, hogy ilyen firkák kerülnek a térképre, inkább csak a rajzoló trollkodása miatt következhet be.

A cikk állítása szerint, bár súlyos szakmai következményeket kockáztat az, aki ilyesmire vetemedik, mégsem távolítottak el senkit a pozíciójából a rajzok miatt. Ez azért alakulhatott így, mert a legtöbb rajzot csak sokkal később fedezték fel, vagy az illető úgy időzítette a rajzok közzétételét, hogy az egybeessen a nyugdíjba vonulásával.

A már ismert illusztrációk javát szisztematikusan eltávolítják a térképekről. A legutóbbit, a mormotarajzot 2016-ban fedezte fel a Swisstopo, ami azóta eltűnt Svájc hivatalos térképéről. Ahogy a Swisstopo szóvivője kommentálta az esetet: 

„A kreativitásnak nincs helye ezeken a térképeken.”

Térképek szándékos hibái

Egyáltalán nem ritka az, hogy hibák és torzítások kerülnek egy térképre. A térképészek ugyanis a térképek elkészítésére fordított sok idő és energia miatt kínosan féltik munkájukat, és bár ezt nem mindig vallják be, de rejtett hibákkal, ún. „trap street”-ekkel hozzák zavarba a másolókat. Ezek a „hibák” kicsik, ártalmatlanok és a fantázia szüleményei, legtöbbször extra kanyarok egy folyó medrében vagy utakon, esetleg kis módosítás egy hegy magasságában.

Talán az egyik legfurcsább ilyen rejtett hiba az angliai Argleton fantomváros, amely még 2009-ben jelent meg a Google Térképen. A digitális kartográfia esetében sem furcsa az ilyen plagisták lebuktatására szolgáló trükk. Argleton esetében a teljes mértékben kitaláción alapuló területhez munkahelyek, ingatlanok sőt még időjárás-előrejelzés is elérhető volt, pedig a valóságban csak egy mező volt a település helyén. A Google azóta eltávolította a várost a térképéről és a találati listákból is. Bár sokan azt találgatják, hogy ez egy „trap street” városra kiterjedő változata volt, a cégóriás nem vallotta be, hogy szándékos kísérlet volt-e a másolók elfogására. (Kis érdekesség: Argleton neve a G Not Real, vagyis 'G nem valódi' anagrammája.)

A svájci térkép rejtett rajzai

Az absztrakt alak 1954-ben jelent meg (bekarikázva, balra), de egyértelműen a terület tényleges topográfiája ihlette (2018, jobbra)
Fotó: bigthink.com

A meztelen női idomokat ábrázoló rajz valószínűleg a legrégebbi topográfiai trollkodások egyike. Csaknem hatvan évig rejtve maradt az észak-svájci Egg települést ábrázoló térképen. A fekvő alak először az 1954-es topográfiai térképen jelent meg, alakját egy zöld színnel jelölt növényzet sávjából és egy folyó kék vonalából alkották meg. Észrevétlenül, békésen heverészett a térképen egészen a 2012-es felfedezéséig.

1980-ban egy francia tóban megjelent egy óriási hal (balra). 1989-re sikerült kifogni (jobbra, a 2018-as térkép)
Fotó: bigthink.com

A Swisstopo-térképész 1980-ban egy édesvízi halat rejtett el egy francia természetvédelmi területen a svájci határ mentén. A hal egy mocsaras tó kék területén élt egészen 1989-ig, amikor a Swisstopo szerint „a mélybe merült”.

Az 1979-es térkép (balra) és az egy évvel későbbi változat a hátborzongató arc hozzáadásával (jobbra)
Fotó: bigthink.com

Az Interlaken melletti Harder Kulm hegy egyik lejtőjén lévő sziklaképződmény úgy néz ki, mint egy arc. Az archoz egy legenda is kapcsolódik, a Hardermannli, vagyis a „kis Harder ember”. Egy kéjsóvár szerzetes ezen a helyen kergetett halálba egy helyi kolostort látogató lányt a 16. században. A legenda szerint a szerzetest Isten azonnal kővé változtatta, és arcát belevéste a sziklákba. Friedrich Siegfried kartográfus kiterjesztette az átkot a térképészetre is, ugyanis 1980 óta a mai napig a Hardermannli a térképen is él.

Balra a díszítetlen hegyoldal egy 1996-os térképen; jobbra a hegymászó, ahogy épp Svájc felé mászik
Fotó: bigthink.com

Az 1997-es térképfrissítéshez Siegfried úr egy hegymászó képmását vésette a Val Müstair melletti hegyoldal olasz oldalára. Állítólag belefáradt abba, hogy várjon a területre vonatkozó adatokra, amelyeket olasz kollégái csak lassan szolgáltattak, ezért kreatív módon oldotta meg a hiányosságot. 

Úgy tűnik, a Swisstopo elnézte a térképész olasz kollégáival szembeni bosszúját, mert a hegymászó még mindig szerepel a korabeli térképen, legalábbis az 1:100 000-es méretarányban.

A mormota a legfrissebb illusztráció, a svájci Alpokban. Pufók körvonalait egy gleccser feletti finom domborzati árnyékolás rejtette el
Fotó: bigthink.com

A Swisstopo leghíresebb térképes gegje – vagy legalábbis a legutóbbi, 2014-ben felfedett geg – a mormota, amely az Aletsch-gleccser közelében egy sziklában rejtőzik, amióta Paul Ehrlich térképész 2011-ben, nem sokkal a nyugdíjba vonulása előtt megrajzolta. A mormota sajnos már nem látható a legfrissebb térképeken, annak ellenére, hogy a Swisstopo a honlapján anno azt írta, hogy „ezek a rejtett rajzok nem befolyásolják térképeink pontosságát és részletességét, sem pedig a felhasználók biztonságát. Csupán egy kis titokzatosságot adnak nemzetünk térképeinek”.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.