Borda Réka Égig érő csalán című regénye a 2022-es kortárs magyar irodalom egyik gyöngyszeme. Lebilincselő stílus és történet elevenedik meg a mindössze 144 oldalas regény lapjain.
Olyan első regénnyel állt elő a 2017-es Hoax verseskötet költője, Borda Réka az idén megjelent Égig érő csalán című kötetével, amely gyönyörű költői képes leírásaival, megragadó stílusával és komplex karaktereivel meghozza az olvasó kedvét az olvasáshoz (vagy a még több olvasáshoz). Izgalmas szövegszerkezete organikusan támogatja a történet fő szálát, és nagyszerűen fenntartja az olvasó feszült figyelmét, hogy megtudja, mi történt valójában a narrátor gyermekkorában. Letehetetlen olvasmány, amely sötét vonzásával nem ereszti el az olvasót. Az idei év eddigi legjobb regényeinek mezőnyébe tartozó mű. Na de mitől ennyire jó ez a könyv, és mit kell róla tudni?
Van az a fájdalom, amiről csak költői képekben lehet beszélni
Borda Réka első regénye központjában egy olyan mély trauma bontakozik ki, amelyről csak költői képekben lehet beszélni. Van az a fájdalom, amelyre egyszerűen nincsenek szavak, annyira érthetetlen, kimondhatatlan, elképzelhetetlen. A mindennapok kifejezésmódja kudarcot vall. A lapokból sűrű növényzet burjánzik elő a narrátor képzeletében, amelyből egy nyuszi próbál kikeveredni, és rábírni a fiatal felnőtt főhősnőt, hogy nézzen szembe mélyre temetett traumájával, amelyet sűrűn átszőnek a múlt indái: a gyermekkori szexuális bántalmazás történetével.
A gyerekkori trauma a történet linearitását is feldarabolja, a múlt és a jelen eseményei váltakozva villannak fel egy-egy fejezet képében. Egymásba folyik a feldolgozatlan múlt a felnőttkor jelenével, erősen befolyásolva a mindennapok döntéseit, megélését. Egy hirtelen haláleset a családban mindent felbolygat, a főhősnő már nem tudja palackba zárni a régi sebekből fakadó gennyet, és olyan erős érzelmeket ránt elő belőle, hogy azok a saját testének kontúrját átlépve rávetülnek a környezetre, amely megelevenedik és a nő érzéseihez igazodva átváltozik, legalábbis a nő képzeletében. A múlt és a jelen egy-egy darabjának valósága cseppfolyóssá válnak, elmosódik a határ képzelet és valóság között, míg a történet más elemei nyers, egyszerű elbeszélést kapnak, amilyen az Alföld is, ahol a gyermekkor története játszódik a nagymamáéknál.
Az Égig érő csalán a narrátor megélését követve lassanként derít fényt a múltra, amelyet feszült figyelemmel fejthet fel az olvasó. A főhősnővel együtt lélegezve kísérhetjük végig az eltemetett trauma feltörését és az utat, amely a trauma elismeréséhez vezet, amely talán eljuttathat a feldolgozás kezdetéig. Szubjektív, érzelmi szinten ragadja meg a téma kibontását, így az olvasó jobban bele tud helyezkedni a narrátor megélésébe. Együtt örülhetünk az egyszerű nyarak boldog pillanatainak, és együtt sírhatunk az ezt elfertőző trauma miatt. Mert a múltban tagadhatatlanul vannak szép emlékek is, ettől olyan komplex a világ, és ettől olyan nehéz felfogni, hogy hova/hogyan kerülhet a képbe a bántalmazás.
A generációk és a ki nem mondott szavak súlya
Azonban a regény ennél jóval többről szól. A fiatalok körében még mindig jelentős főváros–vidék dilemma is megjelenik London alternatívájával kiegészülve, az összes egyéni és családi megítélés terhével együtt. A generációs különbségeket egy elég tipikusan vidéki gyökerekkel rendelkező család közösségében tárja elénk Borda Réka, ahol erőteljesen megjelenik az idősebb generáció (el)hallgatása ellen lázadó fiatalság. Amíg az idősebbek inkább fogukat szívva igyekeznek fenntartani a látszatot bevett családi dinamikájukba gyöpösödve, amelyet szentségtörés lenne hangosan is megkérdőjelezni, addig a fiatalokból előzubog az igazság kimondásának vágya: gyógyulni szeretnének a rájuk erőltetett szőnyeg alá söprő hozzáállásból. Talán a való világba is elér a regény fiataljainak törekvése, és a regény kapcsán újabb fontos párbeszéd alakulhat ki a szexuális bántalmazásról.
Miért kihagyhatatlan?
Mindenki számára nagyszerű olvasmányélményt nyújthat Borda Réka Égig érő csalán című regénye, amely hűen tükrözi a mai magyar családi dinamikákat. Nyelvezete és képalkotása a lélek legszebb részét simogatja meg, míg a történet súlya szívbe markoló. A szöveg felszabdalt szerkezete kézzelfoghatóan érzékelheti, milyen érzés lehet, amikor a múlt fájdalma a jelent is keresztülszövi, és hogy milyen lehet felnőttként szembesülni egy elfeledett-temetett gyerekkori traumával. Lebilincselő olvasmány, a 2022-es kortárs magyar irodalom kihagyhatatlan darabja.
