Az első fecske: honnan jött ez a fürdőnadrágtrend?

Olvasási idő kb. 3 perc

Érthető, hogy nem volt kényelmes az egyrészes, combközépig leérő, felül atlétatrikó, alul biciklisnadrág-szerű fürdődressz, ami a trendi férfistrandviselet volt a századforduló után. Azzal is teljesen egyet lehet érteni, hogy az azt felváltó, köldökig felrántott, övvel hangsúlyozott gatyóka is komolyabban visszavetette a népességszaporulatot. Megoldás kellett hát, amikor berepült az első fecske a vízpartra, és üdítő változatosságot kínált. Nem tehet róla szegény, hogy megítélése azóta alaposan felült a hullámvasútra.

Az 1920-as évekre legalább térdig rövidült férfifürdőszerkó anyaga rugalmasságot még nyomokban is alig tartalmazott, így meglehetősen kényelmetlen viseletnek is bizonyult. Az eggyel rövidebb, teljes felsőtestet láttatni engedő fürdőnadrág ugyan még hasközépig felért, mégis szabadabb érzést nyújtott. Aztán annyira belejött a férfistrandtrend a vagdalkozásba, hogy még tovább rövidültek a nadrágok, és megérkeztek a jellemzően középkék színben elérhető, középen – meg ne kérdezze senki, mi okból – függőleges fehér csíkkal „dekorált” és oldalt madzaggal köthető, ne szépítsük, valójában bugyik, azaz az első fecskék.

Mitől fecske a fecske?

Annak az asszociációnak az oka, hogy azt a szegény vándormadarat használjuk e vitatott presztízsű viselet kulturált kifejezésére, még további analízist kíván, hiszen ennyi erővel nevezhetnénk oldalról nézett mélytányérnak, vagy fejjel lefordított kalózkalapnak is.

Fecske helyett talán találóbb lenne fordított kalózkalapnak hívni ezt a fürdőnadrágot
Fotó: dvarg / Getty Images Hungary

Praktikum

Ráadásul, bizonyos források szerint, az első fecskék még némi gyerekbetegséggel küzdöttek, betudhatóan a kínosan merev anyagnak, és a nem mindig osztatlan sikerrel megkötözött pertlinek, vagyis 

állítólag nem kellett az 50-es években nudistastrandig menni egy kis látványért.

Jó, ha azt vesszük, hogy innen indultunk, akkor örülhetünk a fecskének
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

De még ez sem volt elég a múlt század közepén pancsoló férfiaknak és nőknek, még rövidebbre akarták venni a gatyát és még drámaibbra a hatást, mikor is a ’60-as években egy osztrák–amerikai divatgéniusz fejéből kipattant a férfitanga ötlete. Nyilvános strandolásra feltehetően nem, de a kedélyek borzolására eleinte mindenképp alkalmasnak találtatott, az első strandon tangában lubickoló férfiembert még le is tartóztatták túlságosan haladó szemléletéért.

A hiányzó láncszem a dressz és a fecske között 1937-ből
Fotó: Nextrecord Archives / Getty Images Hungary

Posztfecske-evolúció

Aztán beköszöntött a szemet gyönyörködtető változatosság, a bokszerszerű, rövid, sortos fürdőgatyák megjelenésével, amelyek a ’70-es, ’80-as éves focistáinak Adidas-sortjaira emlékeztetnek, s amelyeket David Hasselhoff szőrös, de annál hosszabb lábai a Baywatch tornyából lefelé szaladva, különböző izmokat és fantáziákat megmozgatva, tovább népszerűsítettek.

Közben a szörfrajongók is behozták a flegmán lezser és mindent bosszantóan titokban hagyó, térdig vagy simán még az alá érő bermuda-fürdőgatyákat. Ez már a másik véglet a takargatásban, de azt hiszem, meg is van a böjtje, mert női bikiniből beszélve még elgondolni is kellemetlen, amikor a vízből már rég kijőve az egész lábra, fenékre és egyéb tájakra rátapadó, vizes textíliát kell a teljes száradásig elviselni.

Ma már minden hosszúságú és fazonú fürdőnadrág ott van a strandokon
Fotó: Amy Toensing / Getty Images Hungary

A fecske költöző, vándormadár, a kis úszóbugyi is hol jön, hol megy a trendben, többször élte már reneszánszát kissé ráncfelvarrott változatban, színesedett, szélesedett és keskenyedett, vagyis túl van már igen sok szárnypróbálgatáson.

Rendületlenül tartja azonban magát még egyes sportágakban, ahol a minimálisnál kicsivel is több textília megzavarná a teljesítményt. Ilyen sportágak a toronyugrás, a műugrás, esetenként a férfiszinkronúszás és a vízilabda, bár ez utóbbi esetében inkább rögtön két kis fecskét is magukra kapnak a játékosok, a víz alatti harcokban jó esély van ugyanis egy-egy fecske lerepülésére, ami alaposan megzavarhatná a játék menetét.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.