Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hosszú betegség után elhunyt Haumann Péter, a Nemzet Színésze, az elmúlt öt évtized egyik legmeghatározóbb, legjellegzetesebb színművész tehetsége, aki a színpadon, a filmvásznon, a televízió képernyőjén és a szinkron világában is rengeteg emlékezetes alakítással lopta be magát a közönség szívébe.
Haumann Péter emlékére a legnagyobb alakításaiból válogattunk, a teljesség igénye nélkül.
III. Richárd (1973)
Számos Shakespeare-szerep között Haumann talán a testileg-lelkileg nyomorult Gloster, vagyis III. Richárd alakjában nyújtotta a legemlékezetesebb alakítást a darabból készült, Fehér György rendezte tévéfilmben.
Keménykalap és krumpliorr (1974)
A magyar gyerekfilmes műfaj megkerülhetetlen klasszikusában a fiatal Haumann Péter az állatkert nem éppen lángelméjű igazgatóját alakította, akinek az elrabolt majmok ügye okoz fejfájást – a frappáns epizódszerep remek lehetőség volt számára, hogy megcsillogtassa komikusi tehetségét. „Elfogyunk, Jocó, elfogyunk!” – hangzik tőle az örökbecsű mondat.
Három nővér-paródia (1979)
Minden idők leghíresebb szilveszteri kabaréjelenetében Körmendi János, Márkus László és Haumann Péter alakították Csehov darabjának címszereplőit, zseniálisan karikírozva a nagy színpadi klasszikust: a paródia annyira jól sikerült, hogy évekre ellehetetlenítette az eredeti darab előadásait idehaza.
Indul a bakterház (1980)
Szintén generációk szórakoztak az égetnivalóan rossz Regős Bendegúz (Olvasztó Imre) kalandjain – a Rideg Sándor regényéből készült Indul a bakterházban a Toppancs Miskát alakító Haumann többek között Horváth Teri, Koltai Róbert és Csákányi László társaságában komédiázhatott önfeledten.
Szürkület (1990)
Fehér György zsenialitását dicséri a Friedrich Dürrenmatt elbeszéléséből készült Szürkület is, melynek főszerepében Haumann egy nyomozót alakít, aki megszállottan próbálja felkutatni egy lezártnak tekintett ügy valódi tettesét.
Őrült nők ketrece
Jean Poiret kultikus darabját az 1990-es évek elején mutatta be idehaza először az Operettszínház: Haumann Péter Albin, a címbeli szórakozóhely transzvesztita-sztárja szerepében bűvölte el a közönséget.
Macskák
A Nemzet Színésze az 1983-as hazai ősbemutató óta több mint háromszázszor játszotta Tus, az öreg színházi macska szerepét Andrew Lloyd Webber világhírű musicaljében (melynek szövegkönyvét Romhányi József ültette át magyarra). Haumann utolsó színpadi fellépése is a Macskákban történt: a nagybeteg színész tavaly ősszel a Madách Színház 1500. jubileumi előadásán vállalta el újra a szerepet. Ennek kapcsán a sajtónak úgy nyilatkozott: „Van egy olyan érzésem, hogy színpadra utoljára most léptem föl. Lesz még színészi működésem, de már nem színpadon”.
Macskafogó (1986)
Természetesen a legendás szinkronszerepek sem maradhatnak ki: a Macskafogó szerencsétlen Safranekje sem lenne ugyanaz Haumann Péter kiváló alakítása nélkül.
Fantomas
A francia komikuslegenda, Louis de Funès egyik állandó magyar hangjaként is Haumann Péter szórakoztatta a hazai közönséget, legemlékezetesebben Juve felügyelő szerepében az 1964-es Fantomasban és két folytatásában.
Hupikék törpikék
Végezetül: aki a ’90-es években volt gyerek, biztosan találkozott Aprajafalva apró, kék lakóival és a rájuk leselkedő gonosz, de mindig pórul járó varázslóval, Hókuszpókkal, aki Haumann Péter hangján szitkozódott igazán emlékezetesen az epizódok végén. „Töpörödött törpördögök! Úgyis elkaplak titeket, egyszer még lecsapok rátok, behálózlak benneteket és törppörköltet csinálok belőletek!”
