Rázva, nem keverve: James Bond hatvan éve van a filmvásznon – mit adtak nekünk a kémfilmek?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

25 film és 60 év a vásznon: a James Bond-filmek megkerülhetetlen mérföldkövei a mozitörténelem mellett a popkultúrának is.

Ian Fleming titkos ügynöke a világ egyik legismertebb és legsikeresebb karaktere. A több mint 100 millió példányban eladott regények méltó társa a Bond-franchise, mely minden idők második legsikeresebb filmfolyama – a Harry Potter-sorozatnak csak nemrég sikerült letaszítania a trónról. A titkos ügynök – akinek alakját Ian Fleming a haditengerészet kötelékében gyűjtött tapasztalataiból gyúrta össze – 1953-ban született meg az első Bond-regényben, a Casino Royale-ban, kilenc év múlva pedig már a vásznon is bemutatkozott a Dr. Nóval.

Egy újfajta szuperhős született James Bonddal

Marvel kapitány, Batman és Superman már megjelent az emberek előtt, mire James Bond alakja megszületett a vásznon, így a szuperhőskultusz alapjait letette már Hollywood – viszont a fent felsoroltak mind olyan képességekkel rendelkező karakterek voltak, akikhez hasonló tehetséggel egy néző sem bírhatott.

James Bond, a szuperkém gyorsan meghódította a szíveket
Fotó: Roger Jackson / Getty Images Hungary

Ezzel szemben jött Bond, aki ugyan vérprofi volt hivatása terén, de például még véletlenül sem tudott repülni. A gonosszal átlagos haladóként nézett szembe, miközben karizmatikus stílusban uralta a vásznat. Ő volt tehát a frissen született szuperhősök időszámításának első olyan alakja, aki anélkül vitt végbe igazán nagy dolgokat, hogy természetfeletti képességek birtokosa lett volna – a megközelíthető szuperhős pedig azóta is kedvenc.

A franchise-ok hajnala

Ma már mi sem természetesebb, mint ha egy filmből franchise születik: egy-egy sikeresebb regénysorozat nem kerülheti el azt a sorsot, hogy több részben a vászonra adaptálják. Ez régen azonban nem volt még egyértelmű választás: a James Bond-filmek az elsők e téren is. Több évtizedet felölelő karrierjük több színész nevéhez is köti a titkos ügynök szerepét.

Sean Connery összesen nyolc alkalommal bújt Bond bőrébe: hozzá hasonlóan erős kötődést Roger Moore-nak és Daniel Craignek sikerült kialakítania a karakterrel, George Lazenby és Timothy Dalton csak egy, illetve két filmben alakították a titkos ügynököt, Pierce Brosnan pedig négy alkalommal lehetett 007-es. A színész szerepéhez való különleges kötődésében is fordulópontot hoztak a Bond-filmek: ezeket a neveket saját idejükben elég nehéz volt elválasztani a franchise-tól, és a 007-estől a Nincs idő meghalnival elbúcsúzó Daniel Craig utódának kilétéről is intenzív találgatások folynak. A dolog egyelőre egyáltalán nem lefutott még, az Esquire úgy tudja, az év második felében kezdenek el egyáltalán foglalkozni Bond castingjával, és 

gyakorlatilag bármi elképzelhető – az éppenséggel nem, hogy nő legyen Bond, legalábbis egyelőre, de az nem garantált, hogy ismét egy fehér férfi kapja majd meg az ikonikus szerepet.

A reboot, amely Craig esetében nagyon is bejött, máskor is működhet.

Egy új Bond-film bemutatása igazi esemény
Fotó: Chris Jackson / Getty Images Hungary

A kémfilmek népszerűségét is Bondnak köszönhetjük

James Bond nélkül talán Jason Bourne sem lenne, vagy a Kingsman-filmek: az is igaz ugyanakkor, hogy ez a műfaj nem könnyű, a filmek könnyen repetitívvé válhatnak, ezért különleges tehetségre is szükség van ahhoz, hogy sikerüljön megfelelő elegyet létrehozni.

Ebben a különleges elegyben a Bond-lányoknak is nagy szerepe volt, akik bár általában igen attraktív színésznők, szerepük nem merül ki abban, hogy a vágyak tárgyává váljanak, hanem aktív alakítói is az eseményeknek. Létezésük számos női hőst hívott életre a Vörös verébtől Salt ügynökig.

A zene is ikonikus

A Martinin túl a főcímdal is szervesen hozzátartozik egy Bond-filmhez: a legkülönbözőbb műfajokból érkező előadók az A-hától Shirley Bassey-n és Tina Turneren át Billie Eilishig terjednek, a Bond-téma gitárriffje pont olyan szorosan tartozik mára Bondhoz, mint a képsor, mely minden főcím elején látható. A Bond-dalok úgy utalnak az adott korszak zenei világára az előadó személyén keresztül, hogy azért mégis érezhetően egységet alkotnak. Bond-dal előadójává válni hírértékű, szakmai elismerés is egyben.

Tina Turner a Golden Eye című dallal járult hozzá az Aranyszem sikeréhez
Fotó: Dave Hogan / Getty Images Hungary

A film, amiben megéri hirdetni

Az óra, amit Bond visel, az autó, amit vezet, az öltöny, melybe belebújik, mind-mind szimbolikus jelentőségűek – akárcsak az, hogy mit iszik, rázva, nem keverve. Az ebben rejlő lehetőségeket természetesen a reklámipar is felismerte. Sean Connery még saját Rolexét viselte a filmben, de később a Seiko, majd az Omega is rájött, hogy Bondhoz tartozni jó. Utóbbi márka 1995 óta hivatalos szponzora a franchise filmjeinek – Lindy Hemming jelmeztervező vetette fel, hogy ez a márka illene leginkább az ügynök személyéhez.

Bond autói az Aston Martintól az Audiig épp olyan fontos részei univerzumának, mint mostanra Tom Ford öltönyei. A Heineken is invesztált a filmsorozatba, cserébe egy reklámjukban Craig Bondként fogyasztja el sörét.

Ezt a hagyományt más filmek is átvették, a termékmegjelenítés már nem izzadságszagú próbálkozás, hanem stílusos és organikus összetevőként jelenik meg,

James Bond pedig ezektől a kiegészítőktől csak még vonzóbb és stílusosabb kémmé válik, akit férfiak és nők egyaránt szívesen néznek a vásznon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.