Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tudomány újra a segítségünkre sietett, méghozzá egy olyan hétköznapi kérdésben, mint az éhesen túlvásárlás. Nyilván nem megoldható, hogy mindig teli gyomorral induljunk a közértbe – általában ilyenkor tűnik jó ötletnek a bolti torta, egy kis csipsz, túrórudi családi csomagban és mindenféle apróság, ami már a kocsiban is kibontható, és teljesen feleslegesen elfalatozgatható. Ha veled is megesett hasonló, jó, ha tudod, hogy van megoldás, még ha nem is annyira egyszerű.
Az éhesen túlvásárlásnak nem muszáj a szokásoddá válnia, mert van egy jó trükk arra az esetre, ha ilyenkor te is jó ötletnek gondolsz mindenfélét megvenni, ami végül az esti túlevésed okozója lesz.
A forgatókönyvet már valószínűleg te is tapasztaltad: éhesen mész a szupermarketbe, és a végén hazamész olyan élelmiszerekkel, amelyeket valószínűleg nem vennél meg, ha nem korgott volna a gyomrod. Holland kutatók nemrég találtak egy módot arra, hogy egészségesebb döntéseket hozzunk, amikor éhesen indulunk bevásárolni.
„Az már tudományosan is bizonyított, hogy amikor az emberek éhesek, hajlamosak impulzív döntéseket hozni”
– mondta Tracy Cheung, a tanulmány vezető szerzője, a hollandiai Utrechti Egyetem pszichológiadoktorandusza.
Az Appetite folyóiratban nemrég publikált új tanulmányban Cheung és csapata azt vizsgálta, hogy ez az impulzivitás valahogy felhasználható-e arra, hogy egészséges döntések szülessenek. A kutatók azt feltételezték, hogy az éhes emberek impulzívak, nagyobb valószínűséggel használnak heurisztikákat, vagyis olyan rövid időt igénybe vevő problémamegoldó stratégiákat, melyekkel viszonylag könnyen és gyorsan eredményre juthatnak egy-egy kérdés kapcsán – mondta Cheung a Live Science-nek, hozzátéve, hogy ez volt a kísérletük kiindulópontja.
A tanulmány két kísérletből állt. Az elsőben körülbelül 200 résztvevőt kértek fel egy online kérdőív kitöltésére, amely egy 1-től (egyáltalán nem éhes) 7-ig (nagyon éhes) terjedő skálán tartalmazta azt a kérdést, hogy mennyire falatozna éppen valamit a résztvevő. Ezután az arra vállalkozók többféle ételt kaptak: köztük volt egy egészséges (például saláta) és egy egészségtelen (például quesadilla). Arra voltak kíváncsiak, hogy ha egy kicsit nagyobb a fókusz az egészséges ételeken, vajon mellettük döntenek-e majd. Egy másikban ugyanezt nézték, de online felmérés helyett a kutatók egy étteremben figyeltek meg éhes és már étkező embereket. Az első kísérlethez hasonlóan a közel 190 embert arra kérték, hogy válasszanak a többféle étel közül. A résztvevők felének azt mondták, hogy a legtöbb „korábbi résztvevő” az egészségesebb lehetőséget választotta.
„A kutatók a kísérlet során úgy találták, hogy amikor az éhes emberek olyan táblázatot látnak, ami az egészségesebb választást hirdeti, anélkül, hogy kifejezetten hallották volna, hogy ez az egészségesebb döntés, akkor amellett döntenek” – mondta Cheung.
De mit jelent ez a gyakorlatban? Nagyjából annyit, hogy a boltok tehetnék a legtöbbet a rossz döntések ellen azzal, ha egy kicsit jobban felhívnák a figyelmet az egészséges termékek pultjára, vagy te, ha épp olyanokkal mennél vásárolni, akik garantáltan egészséges falatokat pakolnak a korsarukba.
„A legnagyobb felfedezésünk a téma kapcsán jelenleg az, hogy az éhségrohamban tapasztalható impulzivitás nem mindig rossz, mindaddig, amíg vannak olyan jelzések a környezetünkben, amelyek elősegítik az egészséges élelmiszer-választást” – mondta Cheung. Ilyen jelek lehetnek az élelmiszerboltban a friss áruk részlegéhez vezető nyilak vagy a pénztárgépek mellett elhelyezett friss gyümölcsök – írták a kutatók a tanulmányban.
Ameddig azonban ilyeneket nem látsz a boltban, érdemes listát készítened, és ahhoz tartani magad, vagy ha tudod, hogy könnyen elcsábulsz, elsőként az egészséges termékek pultja felé venni az irányt, onnan választani valamit, majd folytatni a listádon szereplő tételekkel.
Az egészséges döntéseket elősegítő heurisztikák telepítésével „az impulzív választást egészséges választássá lehet alakítani” – mondta Cheung.
