A sneaker minden generációnál tarol, de vajon mióta járunk sportcipőben munkahelyre?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Felszabadító érzés, hogy nem ciki kényelmes sportcipőben munkába menni, de már szoknyához is bebújhatunk egy vastag gumitalpú, kímélő lábbelibe tűsarkú helyett. A talp alá kötözött fakéregdaraboktól hosszú út vezetett a sportcipők olimpiai sikerein át napjainkig, amikor a sneaker minden színben és alakban hasít hétköznapi viseletként, unokától nagymamáig.

Kezdetben a fakéreg helyett trópusi vidéken pálmalevelet kötöztek a talpra. Az ókorban a szíjakkal felerősített szandál talpa bőr vagy parafa is lehetett, Egyiptomban papirusz. A szikárabb, köves görög terepen a kivételezett társadalmi réteg vastag talpú lábbeliben kotort, amelynek neve koturnusz volt, római megfelelője pedig a solea.

A hagyományos utcai cipőviseletből kényelmes, sportoláshoz is praktikus lábbeli először az 1870-es években készült, melynek oldalán a hajókhoz hasonlóan vízszintjelző sáv volt látható, nevét is erről kapta: plimsoll. A sportolók mellett a brit hadsereg és az 1911-es antarktiszi Terra Nova-expedíció tagjai is ilyet használtak.

Na, de hogy jutott el innen mindannyiunk cipősszekrényéig?

A sportcipő jól variálható sokféle stílushoz, ezért is praktikus
Fotó: GrashAlex / Getty Images Hungary
  • 1892: Bemutatják az első gumitalpú cipőt.
  • 1908: Gumiabroncsot gyárt egy vulkanizáló üzemben egy úr, M. M. Converse. Úgy tíz évvel később egy híres és megszállott kosaras, Chuck Taylor szakmai tippjeivel kezdi ellátni, hogy cipője a kosárlabdasportban a lehető legjobban segítse a játékosokat, a ’20-as évek végére ez az álom valóra is válik. 
  • 1924: Egy Adolf Dassler nevű férfi sufnituningol egy cipőt kis bajor otthonában. A szuper könnyű sportcipő hamar felkapott lesz a sportolók körében, és az 1928-as és a ’30-as évek olimpiai játékain több aranyérmes is az általa gyártott Adidas edzőcipőt viseli. A siker oly mértékű, hogy már a II. világháború előtt évi kétszázezer pár forgalmat bonyolít a mosókonyhából indult lábbeli.
  • 1924: Ettől az évtől van kifejezetten futócipő, mely talpkiképzésének köszönhetően jobb tapadást biztosít a futónak. A Foster and Sons az 1924-es nyári olimpiai játékokon két versenyszámban is aranyat ér a brit csapat futóinak.
  • 1936: Megjelennek a szellőzőnyílások a vulkanizált gumitalpon, konkrétan rögtön nyolc, a francia Spring Court első vászon teniszcipőin.
  • 1948: Kettéválik a Gebruder Dassler Schuhfabrik, és létrejön az Adidas mellett a Puma márka, ők lesznek a sneakerek klasszikus nagyöregjei.
  • 1949: Japánban, ahol a test és a lélek egészsége a helyes életmód zálogaként volt mindig is számon tartva, Kihachiro Onitsuka kosárlabdacipőt kezd gyártani. 1977-től ez a japán sportcipő az Asics márkanevet viseli. 
  • 1966: Paul Van Dorenék elindítják új márkájukat Vans néven gördeszkás cipőként, mely Kaliforniában hatalmas siker, és közkedvelt utcai viselet azóta is.
  • 1971: A Blue Ribbons Sports is kihoz egy új cipőt, mely mára legenda, és úgy hívjuk: Nike. Ennek azóta mindenki örül, kivéve talán az Adidast, amelynek legnagyobb riválisává vált a sneakerpiacon. Ráadásul ’87-ben újabb merész húzással szerez új követőket a cég: egyszerűen nem dugja el a talpban lévő légpárnát, hanem még mutogatja is, és útjára indul a Nike Air Max azóta tartó hódítása.

Mi, magyarok, is büszkélkedhetünk saját sportcipőmárkával, a nem tiszavirág-életű Tisza cipő már többször is virágkorát élte több mint 50 éves fennállása óta.

Hétköznapi viseletté a karakteres divatelemeiről híres ’80-as években váltak igazán. Feltűrt farmernadrágszárral, kivillanó zoknival és bokával, esetleg színes fonalakból csomózott bokaláncokkal, télen-nyáron taposták az aszfaltot. Ráadásul mindenki megtalálhatta az ízlésének, stílusának megfelelőt, például a rock’n’roll-őrültek vagy a punkok Converse-ben nyomultak, a deszkások Vansban, az Adidas szinte klasszikusnak számított már, így a konszolidáltabb középkorú réteg is szívesen viselte, míg a Nike Air Max a fiatalabbak körében vált státusszimbólummá.

A 2022-es tavaszi-nyári trend ajánlata a Párizsi Divathétről: sportcipő és szoknya
Fotó: Edward Berthelot / Getty Images Hungary

Azóta a Versace, a Gucci, a Louis Vuitton és más egyéb igazi nagyágyúk is felismerték a sneakerben rejlő NŐI láb kínálta lehetőségeket, így ma már a kifutókon is gyakoribbak a sanyargató tűsarkúnál ezek a viseletek, a high fashion szakemberei pedig a még kényelmesebb és egyedibb megoldásokért összedugják fejüket a szakértő sportcipőgyártókkal. Kényelmét minden korosztály felfedezte már magának, ezért szinte minden generáció férfi- és nőtagjai között egyaránt népszerűek, amit a fast fashion brandek meg is lovagolnak.

A család minden tagjának van sneakere
Fotó: William Andrew / Getty Images Hungary

De az utcai sportcipőviseletek a praktikum mellett lazaságot, otthonosságérzetet is kölcsönöznek viselőjüknek, s ezzel egy olyan attitűdöt, amellyel a kor embere szívesen azonosul.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.