Ezekre figyelj harisnyaválasztáskor, sok múlik a részleteken

Olvasási idő kb. 3 perc

A nejlon harisnyanadrág bő 60 éves pályafutása során változatos színekben, vastagságokban és mintázatokban tapad a női combokhoz és bokákhoz. Azóta férfitekintetek és harisnyaszemek millió futnak a lábakon, és szókincsünket olyan, korábban ismeretlen kifejezésekkel bővítette, mint: „den” vagy „felszedni a szemet”.

Mint annyi viseletet, a harisnyát is a férfiak öltözékéből örökölték a nők, akik a középkorban a harisnya látható viseléséről még csak álmodni sem mertek. Mai szemmel (nem harisnyaszemmel, inkább női szemmel) nézve talán kicsit furcsa, hogy a 14. században selyemharisnyát viseltek a tehetős nemesemberek, vagyis az urak egy kivételezett rétege. És akkor azt még nem is említettük, hogy

a reneszánsz céhekben kézzel kötötték férfiak férfiaknak

pamutból és gyapjúból a harisnyákat.

Státusszimbólum volt a selyemharisnya
Fotó: Thepalmer / Getty Images Hungary

Az előkelő gazdagok továbbra is selyemharisnyában feszítettek, esetenként hímzéssel díszítve. Még VIII. Henrik is felült az új hullámnak, és az 1500-as évek dereka felé ő is büszke tulajdonosa volt már néhány pompás selyemharisnyának.

A kötés biztosította a szálak rugalmas összefonódását, ami lehetővé tette a testhez idomulást. Kézi készítése elég lassú folyamat volt, de csak addig, amíg egy jó eszű angol az 1500-as évek végén fel nem találta azt a masinát, amivel hatszor olyan gyorsan lehetett a terméket előállítani. Ő volt William Lee, akinek az első harisnyaüzemeket köszönhetjük. Onnantól nagyjából megállíthatatlan a harisnyagyártás sikere és üteme.

A nők a 19. században kezdték hétköznapi viseletként használni, majd az 1930-as évek végén megérkezett az új csoda, a nejlonharisnya. A forradalmi termék lendületes piacra törésében a háború kirobbanása is csak átmeneti bukfencet vetett, 

a nők hisztérikusan keresték a kihívó, szexi, nőies, de immár relatíve praktikus kiegészítőt.

Csak relatíve praktikus, mert ez még mindig harisnya volt, vagyis a fehérneműhöz erősítve hordták. Közben azonban a politikai helyzet, a divattrendek és a közhangulat egyre rövidebb szoknyát követelt, ami nem mutatott túl jól a kivillanó csatocskákkal. A megoldást Allen Grant hozta a derékra húzható harisnyanadrág megváltó gondolatával. Ez már tényleg a ma ismert viselet dédnagyikája volt.

A választék, ami ma már természetes, azért 60 éve megőrültek volna a nők
Fotó: Phoenixns / Getty Images Hungary

Napjainkban

Ma már persze poliamidfonalból készítik, amelyek szálvastagságát a den jelzi, és elképzelhetetlen számú szín, anyagösszetétel, szövésmintázat, vastagság, fény- és rugalmassági fokozat jellemzi a harisnyanadrág-kínálatot.

Mire figyeljünk a választásnál?

Hétköznapi viseletre a színes vagy fekete, ritka és indokolt esetben a nude, azaz testszínű harisnya a legáltalánosabb viselet, bár ez utóbbival csínján kell bánni: sötét cipőhöz és ruhához túl világos, világos cipőhöz túl sötét, ráadásul optikailag vastagítja a lábat. Ha mégis az tűnik a legjobb választásnak, akkor fényes, üvegszálas változatba bújjunk, aminek a csillogása tónust ad a lábnak, elegánsabbá és előnyösebbé teszi.

A 40 den feletti harisnyavastagságok kezdenek teljes fedést adni a lábnak, így kicsit oszlopszerűvé teszik a vizuálisan. Ezért szerencsésebbek a kicsit vékonyabb szálvastagságúak, melyek hangsúlyozzák a láb formáját, kirajzolva annak sziluettjét.

A neccharisnya(nadrág) ma már szintén több színben elérhető, de a klasszikus a fekete sűrű rácsozású, ami előnyös és nőies viselet.

A fekete neccharisnya ma már igazi klasszikus
Fotó: kuroaya / Getty Images Hungary

A necc rácsozata többféle mintával kombinálható, a nagy virágmintától, a pöttyös neccen át megjelentek a strasszkövekkel díszített neccharisnyák is. A mintákkal általában óvatosan érdemes bánni: a hosszanti csíkozásnál könnyen tűnhet görbének a láb, ahogy a csíkok követik a boka, vádli, térd természetes domborulatait, az nem mindig szerencsés a végső összhatás tekintetében.

A kép jól szemlélteti a minták optikai hatását
Fotó: Vaselena / Getty Images Hungary

A keresztbe csíkos, mint mindig, ebben az esetben is szélesít,

tehát vigyázzon vele, aki nem szándékosan ezt a hatást keresi. A nagy hímzett, vagy virág-, esetleg nonfiguratív mintákkal pedig azért jó elővigyázatosnak lenni, mert a távolról kivehetetlen minták elsőre tűnhetnek bőrhibának, elváltozásnak, és ha így sül el, tuti, hogy ellenkező hatást váltottunk ki, mint amiért magunkra húztuk azt a harisnyanadrágot.

A szilikonos csíknak köszönhetően önállóan is életképes

combfix ma már a mindennapos használatból átminősült alkalmi viseletté,

de szimbolikája és hatása továbbra is meglehetősen erős.

A választék árak tekintetében is széles. Ha kicsit nem figyelünk oda, belefuthatunk akár 50-60 000 forintos harisnyanadrágba is ilyen-olyan márkáknál, de 15-20 000-ért már tényleg igazán nem nehéz találni. A leggyakoribb átlagtartomány azért mégiscsak a 2-3000 és 5-6000 forintos maximum között található.

Ha szín, minta és ár tekintetében sikerült körültekintően eljárnunk, már csak a méretre figyeljünk, a túl nagy éppen annyira kiábrándító, mint amilyen elviselhetetlen, ha túl kicsi.

Molnár-Zolnay Fruzsina

Az Ez kell a Nőnek stílustanácsadója, a Dívány szakértője. Divat- és stílustervezői képesítését a Budapesti Divatiskolában szerezte bölcsész-, nyelvtanári és marketingdiplomái kiegészítésére 2006-ban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.