A legenda szerint a Sárga Császár vezette át a kínai népet a barbarságból a civilizációba ötezer évvel ezelőtt. A császárok aranysárga sárkány köntösét más nem viselhette. Ez volt a longpao.
Minden évben eljön a nap, amikor még a filmművészetet, a divatot és a hangos nemzetközi celebvilágot nem követők figyelme is akaratlanul Los Angeles és a kis aranyszobrocska átadóünnepsége felé fordul. Ez aztán hetekre témát ad sokaknak, vizuális sokkhatást pedig még évek múltán is képes okozni.
Ha szerencséd van, szinte fillérekért juthatsz hozzá márkás ruhadarabhoz egy turkálóban. Neked eszedbe jutott már azon gondolkodni, vajon korábban ki viselte, majd miért vált meg valaki attól a ruhadarabtól, ami neked a legújabb szerzeményed? Vajon milyen utat jár be, és mi történik a turkálóban lelt nadrággal, blúzzal vagy szoknyával, amíg a mi szekrényünkbe kerül?
Az öltözködés eredeti célja mellett számtalan egyéb jelentéstartalommal bővült. Már nem csak a hideg ellen védekezünk ruháinkkal, öltözékünkkel kifejezhetjük származásunkat, közösségi hovatartozásunkat, társadalmi rangunkat is. Vigyázzunk, ha éles helyzetben melléfogunk, akár munkahelyi presztízsünkbe is kerülhet.
A kérdést a viselettörténet már évezredekkel ezelőtt megválaszolta! A szőrös lábakon himbálódzó ruhadarab több nemzetnél is hagyományos öltözet, s a férfi viselők számos előnyéről számolnak be, mégsem terjedt el hétköznapi férfiruházatként. Igaz, a divatdiktátorok sem biztatták talán még ennyire direkt módon férfiközönségüket erre, mint teszik ezt napjainkban.
Egy dokumentumfilmben egyszer azt javasolták, hosszú repülős úton viseljünk tűsarkút. Nemcsak azért, hogy vész esetén az ablak üvegét ki tudjuk törni a cipő sarkával, hanem azért is, hogy tengerbe vagy óceánba zuhanás esetén védekezésül, a támadni készülő cápa szemét kinyomhassuk a tűsarokkal. Na, és mi nők, ezt az életmentő viseletet is a férfiaknak köszönhetjük.
Logikus, hogy a pandémia alatt 2021-ben a fast fashion márkák is a kényelmes otthoni létezésre fókuszáltak. Arra, hogy mindenki otthon marad. De a mackónadrágok és a totyakos fenekű melegítőruhák most már mindig kirakatban maradnak utcai viseletként? Bő száz évvel ezelőtt még az olimpikon hölgyek is bokáig érő ruhát hordtak, ma már iskolába és szórakozóhelyre is macinaci a dress code. Hogy kerül a csizma az asztalra és a sportruházat az utcára?
Ezúttal kicsit hiányosabb öltözékek közül választottunk öt legendás outfitet. A filmvászonról a divattörténetbe bevonult ikonikus viseletek második ötös fogatának legbonyolultabb darabjához sem kellett összesen még félméternyi textil sem, mégis történelmet írt.
A nejlon harisnyanadrág bő 60 éves pályafutása során változatos színekben, vastagságokban és mintázatokban tapad a női combokhoz és bokákhoz. Azóta férfitekintetek és harisnyaszemek millió futnak a lábakon, és szókincsünket olyan, korábban ismeretlen kifejezésekkel bővítette, mint: „den” vagy „felszedni a szemet”.
