Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
December 9-én, a világpremierrel egy időben Magyarországon is látható lesz az ikonikus filmsorozat újabb évada. Az eddig Szex és New York néven ismert sorozat And Just Like That címen folytatódik, és azt mutatja be, mivé lettek a harmincas-negyvenes szinglik ötvenéves korukra. Az indulás örömére a két legendás szinkronghanggal beszélgettünk. A Carrie-t szinkronizáló Spilák Klárával és a Samanthát szinkronizáló Létay Dórával.
Hogy éltétek meg a legendás sorozat szinkronját? Ez pláne annak fényében érdekes, hogy annyira jól sikerült, hogy ma is azonosítanak benneteket a szerepetekkel.
Létay Dóra: Nekünk a Szex és New York szerelemmunka volt, én már csak múlt időben mondhatom, mert számomra nem folytatódik a sorozat sajnos.
Spilák Klára: Mindenképp az volt, én folytatom a munkát, december 6-án vonultam először a szinkronstúdióba. Elsőként, úgy tudom, a feliratos változat érkezik a streamingcsatornára, de remélem, a magyar nyelvű változat sokak szívét megmelengeti majd, és ily módon egy jó kis karácsonyi ajándék lehet a rajongóknak.
A sajtó tele volt a forgatással kapcsolatos hírekkel, ti olvastátok ezeket, érdeklődtök egyáltalán ennyi idő távlatából a karaktereitek iránt?
Spilák Klára: Persze, lesznek izgalmak, azt tudom, olvastam olyasmit, hogy bejön egy új pasi a képbe, izgalmas volt annak a követése is, hogy ki lesz az új barátnő, aki Samantha helyére érkezik. A bulvárhírek mellett az Instagramon is követem Sarah Jessica Parkert, onnan értesültem arról, milyen csodálatos új ruhák és cipők bukkannak fel a sorozatban, hiszen szorgalmasan dokumentálta a forgatásokat.
Létay Dóra: Annak ellenére, hogy nem szerepelek az új részekben, várom és nézni is fogom, mert örülök annak, hogy van egy sorozat, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ötvenen túl is van élet, hatvanon túl is van élet, sőt életünk végéig van élet, ilyeténféleképpen nem csak a csili-vili fiatal nők az érdekesek. Izgatottan várom, hogyan ábrázolják az életkor sajátos problémáit, a kort, amikor már nem az a legfontosabb, megfordulnak-e utánad az utcán, illetve hova menj bulizni. Érdekel, mit gondolnak a sorozat írói a kortárs létezés értelméről és annak formáiról, egyszóval: biztosan nézni fogom!
Hogyan emlékeztek a kezdetekre?
Spilák Klára: Arra emlékszem, hogy hozzánk sokkal később érkezett meg a sorozat, mint ahogy azt az Egyesült Államokban vetíteni kezdték. 1998-ban kezdték el forgatni, hozzánk pedig 2003-ban vagy 2004-ben jutott el. Amikor elkezdtük a szinkront, három évad már eleve kész volt, évadonként 20 résszel, így a kezdet kezdetén rohamtempóban dolgoztunk.
Fel tudjátok idézni a pillanatot, amikor megcsörrent a telefon, hogy elhívjanak benneteket erre a munkára?
Spilák Klára: Nekem van ezzel kapcsolatban egy sztorim, egy amerikai barátnőm ugyanis a 2000-es évek elején Budapesten járt, amikor is megkérdezte: Megy nálatok a Sex and the City? Mondom, nem. Oké, ha idejön, Sarah Jessica Parkert neked kell szinkronizálnod – mondta. Mindez azért érdekes, mert nem sokkal ezután megcsörrent a telefon, és Nikodém Zsigmond, a szinkronrendező megkeresett Carrie szerepével.
Létay Dóra: Nekem nincs ilyen különleges élményem ezzel a munkával kapcsolatban, nem emlékszem a telefonra, de nem is baj, Ingrid Bergman mondja: „A hosszú élet titka a jó egészség és a rossz memória.”
Milyen szakmai segítséget kaptok általában a munka elején a szinkronrendezőtől?
Létay Dóra: A szinkronrendezők hosszan beszélnek a karakterekről, a jellemekről, a történésekről. Felkészítettek alaposan, ráadásul akkor még úgy szinkronizáltunk, hogy mind a négyen fizikálisan egy helyen voltunk, nem mellesleg pedig voltak próbák is. Fantasztikus hangulatú volt minden egyes felvétel, amiben segített, hogy annyira jó karakterek, annyira pontos jellemrajzok és annyira egymástól elkülönülő, határozott világokat képviselt a négy lány, hogy minden adott volt ahhoz, hogy ebből valami jó süljön ki.
Spilák Klára: Itt tényleg csak ráhangolódni kellett a szerepre. Tudtunk a színésszel menni. Ez nem minden szinkronszerepnél alapvetés, de itt az volt. Olyannyira, hogy ma, ha álmomból felkeltenének, akkor is tudnám hozni Carrie magyar hangját.
Mélyen belétek ivódott mondatok maradtak bennetek a munka végeztével?
Spilák Klára: „Carrie Bradshaw tudja milyen a jó szex, és nem fél megkérdezni.” De inkább sztorik vannak meg nekem. Például, amikor Biggel már rég összejött, majd egyszer csak a konyhában elpukizta magát Carrie, aki ettől rettentő zavarba jött. Belegondoltatok abba, mennyi idő kell ezekhez az egyszerű, természetes dolgokhoz egy kapcsolatban, amitől feszengünk, de ebben a sorozatban mégis ábrázolták őket? Ezek az apró nüanszok voltak azok, amelyek hitelessé és szerethetővé tették a szériát.
Létay Dóra: Plusz a humor sem vált a sorozat hátrányára. Nekem is voltak kedvenc mondataim, nem mind szalonképes, de az egyik kedvencem a filmből, amikor a négy lány elment Mexikóba, majd ott kifeküdtek napozni. Hirtelen indultak, nem volt idő szőrteleníteni, Mirandánál pedig kibuggyant a vöröses fanszőrzet, amit Samantha így konstatált: „Ne süttesd, mert még bozóttűz lesz!”
Igaz, Klára, hogy a sorozat hatására vetettél véget az egyik kapcsolatodnak?
Spilák Klára: Igen, mert inspirált ezeknek a nőknek a szabadsága. Általuk tudatosodott bennem, hogy egy életünk van, ebben pedig próbáljuk meg jól érezni magunkat. Hosszú út vezetett idáig, de sokat nyomott a latban a sorozat és az, hogy aztán elváltam három gyermekem édesapjától.
Létay Dóra: Nekem nem volt ilyen, de emlékszem, akkor forgattam a Jóban-rosszban sorozatot, és párhuzamosan ment vele a Szex és New York. Az előbbiben egy szerény doktornő voltam, ebben pedig egy férfifaló nő. Jöttek is a kérdések, hogy akkor most melyik vagy te, Réka vagy Samantha? Mondtam: semelyik. Ezek szerepek, amelyeket színésznőként eljátszom, ami pedig egy szakma.
A beszélgetést, vagyis az Indexen futó Sunday Brunchot teljes terjedelmében itt tudjátok megnézni, illetve meghallgatni. Érdemes is, mert kiderül, hogy a Szex és New York-kvízt végül melyik színésznő nyeri.
