Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ma már a jóga rengeteg nyugati ember mindennapjainak fontos része: van, aki számára csak egy jól követhető mozgásforma, amivel karbantartja a testét, de van, akinek egy jógaóra ennél jóval többet jelent: testi-lelki-szellemi megújulást.
A jóga gyökerei az ókori Indiába nyúlnak vissza – de a nyugati világba csak jóval később érkezett meg, és bármilyen furcsa, de elterjesztésében a Beatlesnek és Yehudi Menuhinnak, a világhírű hegedűművésznek is óriási szerepe volt.
A 20. század elején keleti bölcseletként és vallásként tanulhatott róla az érdeklődő ember, aztán a ’30-as évekre, amikor először divatba jött a vegetáriánus táplálkozás és ezzel együtt általában az egészséges életmód, a jóga kilépett az egyetemek falai közül, és a tájékozottabb emberek már a nyugati világban is megismerhették. De hogy igazán elterjedjen, arra még az 1960-as évekig kellett várni: ekkor érkeztek az első jógik Indiából, hogy nyugaton is tanítsanak és népszerűsítsék a jógát.
Meditáció, zaklatás és LSD
Ebben az időben találkoztak a Beatles tagjai is az új mozgásformával, bár ők nem a mozgás oldaláról közelítették meg a jógát. A Bahamákon forgatták Help! című filmjüket 1965-ben, amikor Swami Vishnu-Devanandával, a Sivandana jóga alapítójával találkoztak. Ő megajándékozta az együttes tagjait könyve, A jóga illusztrált története egy-egy példányával. A zenészek közül George-ra olyan nagy hatással volt a könyv, hogy komolyan elkezdte tanulmányozni a keleti vallásokat. Felesége, Pattie is biztatta: ő is vonzódott a keleti miszticizmushoz, az indiai filozófiához és a vegetarianizmushoz. A következő évben George Indiába utazott, és Ravi Shankarnál, a világhírű szitárművésznél tanult szitározni, miközben felesége a transzcendentális meditációval ismerkedett, elsősorban Maharishi Mahesh könyvén keresztül, ami George-ra is nagy hatást tett.
Így amikor a Maharishi Angliában tartott előadásokat, George jegyet vett az egyikre az egész Beatlesnek. A többiek is érdeklődve hallgatták a mestert, sőt elutaztak Rishikeshbe, a Himalájába egy meditációs elvonulásra. Ezen rajtuk kívül más celebritások is részt vettek: Mia Farrow, Donovan és Mike Love a Beach Boysból. Eleinte a transzcendentális meditációt együtt tanulta az egész zenekar, de utóbb a többiek elvesztették az érdeklődésüket, a tábor pedig egy nagy összeveszéssel fejeződött be: John Lennon megvádolta Maharishit, hogy Mia Farrow-t zaklatta, és bár ez soha nem bizonyosodott be, és hivatalos panasztétel sem történt, az eset a jógi és a Beatles szakításához vezetett. Hozzá kell tenni, hogy Maharishi hívei szerint a dolog nem a jógi, hanem a Beatles lelkén szárad, mert LSD-t és más drogokat fogyasztottak az elvonuláson. Később George Harrison volt az egyetlen, aki kibékült Maharishivel.
Ezzel együtt a Beatlesre nagy hatással volt a kaland: a Fehér Album zenei anyagán világosan tetten érhető a transzcendentális meditáció és a jógi tanításainak hatása – de Maharishi is profitált a történetből: a ’70-es évekre több mint ötmillió ember gyakorolta a meditációt. Ezzel a Beatles egészen bizonyosan hozzájárult a keleti filozófiák és a jóga népszerűsítéséhez – de természetesen nem ők az egyedüli „felelősök” ebben.
A jógi és a hegedűművész
Meg kell említeni négy jógi nevét: Sri Krishnamacharya, Swami Sivananda, Sri Yogendra és Swami Kuvalyananda is sokat tett azért, hogy a jógát be lehessen illeszteni modern kultúránkba: például nőket és külföldieket is szívesen tanítottak. Ők hatha jógával foglalkoztak, ami elsősorban a testi egészségre koncentrál, és az ászanákon, azaz a jógapózokon keresztül tulajdonképpen a többi jógafajta alapját képezi. Mind a négyen azt vallották, hogy az indiai filozófia megfér a nyugati tudománnyal és orvoslással, és már ők is felvették a kapcsolatot a nyugattal. Az ő tanítványaik voltak azok, akik például bemutatták a jógát Woodstockban, illetve elvonulásokat szerveztek az egész világon.
Bellur Krishnamachar Sundaraja Iyengar (BKS Iyengar) is egyikük tanítványa volt. 1908-ban született Indiában, és gyerekként sokat betegeskedett: gyakran volt influenzás, de a maláriával, a tuberkulózissal és a hastífusszal is megszenvedett, és az orvosok úgy gondolták, a húszéves kort sem fogja megérni. Iyengar sógoránál, a négy említett jógi egyikénél tanult jógát, majd később maga is oktatott, mert az volt a célja, hogy elterjessze a világon azt, ami a saját meggyőződése szerint megmentette az életét.
Vele találkozott a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin 1952-ben, és a zenész haláláig szoros barátságban maradtak – ami nem csoda, hiszen miután Menuhin beszámolt a jóginak állandó fáradtságáról, izomfájdalmairól és krónikus alvászavarairól, Iyengar kidolgozott számára egy ászanasort, ami meggyógyította Menuhint. A hegedűművész élete végéig szorgalmasan végezte a gyakorlatokat, és soha többé nem voltak ilyen jellegű problémái, sőt egy emlékezetes előadáson fejen állva, a lábait mozgatva vezényelte el Beethoven Ötödik szimfóniájának a nyitányát, a Yehudi Menuhin zeneiskolában pedig a jógaórák a mai napig az oktatás részét képezik.
Iyengar könyvéből, amelyben 200 ászanát (jógapózt) mutat be, 3 millió példány fogyott világszerte, és a Time 2004-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta a jógit azzal az indoklással, hogy ő tette a legtöbbet a jóga népszerűsítéséért a nyugati világban. 2014-ben, 96. évében halt meg.
