Így készül Katalin hercegné kedvenc süteménye

Olvasási idő kb. 3 perc

Szerencsére az angol királyi család egyik volt séfje évekkel azután is a royalvonaton ücsörög, hogy elbúcsúzott a famíliától. Weboldalán rendre azzal szerez kattintásokat, hogy megosztja a családtagok kedvenc ételeit, azok történetét és receptjét. És milyen jól teszi!

Katalin hercegnéről köztudott, hogy kedvenc édessége egy sticky toffee pudding elnevezésű angol desszert, amit úgy fordíthatnánk pongyolán magyarra, hogy ragacsos karamellpuding, de ez bizony egyáltalán nem árulná el, hogy valójában miről is van szó. Ez a desszert ugyanis egyáltalán nem puding, legalábbis nem olyasmi, amit mi puding alatt értünk, és ragacsosnak is maximum csak akkor mondható, ha az ember kézzel eszi, ami tényleg majdnem kivitelezhetetlen.

Azért mást is megkóstol.
Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary

De akkor mi is ez a ragacsos-karamellás édesség?

A ragacsos datolyapuding, becenevén STP angol desszert: nagyjából egy datolyával ízesített tésztakupac egy adag karamellszósszal. Hazájában gyakran szolgálják fel vaníliafagylalttal.

Története, legalábbis annak ismert része, nem is annyira a régmúltba nyúlik vissza. A legenda szerint Francis Coulson és Robert Leem már szervíroztak belőle a hetvenes években Anglia északnyugati részén elhelyezkedő Sharrow Bay Country House nevű szállodájukban.

Ám Simon Hopkinson élelmiszer-kritikus ennyivel nem elégedett meg, és igyekezett teljesen felgöngyölíteni a desszert történetét. Arra jutott, hogy nem a két említett férfi volt a feltaláló, de még csak nem is az a hölgy, aki annak vallja magát. Coulson nem is állította, hogy övé a recept, az önkéntes nyomozónak elárulta: egy Patricia Martin nevű nőtől kapta a leírást.

Patricia egy kisebb vidéki szálloda tulajdonosa volt, és a receptet egy összeállításban is publikálta. Ám mégsem ő lehetett az ötletgazda, ami úgy derült ki, hogy fia később elmondta Hopkinsonnak: édesanyja a receptet eredetileg két kanadai tiszttől kapta, akik a második világháború idején szálltak meg náluk.

Igen, úgy tűnik, a híres angol desszert valójában Kanadában született. A szakértő is azt mondja, hogy ez lehet az igazság, ugyanis az édesség inkább hasonlít egy amerikai hangulatú muffinhoz, mint egy angol piskótás édességhez. 

Túl jól néz ki ahhoz, hogy ne próbáljuk ki.
Fotó: bradleyhebdon / Getty Images Hungary

Így készül a királyi desszert 

Darren MyGrady, a királyi család egykori szakácsa weboldalán azt írja: a Buckingham-palotában gyakran szolgálta fel ezt a desszertet, és hogy az édesség még finomabb és különlegesebb legyen, néhány Scharffen Berger csokoládékockát is adott a keverékhez. Mesés élvezet a hűvös napokon, és egyszerű az elkészítése is – áradozik róla a királyi szakács. 

Receptje millióféle van, egyetlen közös nevezővel: a datolyával. 

Egy egyszerű leírás szerint az alábbiak kellenek hozzá.

A pudinghoz:

  • 90 g aszalt datolya magok nélkül
  • 1,5 deci víz
  • 25 g vaj
  • 75 g kristálycukor
  • 1 közepes tojás
  • 75 g liszt
  • 2 g szódabikarbóna
  • 1 mokkáskanál só

A szószhoz:

  • 100 g kristálycukor
  • 80 ml habtejszín 
  • 10 g vaj
  • 50 ml whiskey 
  • 1 mokkáskanál só 

Az elkészítés sem tűnik ördöngösségnek, mindössze annyi a dolgunk, hogy kisebb kerámia sütőformákat kivajazzunk és egy kevés kristálycukorral szórjunk ki. Ha ezzel megvagyunk, a  datolyákat főzzük úgy 10 percen át egy kevés vízben, majd aprítógépben törjük krémesre. Ezek után a vajat a kristálycukorral és a sóval kell jó alaposan elkeverni, majd mehet hozzá a tojás és néhány perc keverés utána a datolyapép és a liszt. A formákba téve 160 fokos, előmelegített sütőben, légkeverés nélkül 40 perc alatt készre sütjük. A szószhoz a kristálycukrot kis lángon melegítve karamellizáljuk, majd hozzákeverjük apró kis részletekben a tejszínt, a whiskey-t, a vajat és a sót. Lehúzzuk a tűzről, hogy hűljön egy keveset. A kész süteményt tányérokra borítjuk, és még melegen, a karamellszósszal leöntve szervírozzuk. 

És ha már karamell:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.