Következzen tíz idézet tíz kortárs írótól. Rájössz, hogy melyik kihez tartozik?
A Libri Könyvkereskedelmi Kft. 2016-ban alapította meg a díjat, ami az előző évben született legjobb szép- és tényirodalmi műveket jutalmazza. Idén a 180 neves közéleti személyiségből álló zsűri 179 könyvből juttatott tízet a döntőbe, amiknek a további sorsáról a zsűri mellett a közönség is dönthet. Kvízünkben ezekből a könyvekből vettünk ki idézeteket, a feladat pedig az, hogy kitaláld, melyik idézet melyik íróhoz tartozik.
Az olvasóközönség március 25-től május 8-ig, azaz majdnem két teljes hónapon át szavazhat a Libri honlapján a döntős könyvekre, amikből a szervezők 100 ajándék könyvcsomagot állítanak össze és sorsolnak ki a szavazók között. A Libri irodalmi díjat és a Libri közönségdíjat májusban adják majd át, addig is vessünk egy pillantást a művekre, amik versenyben vannak az elismerésért.
Babarczy Eszter A mérgezett nő című kötetének novellái a nővé válás folyamatát, a nők szereplehetőségeit és szerepkényszereit járják körül. Témái a magány, a kiszolgáltatottság, a sérülékenység és a küzdelem a méltóságért, a szeretetért, önmagunk elfogadásáért és elfogadtatásáért. A könyv hősei különféle élethelyzetekben szembesülnek környezetük elvárásaival, a novellák nyomán egyfajta felnövekedéstörténet rajzolódik ki.
Barnás Ferenc Életünk végéig című regénye egy család drámája és egy ideg-összeroppanásból felépült filozófiatörténész harca az igazságért. Miközben a főhős idős anyja halálának ügyében nyomoz, az olvasó előtt kirajzolódik Magyarország politikailag és kulturálisan megosztott világa is.
A Kolozsváron 1936-ban született Bodor Ádám Sehol című elbeszélésgyűjteménye különös tájakat idéz meg: a Dvug folyó mocsaras partját, a Hlinka-tetőt vagy a maglaviti fegyházat, miközben temetésekről és találkozásokról, árulásokról és menekülésekről és más bonyodalmakról olvashatunk fordulatokban gazdag történeteket.
Darvasi László Magyar sellő című könyvében egy képzeletbeli német kisvárosban találjuk magunkat, valamikor a romantika idején. Egy késő őszi napon magyar sellőt szállítanak a településre, de a lány elszökik és szerelembe esik a szénégető Jakab fiával. Az egymásba fonódó történetek az egyén és a hatalom viszonyát vizsgálják, miközben megaláztatásról, civil kurázsiról, erkölcsi botladozásról, bukásról és felelmelkedésről mesélnek.
Grecsó Krisztián Verájával 1980-ba, Szegedre utazunk vissza, ahol egy kislány mindennapjait követhetjük nyomon, ahogy szerelembe esik, összeveszik a legjobb barátnőjével, miközben az életét egy családi titok határozza meg. Végül Vera rájön, hogy vannak olyan helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednie.
„Amikor megszülettél, azt gondoltam, te fogod a régi és az új világot összekötni, te leszel a híd a sötét szakadék fölött. Még most is ebben a reményben gondolok rád. Tudom, hogy feladataid vannak, ne tedd tönkre magad...” – írta Bolyai Farkas fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak, a címszereplőnek Láng Zsolt regényében. Miközben kibontakozik előttünk az apa és a fiú bonyolult kapcsolata, tanúi lehetünk egy meg nem értett zseni tépelődéseinek, egy másik szálon pedig egy másik hős éppen az ő életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza.
Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete baráti beszélgetés az olvasóval, amire ha odafigyelünk, magunkról tudhatunk meg valamit.
A golyó, amely megölte Puskint Péterfy Gergely regénye: egy rendhagyó és lebilincselő szerelem története, ami a 20. és 21. század Kelet-Európáját eleveníti meg szenvedélyről, gyűlöletről, barátságról és árulásról mesélve. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? – teszi fel a kérdéseket az író.
„Minden lakás másik történet” – mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, aki egykori otthonát keresi. Mindennapi hősök szólalnak meg a Fehér farkas történeteiben, akikkel akár mi is összefuthatunk a boltban, a lépcsőházban vagy az utcán, és amint hozzájuk fordulunk, beszélni kezdenek. Egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról.
Závada Pál új könyvének, a Hajó a ködben című regénynek a hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei. Sorsukat két tényező határozza meg: hogy többségük zsidó származású, és hogy 1944 tavaszán járunk.
Most pedig indulhat a kvíz?
