Több kortárs író is kapott az utóbbi napokban olyan üzeneteket a Messengeren, amelyben diákok írták le, mennyire nem örülnének annak, ha a róluk szóló tételekből kellene szóbeli érettségizniük.
Ha szeretsz olvasni, és nem idegen tőled a kortárs irodalom, biztosan kitalálod, melyik női szerzőre gondoltunk. Indulhat a kvíz?
2018. december 15. Az író Gerlóczy Márton szokásos thaiföldi alkotói útja helyett a szicíliai Sciclibe érkezik, hogy egy hónapot dolgozzon az apai felmenői történetét bemutató családregényen. Az Etna közelében egy DNS-teszt eredményére vár, amely alapján eldönti majd, kik is lesznek a könyve szereplői. Miközben a vér szerinti dédapja után nyomoz, egyre jobban belegabalyodik a családi hazugságokba. A legtöbbnek oka van, a fenntartásuk mégis megbetegítő. Hogyan lehet felszámolni őket? És milyen árat fizet érte, aki megpróbálja? A Fikció az elhallgatott közös múlt feltárására, az identitás újradefiniálására, a gyógyulásra tett bátor kísérlet. Grandiózus irodalmi vállalkozás, amelybe még most, az első résznél érdemes bekapcsolódni. Interjú az íróval.
Késő szocialista „lábvíz”, ’80-as évek vége. Kádár uralma gyengül, de még működik a besúgórendszer, történnek házkutatások. Egyre aktívabb az ellenzék. Készülnek a röplapok, a szamizdat kiadványok, forgatja videóit a Fekete Doboz, zúgnak a Kontroll Csoport dalai. Egy „furcsa, tébollyal telenőtt” kertbe fiatal lány érkezik, hogy az ott élő idős testvérpárnak segítsen. A két nő a II. világháborútól kezdve rengeteg mindent megélt. Mit lehet tanulni tőlük? Miért kell ismernie a múltat annak, aki jobb jövőt szeretne? Nemrég jelent meg Finy Petra erős atmoszférájú, izgalmas írói megoldásokat felvonultató regénye, a Kerti szonáta. Interjú a szerzővel.
A Pertu 2010-es megjelenése óta Szvoren Edinát a kortárs magyar irodalom egyik legjobb írójaként tartják számon. Legutóbbi, Verseim című könyve két éve a Libri irodalmi díjat is elnyerte. Idén nyáron jött ki az ötödik kötete, sokak szerint az eddigi legjátékosabb. A Mondatok a csodálkozásról nemcsak abszurd helyzetek bemutatásával és hétköznapi részletek felnagyításával ejt ámulatba minket, hanem azzal a rengeteg ötlettel, nyelvi megoldással, humorral is, amit fel lehet fedezni benne. Mik azok az Ohrwurmok? Hogyan lehet rövidebb szövegekkel berántani az olvasói képzeletet? Mi az írói tevékenység kulcsmomentuma? Interjú a szerzővel.
Mint írja, tegező viszonyban van a halállal. Keresztury Tibor első lépéseit a patológián tette meg, ritka neurológiai betegsége pedig csak a boncoláskor lesz teljes bizonyossággal diagnosztizálható. A József Attila-díjas írónak gyerekkorától kezdve vannak tapasztalatai a testi-lelki szenvedésről. Az avasi pincesor tövében nőtt fel, látta az ott élőket sújtó nyomort, később maga is megjárta a függőség és a depresszió mélységeit. Letaglózó élményeiről kíméletlen őszinteséggel számol be új könyvében, mégis olyan humorral, öniróniával és nyelvi megoldásokkal képes feleleveníteni ezeket a fiktív elemekkel átszőtt epizódokat, hogy nemcsak megrendülni, de nevetni is lehet rajtuk. Interjú a Hűlt helyem című regényről.
Nem kis feladatra vállalkozik, aki igyekszik lekövetni a külföldi és hazai írók legújabb magyar nyelvű megjelenéseit. Az elmúlt időszakban is hihetetlen gazdag volt az irodalmi termés, fantasztikus verses- és novellásköteteket, regényeket vehettünk kézbe. Mi alapján lehet választani ennyi erős könyv közül? Mire érdemes időt fordítani a pár hetes szabadságunkból, amit végre pihenéssel tölthetünk?
Hazajönnél-e a nyaralásból, ha kiderülne, hogy királlyá koronázták Orbán Viktort? Előfordulhat-e, hogy a magyarok lesznek az új migránsok? Mi mindenre veszi rá a nőket a bennük élő kövér lány, és lehet-e jóízűen nevetni az alkoholista nagypapán? Abszurditásba hajló, mégis fontos társadalmi problémákat megvilágító helyzetek Puskás Panni kritikus, szerkesztő, író első novelláskötetében. A rezervátum visszafoglalása négy-öt oldalas szövegeit olvasni olyan, mint amikor állsz egy lepukkant, kolbászszagú vonat folyosóján, és pár pillanatra kidugod a fejed az ablakon. Hirtelen telibe kapod a huzatot, veszélyes is, persze, mégis őrülten felszabadító. Interjú a szerzővel.
A Pulitzer-, Nebula- és Hugo-díjas Michael Chabon az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Az elmúlt időszakban kétévente magyarul is megjelentek kötetei. Azért sorolom fel őket, mert tényleg jók. 2017-ben jött ki a Ragyog a hold, 2019-ben a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, idén pedig a Fenegyerekek, amelyet még 1995-ben, pályája elején, mindössze 32 évesen írt. A könyv egy őrült hétvége története, tele krafttal, humorral, bódulattal, totál szétcsúszott, mégis szerethető karakterekkel. Főszerepet játszik benne egy ’66-os légyzöld Galaxie kabrió, egy döglött kutya és Marilyn Monroe prémgalléros fekete szaténkabátja. A szöveg ritmusában, fordulatosságában talán a Másnaposok című filmmel rokon, de persze jóval többet is mond annál.
Mi a közös Majkában, Gyurcsány Ferencben és Esterházy Péterben? Például az, hogy mindhármuktól szerepel egy-egy idézet Vida Kamilla első kötetének mottói között. A huszonnégy éves költő friss hang a kortárs irodalomban, kritikus és felforgatóan transzparens. A Konstruktív bizalmatlansági indítvány verseiben bemutatja, hogy a közéleti kérdések és a bibliai sztorik lazán megférnek a trashsel, a Földet benépesítő Berki Krisztiánokkal és Ambrus Attilákkal. A könyvben olyan világ tárul elénk, amelyben még Potter névre rendeljük a pizzát, de már nem hiszünk a hősökben. Csak nézzük az emelvényen Kossuth-nótát éneklő politikusokat. Klímaszorongunk, vakcinairigykedünk. Mi ad biztonságot a fifázáson kívül? És mit tegyünk, ha már a kiábrándulásból is kiábrándultunk?
Gyakran találkozni Mesterházi Mónika nevével. Az ő tolmácsolásában jutnak el hozzánk olyan szerzők művei, mint a sokak által kedvelt Edith Eva Eger és Irvin D. Yalom, a nagyszerű James Baldwin vagy a Nobel-díjas Alice Munro. A műfordítás mellett Mónika kiváló esszéista, József Attila-díjas költő. Közel másfél évtized után, idén áprilisban jelent meg az ötödik verseskötete. A Nem félek rendkívül gazdag gyűjtemény: tizenkét ciklusra tagolva lehet benne olvasni folyópartokról, apró örömforrásokról, legendás nőalakokról, gyászról és hiányról, a rendszerváltás utáni Magyarországról.
Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.
