A kakaós csigát mindenki szereti – ebben az egyszerű változatban még az is, aki elkészíti

Olvasási idő kb. 1 perc

Ha betáraztál néhány csomag élesztőből és pár kiló liszt is van otthon, nincs más hátra, csak összedobni a legegyszerűbb kenyereket és kelt tésztákat – ehhez adunk segítséget ezen a héten. A kakaós csigával nem tévedhetsz.

A gyereknek az iskola talán nem hiányzik, de egy-egy darab jó kis puha kakaós csigára talán benevezne, ahogy mi is, bármikor. Ha te sem vagy különb nálunk, kapcsolj hedonista módba ezzel a klasszikussal, amit természetesen fahéjjal és citromos cukormázzal is készíthetsz. Ha sósan ennétek, cheddar sajtos-jalapenós töltelékkel tekerd fel.

fahéjascsiga és kávé egy asztalon, fahéjjal díszítve
Jó ez egy kis mézes tejjel még másnap reggelire is.
Fotó: Mizina

kakaós csiga

Hozzávalók

  • 50 deka liszt
  • 20 deka cukor
  • 1 csapott teáskanál
  • 20 deka vaj
  • 2,5 deci langyos tej
  • 2,5 deka élesztő

A töltelékhez:

  • 15 deka vaj
  • 25 deka porcukor
  • ízlés szerint kakaópor
Clock icon
Előkészítési idő: 5 perc
Elkészítési idő: 90 perc

Elkészítés

Futtasd fel az élesztőt a tejben egy evőkanál cukorral úgy 10 perc alatt. Ha ezzel megvagy, add a liszthez az élesztős keveréket és a többi hozzávalót, majd gyúrd sűrű, de nem túl kemény tésztává. Pihentesd a tésztát meleg helyen úgy 45 percen át. 

Ha ezzel megvagy, kilisztezett deszkán nyújtsd téglalap alakúra a megkelt tésztádat. Kend meg az olvasztott vajjal, szórd meg a cukorral és annyi kakaóporral, amennyire kakaósan szeretnéd. Ha úgy jobban tetszik, a töltelék 3 összetevőjét az egész előtt el is keverheted egymással. 

Tekerd fel, mintha egy piskótatekercs lenne, vágd néhány centis csigákra, majd tedd őket a sütőlapra, és pihentesd még negyedórán át. Végül előmelegített, 180-190 fokos sütőben süsd készre a csigákat méretüktől függően úgy fél óra alatt. Porcukorral, csokiöntettel vagy olvasztott fehércsoki-csíkokkal tálalhatod. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?