Mézeskalács-sajttorta, hússaláta és halpástétom – ezt készítsd a karácsonyi maradékokból

Olvasási idő kb. 3 perc

A karácsonyi időszakban jobb egy kicsit biztosra menni, és felhalmozni egy rakás ételt otthon, hogy az ünnepek már csak a nyugodt, közösen eltöltött időről és persze az indokolatlan falatozgatásról szólhassanak. Arra gondoltunk, ezen a héten sorra vesszük, hogy milyen isteni fogások készülhetnek egy-egy maradék adag sült húsból, mézeskalácsból és akár még a forralt borból is.

Ha maradt néhány falat hús, abból egy gazdag saláta is összeállítható, de akár szendvicsben is finom, főleg, ha egy adag különleges, fahéjas-szárított paradicsomos szósszal töltöd meg a kenyérszeleteket. A karácsonyi magvak pedig akár a sajtos makaróni tetején, de egy speciális, kávés csokiszalámiban is új értelmet kaphatnak. Mutatjuk, nálunk mi lesz a karácsonyi maradékokból!

Ebben a különleges sajttortában tökéletes helye van a már megpuhult, akár néhány hetes mézeskalácsoknak is. Egy kis vajjal szuper alap lesz belőlük a joghurtos sajtkrém mellett.

Az orosz hússalátát mindannyian ismerjük, és annyiféle receptje van, hogy talán még az is belefér, hogy vörös húsok helyett néhány falat jó kis karácsonyi pulyka kerüljön bele.

Ha a forralt bort a salátaöntethez kevered, egy nagyon extra, karácsonyi hangulatú salátád lesz úgy, hogy nem kellett kidobni azt a maradék néhány kortyot sem a buli után.

A pástétomok azért szuper fogások, mert mindenféle finom maradék elfér bennük, amiket összetart egy nagy adag friss vaj, és persze a kedvenc fűszereid sem maradhatnak ki belőle. Nálunk egy garnélás-halas változat készült.

Ez a tojáslikőr-smoothie azoknak a hedonistáknak való, akik szívesen tennének valamit az egészségükért, de mellette azért a maradék tojáslikőrre is gondolnak. A #zerowaste az #zerowaste akkor is, ha egy kis reggeli szalonspicc lehet a vége. 

Ha maradt néhány szelet kalácsos tésztából készült bejgli, egy kis tojáshabbal és tejjel szuper almás felfújt lehet belőle, ami akár egy gazdagabb leves után is tálalható második fogásnak. Ha nem úgy sikerült a bejgli idén, ahogy szeretted volna, vagy a bolti nem volt épp olyan, amilyet elképzeltél, aprítsd fel, és mehet a felfújtba!

A sajtos tésztát mindenki imádja, az igazi ínyencek pedig akkor is szeretik, ha egy jó adag pirított mandula és néhány kocka aszalt barack vagy vörös áfonya is kerül rá. 

Ez a magvakból készült csokiszalámi jóval egészségesebb alternatívája a hagyományos, kekszes változatnak. Akár mandulából és dióból, akár kekszből készíted, az biztos, hogy az összes maradék elfér benne – ahogy egy jó adag presszókávé is. 

Szendvicset készíteni nyilván mindenki tud, de egy szenyát fancy vacsorává varázsolni már egy kicsit nehezebb. Ez az aszalt paradicsommal és fahéjjal készült öntet tényleg új szintre emeli az egyszerű húsos szendvicset, ráadásul akár a munkahelyedre is magaddal viheted. 

Ha idén szívesen magaddal vinnéd a megmaradt csokimikulásokat a szilveszteri buliba, csak olvaszd bele őket egy jó kis csokilikőrbe, és máris veled lesznek. Legalábbis néhány percig. Aztán készíthetsz egy újabb adagot.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.