A múlt évszázad karácsonyai – Így ünnepeltek nagyszüleink

Fejes Réka

2019. december 25.

Ezeket szerettétek

Megkérdezték a magyarokat, mennyi pénzre van szükségük a mindennapi élethez.

Ennyi pénzre van szüksége havonta egy átlagos magyarnak a megélhetéshez

Frissített nyári előrejelzés: semmi jóra ne számíts idén sem

Vírussal fertőzött paradicsomok lepték el a boltokat

A demenciának meglepő tünetei is lehetnek, vannak olyanok, amelyek az étkezéssel kapcsolatosak.

Ha így étkezel, az a demencia jele lehet

Vélemény

Kálmán Szonja

Virág, csoki, kettős mérce: a nőnapnak így nincs értelme
Bálint Lilla

A Facebook 20 éve, avagy a társadalom kiélhetetlen indulatai
Bálint Lilla

„Értem, hogy más, de így akkor sem lehet viselkedni” – az autista gyerekekre ez vár az oktatásban
Kálmán Szonja

„Kipróbáltam: mindenkire mosolyogtam az utcán, döbbenetes volt az eredmény”
Kálmán Szonja

Ezért akar ma egyre több nő otthon szülni: nem tájékozatlan ősanyák

A fákra ipari díszek kerültek, az ellenséges felek együtt ünnepeltek a fronton, az ajándékok pedig egyre gyarapodtak. Képeken minden, ami az elmúlt században a karácsonnyal történt. Kattints a folytatáshoz!

A karácsony a mai, vallásos tartalomtól eltávolodott formája a 19. század első felében kezdett kialakulni. A század végére a városi középréteg számára családi ünneppé vált. Fotó: Fortepan/GGAABBOO

Magyarországon az első karácsonyfát 1820-ban állították, de az alföldi városokban a század végéig, a sűrű vasúti hálózat kiépüléséig nem volt jellemző a karácsonyfa-állítás.

Fotó: Fortepan/Schmidt Albin

Ebben az időben vált népszerűvé a könyv mint karácsonyi ajándék. A kiadók a karácsony közeledtével több oldalas újsághirdetésekben reklámozták a postán megrendelhető mesekönyveket, ifjúsági regényeket és a klasszikusok díszkiadásait. A kézműves dekorációk helyét pedig átvették az iparilag gyártott díszek.

Fotó: Fortepan/Gyollai Jánosné

A századfordulóra az újságcikkek már az ünnep kiüresedéséről és elanyagiasodásáról írtak, ugyanis már nemcsak a gyerekeket volt szokás megajándékozni, hanem a rokonokat és a személyzet tagjait is.

Fotó: Fortepan/Cholnoky Tamás

"A Vámház mellett Budapesten a villamos fény az év semmi időszakában így nem ragyog a boltok előtt, a roppant üvegtáblák mögött, bent a boltban. A közönség hullámzik a körutakon, a belvárosban" - írta a századfordulón a Vasárnapi Ujság. Fotó: Fortepan

A karácsony a világháború alatt sem veszített fényéből. Bár úgy tűnt, hogy 1914 decemberében a harcok folytatódnak a fronton, a katonák gyertyát gyújtottak, karácsonyi dalokat énekeltek, az ellenséges felek összejöttek és beszélgettek, volt, ahol focimeccset tartottak. Fotó: Fortepan/Vogl Elemér

A második világháború idején már nem zajlottak ilyen jó hangulatban az ünnepek. A Vörös Hadsereg első egységei éppen 1944. december 24-én értek Budára, másnap komoly harcok kezdődtek, két nappal később pedig bezárult a várost körülvevő ostromgyűrű. Fotó: Fortepan/Konok Tamás

A Rákosi-korszakban az ünnep vallásos mivoltát végképp megpróbálták kitörölni. 1952-ben a karácsony második napját munkanappá nyilvánították. Fotó: Fortepan/Vojnich Pál

Az 50-es évek elején a karácsonyi árukínálat meg sem közelítette a mai lehetőségeket. Az emberek otthon készítettek szaloncukrot, ismét házi készítésű díszek kerültek a fára. Fotó: Fortepan/storymap.hu

A rendszerváltás után aztán úgy érezték, bepótolhatják, amivel elmaradtak az elmúlt évtizedekben, és a fogyasztás a karácsony fontos részévé vált. Fotó: Fortepan

Oszd meg másokkal is!

Címkék

Bookline

Nancy Fraser
Kannibál kapitalizmus

3570 Ft

William Shaw
Autizmus: Az alapokon túl

8000 Ft