Ezt olvastad már?
Közelkép egy személyről, aki az autó ablakán kinyújtja a kezét, és a jogosítványát mutatja a rendőrnek ellenőrzés céljából
Életem

Egységes eltiltás jön a jogosítványoknál: több ponton módosul a vezetői engedély az EU döntése értelmében

Saint Germain grófjának fekete-fehér portréja
Offline

Több száz évig élt, minden nyelven beszélt és magyarnak hitték: ő volt a rejtélyes Saint-Germain gróf

Mindennapi

8 vármegye riasztás alatt: erre vonul ma a zivatarrendszer

Világom

Saját udvarán mart meg egy nőt a Magyarországon honos kárpáti vipera: nagyot hibázott az áldozat


Testem

A zsírmáj minden 3. magyart érinti, a legtöbben nem is tudnak állapotukról

Szomorú nő

Szakértői tanácsok a máj egészségének megőrzéséért a Semmelweis Egyetem orvosaitól – hálás lesz a szervezeted, ha betartod ezt a néhány javaslatot.

Szaniszló Hajnalka

2026. 06. 11. 07:00

Offline

Bud Spencer-kvíz: ki tudod egészíteni ezeket a filmcímeket?

Bud Spencer Piedone szerepében

Bud Spencer filmjei magyarok generációi számára jelentettek egyet az önfeledt szórakozással. Te is kedveled őket? És a filmek címére mennyire emlékszel? Kvízünkből kiderül.

Kálmán Gábor

2026. 06. 10. 06:45

Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A karácsony a mai, vallásos tartalomtól eltávolodott formája a 19. század első felében kezdett kialakulni. A század végére a városi középréteg számára családi ünneppé vált.

Magyarországon az első karácsonyfát 1820-ban állították, de az alföldi városokban a század végéig, a sűrű vasúti hálózat kiépüléséig nem volt jellemző a karácsonyfaállítás.

Ebben az időben vált népszerűvé a könyv mint karácsonyi ajándék. A kiadók a karácsony közeledtével több oldalas újsághirdetésekben reklámozták a postán megrendelhető mesekönyveket, ifjúsági regényeket és a klasszikusok díszkiadásait. A kézműves dekorációk helyét pedig átvették az iparilag gyártott díszek.

A századfordulóra az újságcikkek már az ünnep kiüresedéséről és elanyagiasodásáról írtak, ugyanis már nemcsak a gyerekeket volt szokás megajándékozni, hanem a rokonokat és a személyzet tagjait is.

"A Vámház mellett Budapesten a villamos fény az év semmi időszakában így nem ragyog a boltok előtt, a roppant üvegtáblák mögött, bent a boltban. A közönség hullámzik a körutakon, a belvárosban" - írta a századfordulón a Vasárnapi Ujság.
A karácsony a világháború alatt sem veszített fényéből. Bár úgy tűnt, hogy 1914 decemberében a harcok folytatódnak a fronton, a katonák gyertyát gyújtottak, karácsonyi dalokat énekeltek, az ellenséges felek összejöttek és beszélgettek, volt, ahol focimeccset tartottak.
A második világháború idején már nem zajlottak ilyen jó hangulatban az ünnepek. A Vörös Hadsereg első egységei éppen 1944. december 24-én értek Budára, másnap komoly harcok kezdődtek, két nappal később pedig bezárult a várost körülvevő ostromgyűrű.
A Rákosi-korszakban az ünnep vallásos mivoltát végképp megpróbálták kitörölni. 1952-ben a karácsony második napját munkanappá nyilvánították.
Az 50-es évek elején a karácsonyi árukínálat meg sem közelítette a mai lehetőségeket. Az emberek otthon készítettek szaloncukrot, ismét házi készítésű díszek kerültek a fára.
A rendszerváltás után aztán úgy érezték, bepótolhatják, amivel elmaradtak az elmúlt évtizedekben, és a fogyasztás a karácsony fontos részévé vált.