Ezt olvastad már?
egy idős nő az asztalnál ülve számolja a kezében tartott papírpénzt
Mindennapi

Mától jön a változás a nyugdíjakban: tömegeket érint

Édes otthon

Gigabírságot kaphatnak a kertes házban lakók: így engedheted le a medence vízét

Egy ázsiai nő, aki egy meleg nyári napon törölgeti az izzadságot
Életem

Pár napunk lesz fellélegezni: ekkor tér vissza a kegyetlen forróság júliusban

Balatoni strand a parton paddal a vízben vízibicklivel
Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon


Életem

Máskor érkezik a nyugdíj júliusban, így indokolta az államkincstár

A képen egy kézben tartott pénztárca látható, benne néhány magyar forintos bankjegy. Három tízezer forintos bankjegy és egy húszezer forintos bankjegy. Összesen 50 000 HUF. A háttér fekete. A kép színtelítettségét javították.

Ebben a hónapban a szokásosnál némiképp korábban érkezik a nyugdíj. Már július 10-én megkapják azok, akiknek átutalással érkezik a pénz.

Szaniszló Hajnalka

2026. 07. 02. 10:05

Édes otthon

Ennyibe kerül egy klíma beszerelése 2026-ban – magasabb lehet a végösszeg, mint gondolnád

klíma

A nyári hőség hatására egyre többen döntenek a klímavásárlás mellett, azonban sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a készülék webáruházakban látható árát veszik számításba. Pedig a teljes összeghez a telepítési díjjal, az esetleges felárakkal és a későbbi fenntartási költségekkel is számolni kell.

Pásztor Liliána

2026. 07. 01. 18:30

A karácsony a mai, vallásos tartalomtól eltávolodott formája a 19. század első felében kezdett kialakulni. A század végére a városi középréteg számára családi ünneppé vált.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO

Magyarországon az első karácsonyfát 1820-ban állították, de az alföldi városokban a század végéig, a sűrű vasúti hálózat kiépüléséig nem volt jellemző a karácsonyfaállítás.

Fotó: Fortepan/GGAABBOO

Ebben az időben vált népszerűvé a könyv mint karácsonyi ajándék. A kiadók a karácsony közeledtével több oldalas újsághirdetésekben reklámozták a postán megrendelhető mesekönyveket, ifjúsági regényeket és a klasszikusok díszkiadásait. A kézműves dekorációk helyét pedig átvették az iparilag gyártott díszek.

Fotó: Fortepan/GGAABBOO

A századfordulóra az újságcikkek már az ünnep kiüresedéséről és elanyagiasodásáról írtak, ugyanis már nemcsak a gyerekeket volt szokás megajándékozni, hanem a rokonokat és a személyzet tagjait is.

Fotó: Fortepan/GGAABBOO
"A Vámház mellett Budapesten a villamos fény az év semmi időszakában így nem ragyog a boltok előtt, a roppant üvegtáblák mögött, bent a boltban. A közönség hullámzik a körutakon, a belvárosban" - írta a századfordulón a Vasárnapi Ujság.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A karácsony a világháború alatt sem veszített fényéből. Bár úgy tűnt, hogy 1914 decemberében a harcok folytatódnak a fronton, a katonák gyertyát gyújtottak, karácsonyi dalokat énekeltek, az ellenséges felek összejöttek és beszélgettek, volt, ahol focimeccset tartottak.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A második világháború idején már nem zajlottak ilyen jó hangulatban az ünnepek. A Vörös Hadsereg első egységei éppen 1944. december 24-én értek Budára, másnap komoly harcok kezdődtek, két nappal később pedig bezárult a várost körülvevő ostromgyűrű.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A Rákosi-korszakban az ünnep vallásos mivoltát végképp megpróbálták kitörölni. 1952-ben a karácsony második napját munkanappá nyilvánították.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
Az 50-es évek elején a karácsonyi árukínálat meg sem közelítette a mai lehetőségeket. Az emberek otthon készítettek szaloncukrot, ismét házi készítésű díszek kerültek a fára.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A rendszerváltás után aztán úgy érezték, bepótolhatják, amivel elmaradtak az elmúlt évtizedekben, és a fogyasztás a karácsony fontos részévé vált.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO