Ezt olvastad már?
Életem

Kiadták a riasztást: letarolja a szél és a zivatar az egész országot

Egy idős asszony ráncos kezében tartja a nyugdíjként kapott forint bankjegyeket
Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

Világom

Fagyasztóba zárta magát egy kétgyermekes anyuka: így sikerült kimenekülnie


Világom

Pompeji túlélőinek igaz története: megrázó, miért nem jutottak ki sokan a városból

Pompeii: Egy város titkos élete Tom Hiddlestonnel jelenetkép

Pompeji pusztulását a város lakói közül többen élték túl, mint hinnéd: hogy mit éltek át, ahhoz visz mindenkit közelebb a Pompeii: Egy város titkos élete Tom Hiddlestonnel, egy háromrészes doku-drámasorozat a National Geographic és a Disney+ műsorán.

Kálmán Szonja

2026. 07. 21. 20:30

Mindennapi

A megszokottnál kisebb sebességtúllépésnél is bírságolhatnak majd a fővárosban, újabb traffipaxok is jöhetnek a tervek szerint

Még több traffipaxot telepítenének Budapestre, a tervek szerint már kisebb arányú sebességtúllépésnél is bírságolnának a jövőben. A cél, hogy a fatális kimenetelű közúti balesetek száma nulla legyen.

Gerhát Petra

2026. 07. 21. 11:10

A karácsony a mai, vallásos tartalomtól eltávolodott formája a 19. század első felében kezdett kialakulni. A század végére a városi középréteg számára családi ünneppé vált.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO

Magyarországon az első karácsonyfát 1820-ban állították, de az alföldi városokban a század végéig, a sűrű vasúti hálózat kiépüléséig nem volt jellemző a karácsonyfaállítás.

Fotó: Fortepan/GGAABBOO

Ebben az időben vált népszerűvé a könyv mint karácsonyi ajándék. A kiadók a karácsony közeledtével több oldalas újsághirdetésekben reklámozták a postán megrendelhető mesekönyveket, ifjúsági regényeket és a klasszikusok díszkiadásait. A kézműves dekorációk helyét pedig átvették az iparilag gyártott díszek.

Fotó: Fortepan/GGAABBOO

A századfordulóra az újságcikkek már az ünnep kiüresedéséről és elanyagiasodásáról írtak, ugyanis már nemcsak a gyerekeket volt szokás megajándékozni, hanem a rokonokat és a személyzet tagjait is.

Fotó: Fortepan/GGAABBOO
"A Vámház mellett Budapesten a villamos fény az év semmi időszakában így nem ragyog a boltok előtt, a roppant üvegtáblák mögött, bent a boltban. A közönség hullámzik a körutakon, a belvárosban" - írta a századfordulón a Vasárnapi Ujság.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A karácsony a világháború alatt sem veszített fényéből. Bár úgy tűnt, hogy 1914 decemberében a harcok folytatódnak a fronton, a katonák gyertyát gyújtottak, karácsonyi dalokat énekeltek, az ellenséges felek összejöttek és beszélgettek, volt, ahol focimeccset tartottak.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A második világháború idején már nem zajlottak ilyen jó hangulatban az ünnepek. A Vörös Hadsereg első egységei éppen 1944. december 24-én értek Budára, másnap komoly harcok kezdődtek, két nappal később pedig bezárult a várost körülvevő ostromgyűrű.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A Rákosi-korszakban az ünnep vallásos mivoltát végképp megpróbálták kitörölni. 1952-ben a karácsony második napját munkanappá nyilvánították.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
Az 50-es évek elején a karácsonyi árukínálat meg sem közelítette a mai lehetőségeket. Az emberek otthon készítettek szaloncukrot, ismét házi készítésű díszek kerültek a fára.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO
A rendszerváltás után aztán úgy érezték, bepótolhatják, amivel elmaradtak az elmúlt évtizedekben, és a fogyasztás a karácsony fontos részévé vált.
Fotó: Fortepan/GGAABBOO