Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek különleges helyet foglal el a szívében a szülővárosa. Elvégre ez a hely volt a gyerekkori játékok végtelen fantáziájának a birodalma, itt élted át az első szerelmet, és ide jössz vissza, ha a nagyi felejthetetlen főztjére vágysz. Az olvasók tehát nyugodtan vádolhatnak majd elfogultsággal, amikor a sajátomról, Veszprémről írok, de ígérem, a cikk végére bebizonyítom, hogy ez egy olyan város, amit látni kell.
A kis ékszerdoboz
Azok, akik csak átrobogtak Veszprémen, valószínűleg nem értik, hogy miről beszélek. Megértem. Nincs szomorúbb látvány a város fölé tornyosuló húszemeletesnél, a kevéssé bájos buszpályaudvarunknál, a szebb napokat is látott vasútállomásnál, a jóindulattal retrónak nevezhető Veszprém Hotelnél és a rengeteg körforgalomnál. Veszprémet csak gyalogosan szabad felfedezni, mert a legszebb részein – csodák csodájára – nem járnak autók.
Elég egy pillantást vetni a várból nyíló panorámára: a cseréptetős házikók között csörgedező Sédre, a fölé nyúló Benedek-hegyre, az Árpád-házi Szent Margit-templom felé ívelő viaduktra és a távolban hullámzó Bakonyra. Innen hol macskaköves, hol szűk, domboldalban épült házikók közötti lépcsősor visz le a Szerelem-szigethez. Elég néhány percet eltölteni itt, és az ember megérti, hogy a patakparti, fűzfás parkot miért így nevezték el. A kis sétány egészen a Margit-romokig vezet, ahol IV. Béla lánya vendégeskedett, mielőtt a Nyulak szigetére került volna.
A Séd nyomába eredve a város egyik legszebb részét, a Kolostorok és Kertek völgyét fedezheted fel. A tóvá terebélyesedő, nádas patak felett fahídon sétálhatsz át, piknikezhetsz a kolostorromok mellett, megihatsz egy pohár frissítőt egy függőágyban lazítva, falat mászhatsz a sziklafalnál vagy biciklizhetsz, amíg a gyerkőcök beveszik a népmesék hangulata ihlette játszóteret. Néhány percnyi sétával pedig a Laczkó-forrást is megközelítheted.
A völgyben találod a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot is, ami az elmúlt években rengeteget fejlődött és bővült, az új lakók érkezése mellett Dínó Park épült, kifutók a völgyben és a Gulya-dombon is látogathatók.
Az ezeréves város
A már Géza fejedelem uralkodása előtt is lakott Veszprém nem véletlenül kapta a királynék városa elnevetést. I. István felesége, Gizella, szívesen töltötte idejét a városban, később pedig a veszprémi püspökök koronázták meg a királynékat. Nem csoda, ha lépten-nyomon a történelem nyomaira lehet bukkanni.
A várat a macskaköves Óváros térről közelítheted meg, amit a 19. században épült, pasztellszínű, vörös cserepes házak, éttermek és kávézók vesznek körbe, középen a városházával. Innen már látni a fölé emelkedő Tűztornyot is. A várba egy kis mászással, a Hősök kapuján keresztül lehet feljutni, jobb kéz felől kilátó nyílik, mellette Süsü, a sárkány-hangulatú házikó. Feljebb, a Szentháromság térről nyílik az érseki palota, a Szent Mihály-székesegyház, a Dubniczay-palota és a Gizella-kápolna. A templommal szemben bal kéz felől az út István és Gizella szobrához és a kilátóhoz vezet, jobb kéz felől pedig a házak fölé ugró Benedek-hegyet érheted el.
Hegyek és vizek
Veszprémben az a legnagyszerűbb, hogy a környéken szinte bármilyen programot szervezhetsz a szabad ég alatt. A Bakonyban rengeteg gyönyörű útvonal vár. Kirándulj a Római-fürdő sziklaszorosában, a Gaja-szurdokban vagy a Cuha-szurdokban, látogass el az Ördög-árokhoz vagy a bándi tiszafásba, esetleg keresd meg a Gyilkos-tavat Bakonybélben.
Pattanj biciklire, és gurulj le a Balatonhoz Szentkirályszabadján keresztül Balatonalmádira a bicikliúton. Veszprém akár egy Balaton-kerülés főhadiszállása is lehet. Ha pedig csak lazítanál, sétálj Balatonfüreden a Tagore sétányon, fagyizz Almádiban a platánok alatt, nézz szét a tihanyi apátság melletti kilátóból. A Balaton Veszprémből mindössze húsz perc autóval, de Káli-medence hegy-völgyes vidéke sincs messze.
