Sétáld be velünk az Országos Kéktúrát!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Negyven éve, 1979 nyarán indult útnak Rockenbauer Pál és kilencfős stábja, hogy mintegy két és fél hónap alatt teljesítsék az akkori Kéktúrát és közben rögzítsék is az itt tapasztalt élményeiket. A kétéves előkészítés után kezdődő forgatás eredménye egy 35-40 perces epizódokból álló, sajátos hangulatú ismeretterjesztő dokumentumfilm-sorozat lett: megszületett a Másfélmillió lépés Magyarországon.

A sorozat célja az ismeretterjesztés mellett a túrázókedv felkeltése volt – a készítők így nemcsak a természeti kincseket, de a természettel együtt élő embert, a helyi műemlékeket, geológiai érdekességeket is bemutatták alkalmi és állandó szakértők segítségével – testközelből, az „egyszeri” túrázó szemszögéből. Tehették: a stáb tagjai között nem volt rendszeres túrázó/természetjáró.

Idézőjel ikon

...amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti

– mondta erről Rockenbauer.

A túra élményeiből készített sorozat külön érdeme, hogy hiányzik belőle a kedvcsinálás mellé kívánkozó hurráoptimizmus. A készítők dokumentálták nemcsak a túra legszebb pillanatait, de a demográfiai problémákat, és a turizmust kiszolgáló infrastruktúra hiányosságait sem hallgatták el. Jellemző például, hogy az első részben a turistaházi hideg fürdővíz miatt bosszankodó Rockenbauertől így veszi át a szót a narrátor, Sinkó László:

„(…)Összegezve ilyen derékalj, ennyi szúnyog és ilyen hideg víz az erdőben fölvert sátorban is van, a magunk sütötte szalonnás rántotta pedig ott kitelik 10 forintból. Itt – hiszen ez másodosztály, harmincba kerül.”..

Az 1981-tól tévéképernyőre kerülő epizódok hangulatát Sinkó László egyedi orgánuma, és a Muzsikás együttes által feljátszott, moldvai csángó népdal keserves-édes dallama is alapjaiban határozta meg. A sorozat (és a folytatás, az ...és még egymillió lépés) rendezőjét, Rockenbauert nemcsak a magyar tévés természetfilmezés úttörőjeként ismerik el: a túrázó közösség is tisztelettel emlékszik a tragikus körülmények között elhunyt szakemberre. Az Országos Kéktúra ma 27 különböző hosszúságú szakaszból áll, és bár nem egyezik százszázalékosan a Rockenbauerék által bejárt útvonallal, kéktúrázni ma sem lehet úgy, hogy ne jutna eszünkbe az Indulj el egy úton.

Az Országalbum felhasználóinak a Kéktúra útvonalához kapcsolódó vagy a túra kapcsán felkereshető nevezetességeket mutató képeiből válogattunk, egyet-egyet a 27 szakasz mindegyikéhez. ( A képeket az azok mellett feltüntetett licenszek alapján használtuk.)

Rockenbauerékhez hasonlóan keletről nyugatra (így a szakaszok fordított sorrendjében) haladva kirándulunk. A képre kattintva galéria nyílik. 

Galéria ikon

27

Galéria: Kéktúra lapozgató
Fotó: Országalbum/ANDREA JAKUBOVICS. - CC-BY-NC-4.0
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.