Sétáld be velünk az Országos Kéktúrát!

Olvasási idő kb. 2 perc

Negyven éve, 1979 nyarán indult útnak Rockenbauer Pál és kilencfős stábja, hogy mintegy két és fél hónap alatt teljesítsék az akkori Kéktúrát és közben rögzítsék is az itt tapasztalt élményeiket. A kétéves előkészítés után kezdődő forgatás eredménye egy 35-40 perces epizódokból álló, sajátos hangulatú ismeretterjesztő dokumentumfilm-sorozat lett: megszületett a Másfélmillió lépés Magyarországon.

A sorozat célja az ismeretterjesztés mellett a túrázókedv felkeltése volt – a készítők így nemcsak a természeti kincseket, de a természettel együtt élő embert, a helyi műemlékeket, geológiai érdekességeket is bemutatták alkalmi és állandó szakértők segítségével – testközelből, az „egyszeri” túrázó szemszögéből. Tehették: a stáb tagjai között nem volt rendszeres túrázó/természetjáró.

Idézőjel ikon

...amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti

– mondta erről Rockenbauer.

A túra élményeiből készített sorozat külön érdeme, hogy hiányzik belőle a kedvcsinálás mellé kívánkozó hurráoptimizmus. A készítők dokumentálták nemcsak a túra legszebb pillanatait, de a demográfiai problémákat, és a turizmust kiszolgáló infrastruktúra hiányosságait sem hallgatták el. Jellemző például, hogy az első részben a turistaházi hideg fürdővíz miatt bosszankodó Rockenbauertől így veszi át a szót a narrátor, Sinkó László:

„(…)Összegezve ilyen derékalj, ennyi szúnyog és ilyen hideg víz az erdőben fölvert sátorban is van, a magunk sütötte szalonnás rántotta pedig ott kitelik 10 forintból. Itt – hiszen ez másodosztály, harmincba kerül.”..

Az 1981-tól tévéképernyőre kerülő epizódok hangulatát Sinkó László egyedi orgánuma, és a Muzsikás együttes által feljátszott, moldvai csángó népdal keserves-édes dallama is alapjaiban határozta meg. A sorozat (és a folytatás, az ...és még egymillió lépés) rendezőjét, Rockenbauert nemcsak a magyar tévés természetfilmezés úttörőjeként ismerik el: a túrázó közösség is tisztelettel emlékszik a tragikus körülmények között elhunyt szakemberre. Az Országos Kéktúra ma 27 különböző hosszúságú szakaszból áll, és bár nem egyezik százszázalékosan a Rockenbauerék által bejárt útvonallal, kéktúrázni ma sem lehet úgy, hogy ne jutna eszünkbe az Indulj el egy úton.

Az Országalbum felhasználóinak a Kéktúra útvonalához kapcsolódó vagy a túra kapcsán felkereshető nevezetességeket mutató képeiből válogattunk, egyet-egyet a 27 szakasz mindegyikéhez. ( A képeket az azok mellett feltüntetett licenszek alapján használtuk.)

Rockenbauerékhez hasonlóan keletről nyugatra (így a szakaszok fordított sorrendjében) haladva kirándulunk. A képre kattintva galéria nyílik. 

Galéria ikon

27

Galéria: Kéktúra lapozgató
Fotó: Országalbum/ANDREA JAKUBOVICS. - CC-BY-NC-4.0
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.