A Bosszúállók története: így kezdődött a Végjáték

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Véget ért egy korszak – a Bosszúállók: Végjátékkal lezárul a Vasember óta csordogáló hősies története a Marvel-szuperhősöknek.

Legyintünk: úgyis jönnek újak. Igaz, és minden bizonnyal annak ellenére, hogy már a mozikban láthatjuk Thanos és a Bosszúállók végső harcát, még egy jó pár évig el leszünk látva szuperhősmozival. De most, hogy a végét járjuk, nézzük meg az elejét: azaz, hogy honnan is indult, és hogyan vált a valaha történő legnagyobb filmes vállalkozássá a Marvel filmes univerzum.

11 év, 23 film

Kezdjük először a szokásos nosztalgiaszekcióval: ha visszatekerjük picit az időt, szinte elképzelhetetlennek tartottuk, hogy ilyen rövid idő alatt egy ekkora filmfolyamot moziba küldjön egy filmstúdió. A Star Wars első három részét 1977 és 1983 közt mutatták be. Tény és való, hogy időtlen klasszikussá is váltak (ami nem feltétlenül mondható majd el a Marvel-filmekről). Az Indiana Jones első három epizódjának bemutatása közt 8 év telt el, és még a viszonylag sűrű rendszerességgel jelentkező Harry Potter is 10 év alatt tette meg a saját útját, nyolc résszel. Ezzel szemben a 11 év alatt mozikba küldött 23 film egészen drasztikus, még ha hozzá is kell tennünk: a Marvel-filmfolyam nem egy folytatástörténet, hanem több főszereplővel operáló, különböző idősíkokon játszódó univerzum.

Érthetően lehetetlen lenne az Indiana Jones esetében, hogy évente 3-4 film készüljön: fizikai képtelenség lenne. De azért akadnak meglepő adatok: például Robert Downey Jr., alias Tony Stark, 23 filmből 9-ben, Chris Evans, az Amerika Kapitány megformálója pedig 11 filmben szerepelt. Ez rengeteg, nem hiába, ezek a színészek – még ha nem is mindig főszereplőként jelentek meg – másban nem nagyon tudtak mutatkozni. Az eddigi filmeket felölelő Végtelen-saga véget ér (ironikus), és ez nemcsak azt jelenti, hogy több kedvenc karakterünktől el kell búcsúznunk, hanem hogy ezek a színészek kvalitásukhoz méltó filmben is tiszteletüket tehetik.

Bolhából elefánt lett

A Marvelnek nem volt mindig ilyen jó sora: habár a nemrég elhunyt Stan Lee hamar híressé tette a képregényeit, a 90-es években ide-oda hánykolódtak a filmes jogok, tulajdonképpen a kutyának sem kellett a bosszúálló brigád, pár esetlen próbálkozás azért született. A szuperhősfilmek pedig akkortájt indultak útnak, de a mozi még csak Batmannel és X-Mennel volt tele. Hogy a Marvel ne menjen csődbe, így eladta a karaktereinek megfilmesítési jogait, miközben elhatározta, a náluk maradt karakterekből pénzt csikarnak ki: így született meg az X-Men: A kívülállók, a Pókember, a Penge. Mindhárom sikere bizonyította, hogy az emberek igenis készek szuperhősöket nézni, míg 2008-ban moziba került a Vasember, amivel a Marvel filmes univerzum kihajózott a nyílt vízre.

Robert Downey Jr.-ral egy igazán jó mozi került a palettára. Visszanézve ez egy lassabb lefolyású, kevésbé látványorgiával szolgáló film, ebből a szempontból még lényesen szolidabb, mint mondjuk, a legutóbbi etap, Marvel Kapitány. A Vasemberben pedig puszta szórakozásból kis elhintett kikacsintásokat rejtettek el: megjelent Nick Fury Samuel L. Jacksonként, az egyik jelenetben feltűnt Amerika Kapitány pajzsa, és az ugyanebben az évben bemutatkozó Hulk-filmben pedig Vasembert láttuk, pedig még nem volt tervben az univerzumépítés.

A Disney kopogtatott, majd mindent vitt

A Vasember és A hihetetlen Hulk igencsak felnyomta a Marvel részvényárfolyamát, lévén, hogy hatalmas sikert értek el. A Disney-nek pedig igen jó orra van a pénzhez, így aztán egy évvel később egy vagonnyi zsetont tett a Marvelre, az a 4 milliárd dollár pedig irreálisan soknak tűnt egy olyan cégért, ami tulajdonképpen csak 2 sikeres filmet szállított le. Csak hogy lásd: ugyanennyit adott a Lucasfilmért, egy olyan vállalatért, ami mindent magában foglal, ami Star Wars. Filmek, sorozatok, karakterek, merchandising.

Persze bevált a terv, ezt ma már tudjuk, a Bosszúállók első része 2012-ben már 1,5 milliárd dolláros bevétellel zárt, a további filmek pedig további dollármilliókat hozott a cégnek. Az egyértelmű kulcsfigura Kevin Feige, aki pont a Vasember gyártása előtt került a cég gyártásért felelős elnöki posztjába. Feige hatalmas képregényrajongó, akin jelenleg – pár kényes cégen belüli áthelyezés és elbocsátás után – nyugszik a teljes Marvel filmes univerzum sorsa.

Hogyan készül el egy Marvel-film?

Nem olyan régen írtunk arról, hogy milyen stádiumokon megy keresztül egy film – ez javarészt minden filmre értendő volt, ám mégis van különbség egy gigaprodukció, és egy kis költségvetésből készült művészfilm közt. A Marvel-filmek a jelenleg legnagyobb pénzeket akasztó filmes vállalkozás, így inkább nyúlik a készítés folyamata az üzleti világba, mint a puszta alkotási vágy és annak beteljesülése felé. Kevin Feige az, aki producertársaival együtt összehangolják a történetet. Nem könnyű feladat, ha egy évben akár 3-4 film is a mozikba kerül, melyek utalgatnak is egymásra.

Ám az is tény, hogy a sztorik többségének előkészülete már sok-sok éve elkezdődött. Több szálon fut a forgatókönyv-fejlesztés, akár féltucatnyi írót is bevonnak abba, hogy egy film elérje végső stádiumát. Minden összefügg mindennel: ha egy író úgy dönt, egy lényeges dolgot változtat a történetben, akkor azt le kell boltolnia a másik, párhuzamosan készülő film írójával is, hogy beleilljen a kánonba. A szintén szerteágazó történetekről híres Star Wars jóval egyszerűbb: a történet legtöbbször lineáris, a főszereplők pedig állandóak, így jobban is összpontosul a forgatókönyv megírása.

A Fekete Párduc példa volt arra, hogy mennyire kellett figyelniük, illetve bizonyos mértékig együtt dolgozniuk a Végtelen háború alkotóival: ha visszaemlékszünk, az utóbbi film végső csatajelenete a Fekete Párducból megismert Wakandában csúcsosodik ki, a kettő bemutatója közt viszont alig telt el 3 hónap, ami azt jelenti, hogy a gyártás nagyjából egy időben folyt.

Hogy mit hoz a Végjáték, ezt már a mozik árulják el nekünk: ami biztos, hogy sok-sok zsebkendőt vigyünk magunkkal, mert itt az idő végre lezárni egy-egy jól megszeretett karakter történetét. A szuperhősvonat persze nem áll meg: indul a Marvel új gyártási fázisa, ahol új karakterekkel ismerkedhetünk meg, vagy éppen olyan hősök kapnak filmet vagy sorozatot, akik eddig háttérbe szorultak.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Csabai Kristóf
Csabai Kristóf
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Nagy változás jön a boltokban: a garancia lejárta után is kötelező lehet a javítás

A hónap végétól életbe lép a javításhoz való jog az EU területén. Ennek köszönhetően az egyes termékeknél a gyártók nem korlátozhatják sem szerződéssel, sem technikailag, hogy javíthatóak legyenek, akár használt, akár utángyártott alkatrészekkel. Ezzel jelentősen csökkenthető a hulladékképződés, és javítható az erőforrás felhasználás is.

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.