A Felvidék legszebb várai: túrák a magyar történelem nyomában

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem csak Magyarországon eredhetünk történelmünk nyomába. A Felvidéki várak Csák Mátéról, Balassi Bálintról, Bethlen Gáborról és nagy csaták hőseiről mesélnek.

Az országhatárokon túlnyúló magyar történelem sokkal izgalmasabb, mint gondolnánk. A Felvidéken született Balassi Bálint, itt lékelte meg az ellenséges hajókat Búvár Kund, és itt koronázták meg Bethlen Gábort. A nekik is emléket állító várak nem csak izgalmas és rejtélyes történetekről beszélnek, de gyönyörű építészeti alkotások is. Kerekedj fel, és látogasd meg őket idén ősszel!

Árva vára

Árva vára már IV. Béla uralkodása alatt is állt.
Fotó: Shutterstock

A ma Szlovákiában található Árva vára a középkorban a Magyarország északi határa és Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmét látta el. Valószínűleg - a legtöbb magyar várhoz hasonlóan - a tatárjárás után épült, és az évszázadok során birtokolta IV. Béla és Csák Máté is. Az első világháború után a trianoni békeszerződéssel került az akkori Csehszlovákiához, ma múzeumként működik. A várba meredek hegyi út vezet, aminek a végén gyönyörű kilátás nyílik a környékre, a völgyben pedig bejárhatod kisvasúttal az árvai erdő 6 kilométeres szakaszát. A várba a felnőtt belépő 7, diákoknak 3,50, gyerekeknek pedig 3 euró.

Lubló vára

Lubló vára egykor Magyarország északi határát védte.
Fotó: Shutterstock

Lubló vára Szlovákiában, a lengyel határ mellett található a Szepességben. A 14. században épült vár egy ideig Csák Máté birtokában volt, tőle pedig Amadé nádor foglalta el Károly Róbert számára. Lubló egykor Palocsa és Nedec várával együtt védte Magyarország északi határát.

A várban kétórás magyar nyelvű idegenvezetésen is részt vehetsz, a felnőtt belépő 5, a gyerek és a diák 2,50. a nyugdíjas pedig 3,50 euró. A vár alatt található skanzenben egy parasztgazdaság mindennapjait is megismerheted, ide felnőtt jegyet 5, gyerek és diákot 2, nyugdíjast pedig 1,50 euróért válthatsz.

Bajmóc vára

Bajmóc vára alatt egy cseppkőbarlang bújik meg.
Fotó: Shutterstock

A Bajmócon található 13. századi vár a középkorban a magyar végvárlánc egyik tagja volt, később az Orsztrák-Magyar Monarchia védelmi vonalának is egy pontjául szolgált. Alatta cseppkőbarlang található, a parkjában eredő gyógyvíz pedig egy egykor ősemberek által lakott barlangot táplál.

Itt is tobzódhatsz érdekes történetekben. Állítólag az épület előtt álló, nagyjából 700 éves fát még Csák Máté ültette, és Bajmócnak saját kísértete is van: a legenda szerint a folyosóin egy feketébe öltözött asszony bolyong, karján síró csecsemőjével, akit férje hűtlenség gyanújával arra utasított, hogy ugorjon ki a toronyból, hiszen ha ártatlan, életben marad majd.

A felnőtt belépő 8, a nyugdíjas 7, a diák 5, a gyerek pedig 3,50 euró. A múzeumot csoportos idegenvezetéssel járhatod be.

Zólyomi vár

Zólyom vára sosem jutott török kézre.
Fotó: Shutterstock

Zólyom vára sosem jutott török kézre, az oszmán seregeket olyan felvidéki végvárak tartóztatták fel, mint Korpona, Végles és Zólyomlipcse. Hírnevét többek között az itt született Balassi Bálintnak, valamint Bethlen Gábornak köszönheti, aki pár hónapig itt őriztette a Szent Koronát. A várban sajnos semmi sem maradt meg az egykori berendezési tárgyakból, a Királyok termének kazettás mennyezetét azonban érdemes szemügyre venni. Termeiben ma a Szlovák Nemzeti Galéria 16-19. századi alkotók műveiből összeállított gyűjtemény kap helyet. A kiállításra a felnőtt belépő 2,70, a kedvezményes 1 euró. Ha fényképezni is szeretnél, 2 euróért válthatsz fotójegyet. 

Pozsonyi vár

Búvár Kund Pozsony vára alatt lékelte meg az ellenséges hajókat.
Fotó: Shutterstock

Pozsonynak már a honfoglalás előtt is volt vára, ami csak rövid időre, I. István király halála után került cseh kézre. A várhoz kapcsolódik a Búvár Kund néven ismert Zotmund hőstette is, aki III. Henrik seregeinek ostroma alatt megfúrta a víz alatt a Dunán horgonyzó hajókat, amik el is süllyedtek. Szívesen tartózkodott itt Mária Terézia, és a várban írta alá Haynau az aradi vértanúk halálos ítéletét. Az épületben ma a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai találhatók, amikre teljes áron 7, kedvezményesen 4 euróért válthatsz jegyet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.