1 perces videó, amiből kiderül, hogy változtatja meg a múltat az agyad

Olvasási idő kb. 2 perc

A Csalóka Nyúl és a Láthatatlan Nyúl illúziók bebizonyítják, hogy az agy néha rossz következtetéseket von le, ha nehezen tudja eldönteni, hogy mit is érzékelt.

Pörgő világunkban az agyunknak nincs könnyű dolga, hiszen rengeteg információt kell feldolgoznia naponta, ám ennek mikéntjéről még mindig keveset tudunk. A Kaliforniai Technológiai Intézet, vagyis a Caltech kutatói ennek a feltérképezésére két új illúziót alkottak, amelyek úgy csapják be az agyat, hogy az megváltoztatja a múltat, írja a ScienceAlert.

A jelenséget posztdikciónak hívják, amikor egy inger hatással van arra, amit a múltban láttunk vagy hallottunk. A két illúzió, a Csalóka Nyúl és a Láthatatlan Nyúl ennek az elvén alapszik, és az elsők között bizonyítja, hogy a posztdikció érzékszervek között is működik, vagyis a hallásunk és a látásunk összekapcsolódik, miközben valójában csak az egyikkel érzékeltünk valamit, a másik pedig csak “odaképzelte” az ingert. 

Amikor az agy nehezen tudja eldönteni, hogy mit is érzékelt, akkor következtetéseket von le, hogy megoldja a problémát. Ha pedig ezek a következtetések tévesek, illúziók keletkeznek. 

Lássuk a Csalóka Nyulat. Kapcsold be a hangerőt, és fókuszálj a megjelenő keresztre. Hány felvillanást látsz a képernyő alján?

Háromnak tűnt? Pedig valójában csak kettő volt. Ahogy a videón is látszik, a középső sípolásnál nem volt villanás, ám az agy összekapcsolta a két ingert, és ettől úgy tűnik, hogy akkor is látszott egy. A Láthatatlan Nyúl illúziónál pedig pont fordítva történik minden: kimarad a középső sípolás, és ettől úgy tűnik, hogy csak két felvillanás volt. 

A középső felvillanás vagy sípolás mutatja, hogy működik a posztdikció a gyakorlatban. Valójában az utolsó villanás és sípolás az, ami az illúziót okozza, és megváltoztatja, amit az agy korábban érzékelt. 

Az eredmények segítenek abban, hogy a kutatók minél jobban megértsék az agy működését. Elvégre nem mindegy, hogy az alapján hozunk döntéseket, amiket valóban érzékelünk, vagy valami olyan alapján, amit csak az agyunk képzel oda.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?